Szamos, 1918. szeptember (50. évfolyam, 208-232. szám)

1918-09-11 / 216. szám

(1918. szeptember 11., 216. szám.)

3 oldal

SZAMOS

A bérlet legatább egy hónapra kötendő és dija havonként és állomásonként 5 korona. Az állandó összeköttetés nemcsak a helyi, hanem távolsági forgalomban is bérelhető. A bérlet dija hav’onkint 5 korona, amely annyiszor fizetendő, ahányszor az összeköttetést naponkint létesíteni kell, például ha falun déli 12 óra és 2 óra között és este 6 óra után kívánják az összeköttetést, ezért havi 10 korona jár. Ezenkívül a beszélgetési dijak megváltása fejében 50 - 100 korona fizetendő ilyen összekapcsolt számokért.

Ezzel egyidejűleg a szatmári posta- és távirda hivatal főnöksége a következőket közli velünk :

A kereskedelemügyi miniszter urnák 73738. számú rendelete alapján a távbeszélő dijak kiegyenlítése ezután a következő módon történik :

A távbeszélő előfizetési dijak ezután évnegyedenként előre fizetendők a nyugtát kézbesítő szolga kezeihez. A nyugták az évnegyed utolsó hónapja második felében fognak kikézbesittetni. A hitelezett távbeszélgetési dijakat pedig mindenkor a fél tartozik a postahivatalba befizetni s ott a nyugtát átvenni.

Aki az előfizetési dijakat az évnegyed első hónapjának, a hitelezett beszélgetési dijakat pedig a hónapnak 5-ikéig ki nem fizeti, annak állomása a dijak teljes kiegyenlítéséig a forgalomból kizáratik. A dijat azonban a kizárás tartamára is fizetni kell. Időszaki állomások dija az egész idényre egy összegben előre fizetendő.

Szatmári anzix-kártya

Szatmár város utcáin nem sok helyen, sőt u város belterületén sehol sem látni az alábbi figyelmeztető hatósági feliratot s talán innen van, hogy az utcáink olyan förtelmesen szemetesek, mint kevés más városé.

A hatósági gondoskodás mindössze a Szamos innenső partjának két helyén állított fel ilyen táblákat, amelyek hatalmas oszlopok tetejében hirdetik:

E helyen a szemét lerakás büntetés terhe alatt tilos 1

Az egyik tábla a Felső Szamospart utcának a villamosmii telepénél végződő részén van, a másik a Csatorna utcávvl szemben.

Amig az ember közel nem ér a két táblához, azt hinné, hogy végre a város is gondolt arra, hogy a Szamos töltését, amely pompás sétahelye lehetne kellő gondozás mellett a közönségnek és amely most már a strand-fürdőhöz is vezet, tisztán és rendben tartja. Amint azonban az ember közelebb jut a táblához, a leg- komorabb temetkezési alkalmazottat is elfogja a kacagás: pontosan mindkét táblához kitaposott szekérnyomok vezetnek és közvetlen a táblák alatt mindkét helyen hatalmas, bűzös, undorító trágya és szemétdombok terpeszkednek. A Szamos partján sincs sehol másutt ilyen direkt szemét- lerakó, csak pontosan a két figyelmeztető tábla alatt. És ha igaz az, hogy e helyeken a szemét lerakás büntetés terhe alatt tilos, akkor itt szemétre átszámítva egész

életfogytiglanig tartó szabadságvesztés büntetés van összehordva.

Igaz, hogy olyan büntetésről, amelyet a két tábla intézkedései alapján szabtak ki, még . sohasem számolt be a rendőri krónika s igy történik, hogy a rendes szemét lerakó telep pont a hatósági fák alatt van, ami úgy fejlődhetett ki, hogy az irni-olvasni nem tudó kocsisok a táblákról tudják, hogy hol van a szemétlerakó.

Ösmerve a szatmári viszonyokat, nem merjük kérni, hogy d hatóság helyezze át onnan ezt a telepet, de azt már a nevetségesség elkerülése miatt is meg lehetne tenni, hogy legalább ezt a két táblát vegyék ki a szemétdombokról.

A közélelmezési kormánybiztos

Szatmáron. Diószeghy János sátoraljaújhelyi közélelmezési kormánybiztos értesítette a polgármestert, hogy ma, szerdán este két megbízottal és egy alezredessel a •szatmári közélelmezési ügyek megviz gá- lására ide érkezik. A bizottság a csütörtöki napot Szatmáron fogja tölteni.

Dr. Varjas Endre meghalt. Amig itt élt közöttünk, nem haladtunk egy utón, sőt sokszor egészen a személyes élig mérgesedett el közöttünk a harc. Bármilyen hevesek voltak azonban közöttünk a felfogásbeli és személyi ellentétek, mindig elismertük a dr. Varjas Endre egyéni értékeit. Varjas dr. a theologia tanára volt s egyike az egyházmegye legképzettebb és legtöbbet olvasott papjainak. Intenzív hírlapírói munkát folytatott, mint a Szatmári Hírlap (Heti Szemle) szerkesztője. Nagy tudásu és intelligenciája mellett tollát‘legtöbbször felekezeti tendencia és fanatizmus vezette. Nemrégiben tragikus betegség támadta meg, amely most — mint értesülünk — kioltotta életét. Az élete delén elhunyt tanár halálának hirét őszinte, emberi részvéttel fogadjuk.

Kitüntetés a halál után. A király az ellenség előtt elesett Klein László 5. gy. ezredbeti tart. hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a katonai érdemkereszt 3. osztályát adományozta a hadiékitménnyel és a kardokkal.

Kitüntetés. A király Liikő Sándor Máv. műszaki hivatalnoknak a háború alatt teljesített buzgó és hü szolgálatai elismeréséül a III. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta.

Házasság. Dr. Erdélyi Traján és Terge Bertus házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.)

A szinügyi bizottság ülése. A szin- ügyi bizottság tegnap délután Ferencz Ágoston gazdasági tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a szép számban megjelent tagokon kívül jelen volt Kovács Imre színigazgató is. Székely Endre ismertette az uj direktor jelentését a színtársulat megszervezéséről és a müsortervezetről. Az igazgató a bizottság erkölcsi és anyagi támogatását kérte a f. hó 12-én megnyitandó évadra. A jelentéshez többen szólották hozzá. A bizottsági t gok érdeklődésére az igazgató előadta, hogy csaknem minden szerepkörre 2-2 tagot szerződtetett úgy, hogy társulata sokkal nagyobo, mint amilyennek összeállítására köteleze-.séget vállalt. Igaz ugyan, hogy állandó jellegű te- noristat és baritonistát nem szerződtetett, de mig egyrészt ezekre a mai modern operettekben az énekes bonviván mellett nincsen szükség, másrészt Szántó Gáspárban és Székely Gyulában az ország legkitűnőbb tenoristáit szerződtette. Arra az ellenvetésre, hogy ezek vendégképen lettek szerződtetve, az igazgató megjegyezte, hogy amikor szükség lesz reájuk, mindig rendelkezésre fognak állani és ha szükségesnek mutatkozik, hajlandó a hiányt pótolni is. A zenekarra vonatkozólag Kovács Imre előadta, hogy nagy utánajárások után sikerült egy 14 tagú katonai zenekart megszereznie. Ha szükséges lesz, polgári zenészekkel fogja kibővíteni a zenekart. Ezután a szija- társulat tagjainak szerződését ismertette az igazgató. Az elsőrendű szerepkörű színésznők és színészeknek igen magas fizetést biztosítanak a szerződések. Bejelentette még az igazgató, hogy Kertész Vilmos operaházi tenoristát is leszerződtette 20 vendégjátékra. A belépti dijakra nézve az igazgató még nem terjesztett elő javaslatot, csak jelezte, hogy progresszív áremelést fog javaslatba hozni a régi törzsbérlők és a hivatalnokosztály igényeinek figyelembevételével. A bizottság a jelentést tudomásul vette azzal, hogy a színtársulatra vonatkozó kritikáját az előadások idejére fenntartja. Ugyanez a mi álláspontunk is. Várakozással tekintünk az elé, hogy míkép fog az igazgató terve beválni a vendég- tenorista és baritonisták szerepeltetésével.

Minden katonát felülvizsgálnak.

A Külügy-Hadügy tegnapi szám ezeket irja : Ismeretes, hogy a hadvezetőség elrendelte a katonai szolgálatot teljesítő egyének felülvizsgálását. Most jelent meg a honvédelmi miniszter rendelete arról, hogy a legénység felülvizsgálata négy csoportban történjék. Az elsőben a fegyvernélküli hadiszolgálatra szemle utján bevonult népfelkelők tartoznak. A másodikba pedig azok tartoznak, akik még nem voltak néptelkelő bemutató szemlén és úgy teljesítenek fegy- venélküli hadiszolgálatot. A harmadik csoportba a hadiszolgáltatási törvény alapján igénybevett különböző kategóriájú egyének, a negyedik pedig magába foglalja a tényleges szolgálatban állók vagy üzemekben alkalmazott legénységet. Ebbe a csoportba tartoznak a felmentettek is. A felülvizsgálati eljárás, mely a szolgálatképesség fokának újabb megállapítását célozza, az anyakönyvi állomány illetékessége alapján történik a honvéd, illetőleg a közös hadsereg felülvizsgáló bizottsága előtt.

A szatmári cipőrazzia ügyében, amelyet pár hét előtt a budapesti posta és távirdatisztviselők beszerzési csoportjának képviseletében rendeztek Szatmáron, a helybeli csizmadia ipartársulat panaszt adott be a közélelmezési miniszterhez, akitől elégtételt kért a szatmári cipészek érdemtelen meghurcolásáért. A közélelmezési miniszter a panaszt áttette kereskedelmi miniszterhez, ahonnan viszont leküldték a polgár- mesterhez, hogy tegyen jelentést az eset lefolyásáról.

Magyar barátkozás a német sógornőkkel. Az 521. számú tábori postáról, a hős szatmári ötösöktől küldték be hozzánk az alábbi kedves apróságot:

Ezredünk 3-ik zászlóaljával robogó vonatunk egyik német város állomásán pihenőt tartott. Hamarosan hire terjedt, hogy magyar bakák utaznak keresztül, persze rövidesen ellepték a kocsik környékét a kiváncsi kicsinyek, nagyok, nők és férfiak. Tiszti kupénk előtt is több német szende szőkeség állott, kik barátságos kéz-integetésekkel üdvözöltek, sőt virágot is röpítettek be gyenge női kacsók ablakunkon. A német-magyar barátságot, a köztünk fenálló jó viszonyt még szorosabbá tenni óhajtván tisztjeink — az arany ifjúság kevés ceremónia után már élénk diskurzusba elegyedtek a német sógorokkal, no meg természetesen a csinos sógornőkkel is.

Zászlóaljunk Don Jüanja J. zászlós (már hadnagy) sem maradt árván, jutott neki is egy aranyhaju, kis pisze, bájos ártatlanság, kivel mint a taglejtésekből és a kis nő mosolygó, piruló arcocskájából ki- vehettük, a viszony már kezdett igen barátságossá válni. Néhányan a kiváncsi és irigy kollegák közül többször elsétáltak a csicsergő párocska közelében s kárörvendve konstatálták, hogy Károlyt nem igazságtalanul rakta szekundába német proffessora. No de mindegy, fő hogy ők megértették egymást. Barátunk ép a leghevesebben