Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)

1918-08-04 / 184. szám

Ezen célból a városi tanács megbizta a város közegészségügyi szakközegeit, dr. Vajay Imre városi tiszti főorvost, hogy a kivitel részleteire vonatkozólag készítsen részletes tervet, költségvetést és szervezeti szabályzatot és azt mielőbb terjessze elő a közgyűléshez leendő beterjesztés végett. A dispensaire ügyével kapcsolatban a városi tanács foglalkozott a közegészség- ügyi bizottság ülésén felmerült azon javas­latokkal, melyek az uj közkórház felépíté­sére vonatkoznak. A városi tanács ez alkalommal arra az álláspontra helyezkedett, hogy e kérdést minden részletében megvilágítani, letárgyalni és előkészíteni kívánja avégből, hogy a közvélemény előtt a város e nagy és ne­héz feladata teljesen tisztán álljon. Ecélból a tanács utasítást adott a mérnöki hivatal­nak, hogy az uj közkórház felépítéséhez szükséges árlejtési hirdetmény kibocsátását készítse elő és jelentse be, hogy ezen hir­detmény mily feltételek mellett Írandó ki, ezenkívül utasításba adta a mérnöki hiva- : ilnak, hogy állapítsa meg és számítsa ki, hogy körülbelül milyen építési költség mel­lett lenne az építkezés a jelenlegi viszonyok között keresztül vihető. Egyidejűleg megbizta a tanács dr. Kölcsey Ferenc közkórházi igazgató főor­vost, hogy amennyiben a jelenlegi közkór­ház a jelenlegi állapotában fenntartható nem volna, az esetben vizsgálja meg a Tanítók Háza épületét és telkét, hogy az uj köz­kórháznak akár a háború alatt, akár a há­ború után leendő felépítéséig megfelelő volna-e a közkórház ideiglenes elhelyezésére és t gyen arra nézve javaslatot, hogy a Tangók Háza vezetőségével az épületnek kibe ése iránt a szükséges tárgyalások le­folyt;. ár;a céljából a tanács összeköttetésbe lépjen. Úgy látjuk, hogy a közvélemény meg­nyilatkozására, amelynek főképen mi adtunk hangot a Szamos hasábjain, a közkórház kérdése kimozdult a részvétlenség sötét odú­jából és most már végre közeledik végle­ges megoldása felé . . . — Látod ezt? — szól az egyik. És zsebéből kimarkolt bankó-csomót bök a társa orra elé. Gyűrött, piszkos, rongy papírokat, amilyenek egykor a sze­metén hu /érték. A másik sem hagyja magát. — E’se kutya!... És a bankókat összesz ritó markát kinyitotta. Akassza fel magát, de la, a lámpavasra, aki' ma pénzt nem c; inál. Egymásra néztünk. Némán, szótlanul... És úgy állottunk meg, mintha a lábunk gyökeret vert volna. — Én tudom, — mondottam aztán elnémult társamnak, — én tudom, hogy mire gondolsz ... — Mire ? — Arra, hogy kevesek lennének e lámpavasak arra, ha minden látáiner em­ber megfogadná a most hallott tanácsot... — Jujj!.. . — válaszolt összebor­zadva társam, — hányán lógnának már holnapra. * Két falusi menyecske a vasúti posta­épület mellett, a postakocsik között pirosi- tóval keni-feni az arcukat. — Nézzed... Olyan egészséges, csak­nem kicsattanó arcuk van és ... pirosítóval Kenik. A ponciusát!... A mi arcunk olyan napról napra, — akár a zöld szilva. — Hallgass csak, mit beszélnek ! — Hallgatjuk. .. (1918. augusztus 4., 184. szám.) ___ Sig num laudis. A király megparan­csolta, hogy Strempl Vilmos cs. és kir. 5. gy. e.-beli századosnak a háború alatt tett kitűnő szolgálatáért a legfelsőbb dicsérő elismerés újólag tudtul adas>ék. Ezredorvosi kinevezés. A király dr. Melchner Vilmos népfölkelő főorvost, aki nemrégen erkezett haza az orosz fogságból, népfölkelő ezredorvossá nevezte ki. Tanügyi áthelyezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter áthelyezte Kellner Füiöp szaimárnémetii áll. polgári fiúiskolái igazgatót jelenlegi minőségében a zsombo- lai áll. polgári fiúiskolához, Keller Aladár szatmárnémetii áll. polgári iskolai rendes tanítót jelenlegi minőségében az abrudbá- nyai áll. polgári fiúiskolához, Darabánt Mik- lósné Perényi Margit nagykárolyi áll. polg. iskolai rendes tanítónőt a szatmánémetii áll. polg. fiúiskolához és Bertalan Mária szegedi áll. polg. isk. rendes tanítónőt a nagykárolyi áll. polg. leányiskolához. Polgári iskolai igazgatói megbí­zás. A vallás és közoktatásügyi miniszter áthelyezte Barabárí András nagykárolyi állami polgári iskolai rendes tanítót a szat­márnémetii áll. polg. fiúiskolához és egyút­tal megbizta az igazgatói teendők ellátá­sával. Emlékeztető. Ma délután 1 óra 38 perckor érkeznek Szatmárra az ausztriai nyaraló gyermekek, akiket a városi hatóság és a helyi bizottság ünnepélyesen fogad. Felkérjük a magánfogatok tulajdonosait, szíveskedjenek fogataikat az érkező gyer­mekek rendelkezésére bocsátani. A gyer­mekek megvendégelése és szétosztásuk d. u. 2—3 óra között lesz a ref. fögimnázum udvarán. Felkérjük a szülőket, hogy ponto­san jelenjenek meg a gyermekek átvétele végett. Eljegyzés. lile Miklós helybeli vas­kereskedő eljegyezte Papp Mariska urleányt Porcsalmáról. Öt asszony a vonat kerekei alatt. Fővárosi tndósitónk jelenti : A sulysapil állomáson szombaton reggel súlyos ka­tasztrófa történt. Több kofa, aki Budapestre készült, a vonat túlsó oldalán igyekezett — Képzeld, sose hittem, — mondja az egyik falusi menyecske. — Alig értem reggel a „nagy kert“ garádicsáig, egy piaci primadonna, kofa nagysága ... ugrott ki a bokorból. Széf-szert’ nézett... mintha va­laki alkudnék velem. Aztán se szó, se be­széd ... amit a kosaramért kértem ... a markomba nyomta ... — Pedig hullott alma vótl — A ... ! az a ... ! — És nyóc korona! Hát nem bolond? Az ... a ...! y/ — Nem a! Okos. Kegyetlen okos. Ösméri a városi tésasszonyokat. Tizen­nyolc—húsz koronát is adnak érte, kicsi- bérű porciókként... — Hát igy van . .. ... Mikor a pirositót vették a patiká­ban, (ahol, amióta csak patika van a vilá­gon, sose árultak el annyi pirositót, kenő­csöt, krémeket, kézfinomitót, parfümöt és a többieket, hasonló mikéntségeket) úgy gondolom ... és úgy is láttam a magam szemeivel, akkor ,ott ül egy (?) köhicselő, teritőre váló hivatalnok féle a patikában, s remegve, szinte kábultan gondol arra, vájjon kifulja-e a nála levő utolsó garasai­ból a recept ára? . . . íJí A mészárszékban egy úri asszonynak a lábára lép egy másik úri asszony. — Pardon . . . ! — Szívesen. De máskor egy kis vi­gyázatot kérek . . . 3 oldal. fölkapaszkodni. Nem vették észre, hogy éppen akkor jött arra egy szerelvény, amely a felszállók közül többeket elsodort és elgázolt. Öt asszony meghall, kettő súlyo­san megsebesült. s A Stefánia egyesületért. Madzsar József egyetemi magántanár megkereste Szlávy Dezsőig nőegyleti elnöknőí, hogy szeptember hó második felében adjon al­kalmat a megalakulás előtt az anya és 'csecsemő védő egyesületek működésének városunk közönségével való megismerteté­sére. Mivel igy a megalakulása az egyesü­letnek a jövö hónapban megtörténik, szíves­kedjenek a felkért hölgyek a taggyüjtőive- ket szeptember 15-ikéig Szlávy Dezsőné úrnőhöz minél több aláírással visszajuttatni. A húsipar vasárnapi munkaszü- nete. A kereskedelmi és iparkamara ez­úton hozza érdekeltsége (ádomására, hogy a vasárnapi munkaszünetnek a húsiparra való kiterjesztése tárgyában kiadott rende­let hatálya, a folyó nyári évadban felmerült rendkívül jéghiányra tekintettel, a folyó évi szeptember hó 16-áig terjedő időszakra felfüggesztetett. A Magyarországi Munkások Rok­kant és Nyugdijegylete augusztus hó 18 án délelőtt pont 10 órakor Budapesten az Országos magyar királyi Zeneakadémia hangversenytermében (VI. kér., Liszt Ferenc- tér 12. szám) pátkai Kölber Alajos, az egylet örökös tiszteletbeli elnökének el­nöklete alatt, 25 éves fennálásának emlé­kére díszközgyűlést tart. A részvételt az egylet központi vezetőségével legkésőbb augusztus 3 ig közölni kell. (Budapest, VIII. kér., József-utca 23.) Soronkivüli cipőutalvány a hadi­özvegyek és árváknak. A kereskedelmi miniszter bőr- és textilügyi meghatalma­zottja felhívta a polgármestert, hogy a tör­vényhatóság területén ellátásra szoruló hadi özvegyek lés árvákat, kiknek névsorát az Országos Hadigondozó Hivatal fogja kö­zölni, az igényjogosultság megállapítása esetén soronkivül lássa el cipő, vagy javí­tási utalvánnyal. A vegyvizsgálati dijak 100 száza­lékkal emelkedtek. A földmivelésügyi mi­niszter értesítette a várost, hogy a mező- gazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról rendelkező 1895. évi 46. törvénycikk végrehajtása kö­rül felmerülő szakszerű vizsgálatokért meg­állapított vegyvizsgálati dijakat július 1-től kezdödőleg 100 százalékkal felemelték. Szó-szó után . . . még pedig pattogós szavak után: — Dr. Sovány biróné vagyok, igenis. — Hm. Doktorné? Biróné? ... is. Én meg konjunkturásné és m. k. hadseregszál- litóné vagyok, igenis. Az is valami. Nem? — Bocsánat,... hajtja meg mosolygó könnyek közt magát a biróné . . . Minden Minden! . . . Nemde Kávémé nagyságos asszonyhoz van szerencséin ? * — Szittál már? — Mit? — No hát ... a pótdohányt . . . ? — Szittam, mondotta az öreg ur, aki hires pipás volt, még a nem közönséges pipázók közt is . . — Nos — és? , — Hát tudod... szólt az öreg rémitő flegmával. Hogy szívnák a miniszterek az emberi kor legvégsőbb határáig! Meit tudod elsőben nem hittem, hogy akár a finánc­miniszter, akár a fő-fő dohányinspektor kóstolóba... végig szíttá volna a pipáját. Mert hát... keserű, mint a hárttató. Csip, mint a piaci légy. És büdös, mint a kukac. De csak legalább fistölne. Mert akkor, ha eltekintenénk is attól, hogy nem dohány... hát úgy szivhatnók, mintha dohány volna. De nem füstöl, csak sustorog, mintha szaru por égne../Pedig hát... fő, hogy fisiöljön... az ' árgyilusát...

Next

/
Oldalképek
Tartalom