Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)
1918-08-31 / 207. szám
2 oldal. SZAMOS (1918 augusztus 31., 207. szám ) Repülőink Trevisót bombázták. Sajtószállás, aug. 30. Folyó hó 28-án repülőinknek nagyon forró napja volt. Egy repülőrajunk Trevisót bombázta és a városra mintegy ezer kilogramm bombát dobolt. Az olasz repülők üldözőbe vették repülőinket. A légi harcban elkeseredett küzdelemben három ellenséges repülőgépet lelőttünk. Lucaciu pópa birodalmában — Látogatás Lacfaluban — Felsőbánya, 1918. aug. 28 A kedves hegyvidéki városka ózondus levegőjében próbálom kurálgatni, amit az iskola évi pora elrontott. A napi séták egyikén az Él nevű határrészről kínálkozó pompás panoráma szent élete közben akadt meg a szemem a völgyben egy kéttornyos, kupolás templomon. Állandó társam a sétában, Báthy Lajos felsőbányái rendőrkapitány mondotta meg, hogy az Lacfalunak a temploma, amelyet az árulóvá lett Lucaciu László pópa a római Szent-Péter templom mintájára építtetett. Felébredt bennem az újságíró. A következő nap délutánjára Lacfalu megtekintését tüztük ki. Tudni akartam, milyen is az a falu, amely annyi idő óta áll az emberek érdeklődése középpontjában. Társaságom is került az útra. Feleségem, egy másik proffeszor társam, Báthy kapitány és igy a legkellemesebb sétával tettük meg egy óra alatt a Felsőbányától Lacfaluig terjedő 5 kilométeres kanyargó hegyi utat. v Nagykiterjedésü a falu, lankaszerü kertekkel. Mindeniken a sablonos hegyes tetejű, kémény nélküli oláh ház. Körülötte a gazda egész földbirtoka. A kert egy része tengerivel beültetve dús termést igér, a másik kaszáló, rajta gyümölcsfák roskadozó ágakkal. A kapniki országúból kerti ösvényeken átcsapva jutunk a hires templomhoz. Hatalmas kert közepén emelkedik a valóban impozáns épület, amely azonban csak annyiban hasonlít a Szent Péter templomhoz, mint egy pesti suszter által készített gálacipő a mikolai csizmadia utána készült remekéhez. Homlokzatán azonban ékes la- tinsággal ott büszkélkedik a felírás, hogy az összes románok fogadalmi templomául készült 1890-ben. Körülötte egy szinte 20 holdra tehető kert terül el, amelynek különböző helyein, árnyas fák alatt kő vagy fa kerti asztalok kínálnak pihenőt vagy zavartalan megbeszélésekre alkalmas helyet. A templom eleién balra egy terjedelmes fából épült szin mutatja, hol fejtegethette a hírhedt pópa dákóromán tanait, mögötte hátul az oláh iskola bezárt ajtói mutatják, hogy azóta némileg megváltozott a világ. Ma már állami iskolában pótolják a jobb jövőt építgetni. Szeretnék a templomba is betekinteni, de bármerre tekintek, hol egy teremtett lélek, aki útbaigazítson, hol kere'ssem a paplakot. Végre, épen mikor találomra el akarok indulni egyik ösvényen, előkerült egy kíváncsiskodó öreg „fatuj“ s fogyatékos nyelvtudásunkkal megtudjuk, amit akarunk. Hosszú, kanyargós kerti ösvényen, jó messze a templomtól ráakadok az egyszerű hajlékra. Éles ellentét ez a falu templomához. Sz - nem érti meg az ember, hogy a tempiomepitéssel egyidejűleg miért nem emelte azt is ki a hires pópa túlságosan ócska szegénységéből. Nem is akarom addig elhinni, hogy ez a papi lakás, mig a kiáltásomra előkerült szolgáló fel nem világosit, hogy jó helyen járok. Belépek az alacsony küszöbön. Egy fiatal szimpatikus arcú, erősen barná férfi üdvözöl hibátlan magyarsággal. Épen asztalánál ül. Terményátvevő miniszteri biztos a környékbeli falvakban, ezen a munkán dolgozik. Előadom jövetelem célját ; azonnal veszi a kulcsokat, hogy a templomhoz visszavezessen. Útközben ráterelem a szót a múltra és a jelenre. Öt éve van itt. Egy évig Lu- éacsiut helyettesítette, néhány éve rendes lelkipásztor. Pap Kornélnak hívják, apja az ugocsamegyei Turczon volt körjegyző, nővére kálvinista magyar ember felesége, aki szintén jegyző Batarcson. Szorgalmas, munkás és üzleti szellemmel eléggé megáldott embereknek mondja a híveit, akik kis földecskéjükön sokat tudnak termelni, mert jól megnövelik. Ezt láttam is, mert olyan tengeri termésük mutatkozik, amilyen az alfőldön nincs. Egy hibájukat említi meg Nem szeretik fizetni a papjukat Elődje, a hires pópa, akit ő Lukácsnak emlit, jóformán minden egyházi járandóságot elengedett a népnek s az elszokott a fizetéstől. Persze annak más forrásokból is gurult a pénz s nem szorult rá a laczfalusi papi fizetésre. És nagy szellemi tehetsége mellett ebben kereoendi a nép előtti nagy tekintélyének és az iránta megnyilatkozó szeretetnek a titka. A templomhoz érünk. Ott várnak a társaim. Bemutatom a papot. Örül, hogy ennyi intelligens embert lát egyszerre a falujában 0 Bement a templomba. Alakja elüt a falusi ruman templomok megszokott típusától, de berendezésében mindenben hasonló azokhoz. Emellett valóságos néprajzi gyűjteménye a vidék vászoniparának, amelyeknek egyes darabjait a nép fogadalmi ajándékok gyanánt adja a templomnak. Van benne legalább 1500 szebbnél-szebb darab a falukon körcskörül akasztva. Emellett van egy nehány más értékes kincse is a templomnak. Régi festmények a volt templom képcsarnokából 3—400 éves múlttal és szebbnél-szebb miseruhák. A híres pópa a templomban is örök emléket akart magának emelni. Feleségét a templom egyik oldalhajójában temettette el, maga talán halála után ez alá az oltár alá vágyott, amelynek másában a Szent Péter templomban Péter apostol hamvai nyu- gosznak. Máskép történt minden. Itt maradt a templom, félben a nagy dákóromán munka. Uj pap s talán uj szellem költözött a laczfalusi eklézsiába. Legalább ugylátszik, mert hacsak a felét is teljesiti ez a fiatal ambiciózus lelkész annak, amit tenni igér, egy emberöltő múlva más világ lesz Lacz- faluban. Ma még nem nagyon látszik meg ennek az átalakító munkának a hatása. Illő tisztességtudással köszöntenek ugyan az utón, mikor a pap kíséretében haladunk az országút felé, de mikor a pap visszatér és szívességét megköszönve magunk folytatjuk tovább az utunkat, egy-egy oláh gyermek „ungur* kiáltással szalad el mellettünk. Ahhoz azonban még sok idő kell, hogy ez nála az öröm felkiáltása iegyen. Császy László. Megdrágult a tej. A hivatalos lapból vesszük hirét, hogy az országos köz- élelmezési hivatalt vezető m. kir. miniszter rendeletével a tejárakat szeptember elsejével az egész vonalon végig felemelte. A törvényhatósági joggal felruházott városokban — igy tehát Szatmáron is — a teljes tehéntejért követelhető legmagasabb árat literenként akkéit állapította meg, hogy: a termelő és másfelől a tejkereskedő, tejszövetkezet, feldolgozótelep vagy tejgyüjíő állomás közötti viszonylatban 120 fillér, b) a termelő és fogyasztó között viszonylatban házhoz szállítva 132 fillér; c) a tejkereskedő, tejszövetkezet, feldolgozótelep, tejgyüjtő- állomás és másfelől a fogyasztó közötti viszonylatban 140 fillér. Ehhez arányosítva kis és nagyközségekben 120, 124 és l^ß f. Megérkezett a dohány Hétfőn kezdődik a kiosztás — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, aug. 30. A dohányos emberek nagy örömére ismét felvonultak a főtőzsde előtt a társzekerek és szállították a vasúttól befelé a drága, kívánatos kincset tartalmazó faládákat. A dohányosok izgatottan hordták tovább a hirt: megérkezett a dohány és mint ilyenkor szokott, hamar elterjedt a városban, hogy roppant sok dohány érkezett. Amióta ugyanis dohányinség van, kiderült a nikotinnak egy uj sajátsága is, hogy nemcsak akkor bóditja az embert, amikor szívja, de sokkal joboan megszéditi akkor, amikor nincs. Ez okozza aztán, hogy a szegény, dohányéhség által megszéditett fogyasztó illetve fogyasztó-jelölt izgalmában többet lát az igazságnál. Őszintén megvallva minket is izgatott az a legendás mennyiség, amely a hírek szárnyán érkezett Szatmárra, de még jobban izgatott az a reális csekélység, amint kézhez vettünk belőle. Módot kerestünk tehát arra, hogy betekintsünk a debreceni dohánygyárnak abba a jegyzékébe, amely a jelenlegi dohányszál- litmányt kisérte. Nem is volt. nehéz dolog hozzájutni, mert nem tartották titokban. A jegyzékből megállapítottuk, hogy összesen érkezett 68474 K 02 fillér értékű dohány és dohánynemü. Ebben a mennyiségben benne van az is, amit a főtőzsde köteles a helyben állomásozó katonai legénység részére kiadni. Ugyancsak benne van az a készlet is, amelyet a fctőzsde köteles a pénzügyigazgatóság rendelete értelmében 300 vidéki kis trafikosnak kiszolgáltatni. Szatmár város dohányzó közönségének jut 49140 korona értékű dohánynemü, amelyet a főtőzsde és 13 kizárólagos kis- tőzsde oszt szét a közönség között. Átnéztük a kimutatást és a szivarozók, cigarettázók nagy szomorúságára azt állapítottuk meg belőle, hogy az érkezett mennyiség túlnyomó része pipadohány s amint egy hozzávetőleges osztási műveletet csináltunk, körül-belül úgy jött ki, hogy egy-egy pipás ember a mostani kiosztáskor amely hétfőn kezdődik, 200 grammot fog kapni dohányjegyenként. Szivar és cigaretta kisebb mennyiségben, de előreláthatólag ezekből is kijut minden jegyre a régi adag. Kétségtelen, hogy a dohánygyár a jelenlegi megosztásnál a pipás embereknek kedvezett, mert nem elég, hogy nagymeny- nyiségben küldött nekik paklit, elküldte Szatmárra az első szállítmány dohánypótlékot is. Hogy mi és milyen ez a dohánypótlék, azt még nem tudjuk. Vegyelemezve még nincs s igy várni kell, amig egy elszánt pipás felpróbálja, hogy milyen az ize. Ebből 30 ezer csomagot küldött a dohánygyár, egy-egy pakli 25 gramm súlyú és l2 fillér az ára. Ezt is dohányjegyre adják és a fáma azt tartja róla, hogy az igazi dohány közé vegyítve szívható.
