Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)

1918-08-01 / 181. szám

2 oldal. SZAMOS (1918. augusztus 1.. 181. szám.) Széchenyi Aladár, aki jelenleg somo­gyi főispán, feltűnést keltő beszédében a javaslat ellen foglal állást. A javaslatot nem fogadja el, mert kevesli a jogkiterjesztést. Vázsonyi javaslata a minimuma volt a jo^- kiterjesztésnek. Ezen a téren a magyarság szupremáciáját nem lehet mesterséges esz­közökkel fentartani. Becsületbeli kötelessé­gének tartja, hogy ragaszkodjon Vázsonyi javaslatához és sajnálja, hogy Wekcrle el­tért a lényegtől, bár kijelentette, hogy ah­hoz ragaszkodik. Apponyi Henrik megszavazza a javas­latot, hogy ezzel az izgalmas probléma le­kerüljön a napirendről. Berzeviczy Albert szerint soha ilyen alaposan elkészített javaslat nem került a főrendiház elé. A kompromisszum őt sem elégiti ki, a javaslatban mindazonáltal nagy haladást lát. A javaslatot elfogadja. Prohászka Ottokár hive az általános választójognak, de megszavazza a módosí­tott javaslatot is, mert az csirája lesz a boldogabb előrehaladásnak. Beszéde folya­mán kifejtette, hogy nemzeti szempontból megbízhatatlannak tartja a szociáldemokrata szervezeteket, melyek a nemzetközi eszmé­ket hirdetve a nemzetközi aspirációkat tá­mogatják. Azoknak ra galiciaiknak, akik az északmagyarországi vármegyékből vándo­roltak be, nem kiván választójogot adni. Baltazár Dezső szerint a választójogi javaslatból torzszűlött lett: az sem általá­nos, sem demokratikus, sem magyar, ha­nem jogcímek zagyvaléka. A magyarul irni- olvasni tudást kidobták belőle. A javasla­tot nem fogadja el. A vita után Wekerle válaszol Pro- hászkának és Baltazárnak. Meggyőződése szerint a nők választójoga nemsokára tör­vénybe lesz iktatva. Ha politikai barátai nem követnék őt, azért ideáit mégis meg fogja vulóstteni azokkal, akik helyeslik po­litikáját. Ezután a főrendiház nagy többsége a javaslatot megszavazta. A részletek tárgyalásánál Baltazár ha­tározati javaslatát a nők választójogáról elvetették. Az ülés fél 7 órakor végződött. A képviselőház ülése — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, jul. 31. ; miniszter most tartózkodik Bécsben, mikor ' tudta, hogy itthon többen szóba hozzák a ■ parlamentben a kenyérkérdést. A parasztnak j gabonáján a malmok kereskednek, azalatt j pedig a talu népe ellátatlanul áll. Az in- 1 terpellációt kiadták a közélelmezési minisz- j temek. Fényes László kifogásolja, hogy a i fiumei tengervédelmi szakaszoknál a ma- ; gyár legénységet horvát zászlóaljakba oszt- ! ják be. Majd a honvédelmi miniszterhez 1 inréz interpellációt a parlamenti őrség pa- | naszai tárgyában. Kiadták a honvédelmi ! miniszternek. Tisza István gróf nem tesz szemre- I hányást a kormánynak, hogy Ausztriát fe- | leslegeinkkel kisegítjük, de óhajtja, hogy | gazdasági helyzetünk tisztán álljon szövet- i ségeseink előtt. Tehetségünkhöz képest ele- ; get adtunk. Ezalatt a falusi lakosságunk ; nagy része éhezik. Kéri a kormányt, hogy ; a heverő rekvirált gabonát azonnal osszák i szét a lakosság között. Kéri, hogy a köz- j élelmezési miniszter az alatt a pár -ap j alatt, amíg a Ház ülésezik, tájékoztassa a I Házat ezen sürgős kérdésekről. Előterjeszti ! interpellációját: Hajlandó-e a kormány in­tézkedni, hogy a lakosság élelmezése az átmeneti idő alatt biztosittassék ? H jlandó e a mezőgazdasági népesség fejadagjait 15, illetve 13 kilogrammra felemelni, végül rendeletben biztosítani a községeknek azt, hogy készletüket maguk vásárolhassák be és az ellátatlan lakosságról eképpen gon­doskodjanak. Ezután Meskó Zoltán konkrét esete­ket sorol fel, hogy egyes őrmesterek minő visszaéléseket követnek el azzal, hogy sza­badságot és kimaradási engedélyt csak pénz ellenében adnak, sőt 1000 —2000 ko­ronáért még a menetszázadbó! is kiveszik a katonákat. Kérdi, hogy nem lehetne-e azokat, akik itthon megmelegedtek, a fron­ton levőkkel kicserélni. Haller István a haszonbérleti szerző­dések tárgyában interpellál, majd a sajtó- cenzúra visszaéléseit teszi szóvá. Felemlíti, hogy a Déli Hírlap, valamint a 8 Órai Uj ság híreit a cenzúra letiltotta, ugyanazt azonban a reggeli lapoknak megengedték közölni. Hasonlóképen letilt a cenzúra a hadi érdekekbe t nem ütköző cikkeket is. Harmadik interpellációjában az áruuzsorát teszi szóvá és erélyes kormányintézkedése­ket kér. Az ülés vége három órakor. Az áru beszerzést, a fölosztási arány megállap tását és az árusiiás ellenőrzését, mint eddig, úgy ezután is a városi közélel­mezési hivatal eszközli, mely az igényjo­gosult lakosságot csak nemrég vette ismét számba s a fogyasztók pontos létszámát állandóan nyilvántartja. Rövidesen megjele­nik ^ hivatal felhívása, hogy minden egyes háztartás jelentse be: melyik üzletben akarja ezentúl beszerezni a hatósági cikkek­ből járandóságát. Mindenkit lehetőleg ahoz a kereskedőhöz osztanak be vevőül, ame­lyikhez maga kívánkozik, vagy amelyiknek üzlethelyisége hozzé legközelebb esik. A közélelmezési hivatal fog felügyelni az el- árusitás zavartalan rendjére s a legszigo­rúbb ellenőrzést gyakorolja majd abban az irányban, hogy hatósági árut csakis a’ igényjogosult városi lakosság kapjon s a részére megszabott mennyiséget ki-ki pon­tosan megkapja. Ezért az árukiszolgálás ezentúl is jegyre történik. Az árusítás föl­tételeit és módozatait a közélelmezési hi­vatal csoportos szerződésbe foglalta, amely minden elárusítóra egyaránt kötelező s a melyikuek biztosítékául minden ke-eskedő a h_>zzá beosztott vevőkör számarányában óvadékot helyez letétbe a közélelmezési hivatalnál" Minden előforduló hibát vissza­élést, egyszóval bárminő sereimet, amit a vásárló közönség bejelent, a városi panasz­iroda vizsgál meg. Amelyik elárusító indo­kolt panaszra ad okot, attól nemcsak az árusítást veszik el, de ellene kihágási eljá­rás is azonnal megindul s ^vadé'át rész­ben vagy egészben bírságként elveszíti. E garanciák láttára valóban nem lehet szó sem arról, hogy valakit a szükség kényszerítene a szövetkezetbe lépésre Hisz aki megmarad a maga megszokott keres­kedőjénél, epen ngy megkap mindent, ami neki jár, anélkül, hogy vásárlásra bárminő alakiságokhoz, vagy az üzletrész eiőzetes lafizeté.^éhez volna kötve. Ám ezenfelül i t még szolgálatában áil a szakavatott kereskedők üzleti tudása, tapasztalata és gyakorlata is. A vevőt ud varias előzékenység fogadja s gyakorlott kezek gyorsan' és kifogástalanul szolgálják ki. Nem kell esetlegesen a város egyik vé­géről a város másik végére szaladgálni az áruért, Nem kell naphosszat ácsorogni, to­lakodni és tülekedni, mint ez a tömegellátó helyeken rendszerint történni szokott. Min­denki ott vásáról, ahol legjobban kezeügyé- ben esik, fáradozás, izgalom és mérgelödés nélkül. A képviselőház mai ülésében Szász Károly elnöklete alatt kezdték meg a ka­tonai ellátásról szóló javaslat tárgyalását, amelyet Bartha Ödön egyórás beszédben ismertetett. Egry Béla után, aki a tisztek és a le­génység illetményeinek felemelését kérte, a vitát megszakították és folytatását hol­napra halasztották. Áttérve az interpellációkra Gyapay Pál a csendőség létszámának szaporítását kérte. Popovics pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy az ezirányu tárgyalások már a megvalósulás stádiumában vannak és ezzel együtt az illetmények rendezésére is sor kerül. A választ tudomásul vették. Serényi Béla gróf a csendőrség élel­mezéséről megnyugtató kijelentést tesz. Ki­jelenti, hogy a tizenötkilogrammos fejadag elég, ha a melléktermények is rendelkezésre állanak. Kéri a képviselőket, hogy menje­nek hozzá és a rendelkezésre álló adatok­ból meglátják, hogy semmi igazságtalanság nem történik. Fényes László az Oroszországban levő katonáink sorsáról interpellált. Hosszasan fejtegeti az ukrajnai ter­mésviszonyokat. A foglyoknak a kormány m utalja ki a szükséges pénzt a hazajö- Interpellációját kiadták a honvéd­nek. Aurél az ellátatlanok ügyében 'látja, hogy a közélelmezési KeresiiedőN a irizellátásbaii A júliusi városi közgyűlés tudvalevő­leg kimondotta, hogy a hatósági üzleteket augusztus hó 15 én túl nem tartja többé fenn, hanem a közellátási cikkeket ettől az időponttól kezdve a helybeli kereskedők utján kívánja árusittatni. A közellátás ez uj rendjének szerve­zésével egyidejűleg mozgalom indult váro­sunkban az iparosoknak, magántisztvise­lőknek. és egyéb értelmiségi osztálynak szövetkezetbe való tömörítésére. Abból a körülményből, hogy a moz­galom indítói éppen a mostani időpontot találták szükségesnek a tömörülésre, köny- nyen azt következtethetik, különösen az avatatlanok, akik a kérdés lényegével nin- csennek teljesen tisztában, hogy ha a ha­tósági üzletek megszűnnek, akkor szövet­kezetre van szükség, mert a közönséget a hivatásos kereskedők nem tudják, v gy nem fogják kellően ellátni. A kevésbbé tájékozott érdekeltekre való tekintettel és főleg e feltevéssel szem­ben szükségesnek látjuk annak a inegálla pitásét, hogy most a háború idején semmi­féle kereskedői üzlet, vagy más elárusitási szerv nem biztosíthat sem több árut, sem egyéb különös előnyt a közönségnek, mint amennyit a hatósági felügyelet alatt és ha­tósági támogatással árusító kereskedők nyújtanak a vevőiknek. Aki e szempontokat alapos szemlélet tárgyává teszi, az bizonyára nem marad kétségben az iránt, hogy hova szólítja őt saját jól felfogott érdeke. Aki viszont elzár­kózik a tárgyilagos megfontolás elől, az majd okulni fog a jövőben a saját közvet­len tapasztalatain! S-i. LEGÚJABB Vilmos császár proklamációja Berlin jul. 31. Vilmos császár a háború ötödik évébe lépésekor kiáltványt intéz a német néphez, hadsereghez és haditengerészethez, melyben utal arra, hogy az ellenség táborában az emberiesség hangja még mindig nem talál meghallgatásra. Ilyen körülmények között a háborút folytatni kell. Kedden és pénteken lesz a hús­talan nap. Fővárosi tudósítónk jelenti : A főrendiház tegnapi ülésén Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentette, hogy a lapoK téves közlésével ellent tben kedden és pén­tekem lesznek a hustala n napok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom