Szamos, 1918. július (50. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-27 / 177. szám

2 oldal. SZAMOS Q918. julius 27., 177. szám.,» LEGÚJABB Feloszlatott angol-francia hadosztályok Berlin, jul. 26. Az ántántnak május 21. óta szenveded veszteségei arra vezettek, hogy a legutóbbi hónapokban több angol és francia had­osztályt fel kellett oszlatni. Helfferich Moszkvában Berlin, jul. 26. Helfferich uj moszkvai német követ ma reggel elindult Moszkvába állásának elfoglalására. POLITIKAI HÍREK Az ui osztrák miniszterelnök be­mutatkozása. — A Reichsrath ülése Bécs, jul. 26. A Reichsratban ma délelőtt bemutat- | kozott Hussarek kabinetje. A miniszterelnök í negyedórás beszédben vázolta programm- i ját. Ragaszkodik kipróbált szövetségeseink- ' hez. Reméli, hogy a békehajlandóságunk ] folytán sikerülni fog tisztességes békét kötni, i de szükség van a befelé való erősödésre • is, amiért az alkotmányos törvényhozó tes- j tülettel együtt kell működni. A legközelebbi feladat az exlex állapot megszüntetése. A. költségvetés megszavazását a kormány nem bizalomnak, hanem állami szükségletnek j fogja fel. A bizalmat a jövő munkájával ki- ! vánja kiérdemelni. Megígérte, az alkotmány j és a közigazgatás reformját. Óhajtja az élel­mezési kérdéseknek megoldását a parla­menttel együtt. Vázolja a kormány szociális terveit. Apellál a pártokra és kéri a támo­gatásukat. Elve : az igazságozság minden néptörzszsel és társadalmi réteggel szemben. Beszédét általában tetszéssel fogadták. Különösen a lengyelek. Csak a radikálisok kiabáltak. Rendelet a ruhajegyei! kibocsátásáról.; Kik kaphatnak uj ruhát? — A ren­delet ismertetései — Szatmár, julius 26. Hónapokkal ezelőtt elterjedt a hire an­nak, hogy a kormány a lakosság ruházko­dását is korlátok közé fogja szorítani és a cipőjegyhez hasonlóan ruhajegyeket is bo- ! csájtanak ki. j Az a rendelet, amelyet a kormány né j hány nap múlva bocsát ki a lakosság ri> | haszükségletének biztosítása céljából, 37. j szakaszból áll. Első része kimondja, hogy lefoglalt- nak kell tekinteni mindazokat a szöveteket és kelméket, amelyekből felsőruhákat szok­tak készíteni. A lefoglalás alól kiveszik a j papirfonalból készült mindennemű kelmét, ; továbbá a selyemszöveteket és a müse- iyemből, selyembársonyból és selyemplüs- ből készített cikkeket, valamint a ruházati célokra fel nem használható bútorszövete­ket, csipkekendőket, fátyolokat, zsebkendő­ket, vállkendőket, főkötőket, fűzőket, kez- tyüket, harisnyát és nadrágtartókat, szala­gokat, zsinórokat, férfi és női gallérokat, Tcézelőket, nyakkendőket, bőrből készült ruházati cikkeket, szőrmeköpenyegeket, gum- mi és vízmentes selyem női köpenyeket, kalapokat, sapkákat, fürdőruhát, Ferenc József és zsákét öltönyöket, diszmellé- nyeket. Azok a vállalatok, amelyek felsőruhá­zati cikkeket készítenek, kötelesek készletei­ket a Népruházati Bizottság textilosztályá- j nak a közhíré teendő napig felajánlani. A polgármester vagy alispán elrendelheti a magánháztartásokban levő uj vagy ócska ruházati cikkek bejelentését is. A raktárra dolgozó lömegtermelő vállalatok a rendelet életbelépésének napján meglevő szövetkész­letüknek 25 százalékát felhasználhatják, a többit pedig kötelesek átszolgáltatni az az­után megalakítandó Ruházati Árucikkeket Beszerző Részvénytársaság budapesti cég­nek. Ha ez a részvénytársaság a bejelen­téstől számított 21 napig nem nyilatkozik az átvételre vonatkozólag, akkor a felajánló i az árut feldolgozhatja. A kereskedelmi miniszter elrendelheti, hogy a félig kész, vagy egészen kész áru­kat a vállalat tulajdonosa a hátóságnak, illetve a beszerzési csoportnak átadja. A ruházati cikkek gyártásával foglal- j kozó vállalatok készítményeiket csak a j Népruházati Bizottság engedélyével hozhat- \ ják forgalomba és legelsősorban a nagy- ! kereskedőknek adhatják el, a nagykereskedő i pedig a kiskereskedőnek. Az eladásnál mindenkor két egybehangzó számla állí­tandó ki és a szarnia egyik példánya az eladó által megőrzendő. A kiskereskedők kizárólag kisiparos­nak és fogyasztónak adhatnak el árut, szin­tén szárnlakötelezettség mellett. Azt, hogy ki tekinthető kis-, illetve nagykereskedőnek, az illetékes kereskedelmi és iparkamara határozza meg. A rendelet megjelenése után a fogyasz­tók csakis a polgármester vagy az alispán, illetve azok meghatalmazottjai által kiállí­tandó jegy ellenében kaphatnak ruhát. A cipőrendelet kiadása alkalmával megalakított Nap-uházati Bizottság kiegé­szítendő a felsőruházati szakma képviselő­jével és ez a bizottság állapítja meg, hogy a fogyasztók közül ki szorul rá legjobban az uj ruhára. Ezeknek vásárlási engedély, illetve ruhajegy állítandó ki Ruhajegyet minden további vizsgáló­dás nélkül az is kaphat, aki igazolja, hogy egy ócska ruhát beszállított az előbb említett Ruházati Árucikkeket Beszerző Részvénytársaságnak, szóval egy ócskaruha ellenében bárki kaphat uj öltönyt. A rendelet szabályozza az ócskaruha- kereskedést is és ezután ócskaruha eladá­sával és vételével csak azok foglalkozhat­nak, akik a háború előtt is űzték ezt és akiknek a hatóság külön igazolványt fog kiállítani. A ruházati cikkek árát a helyi árvizs- gáló-bizottságok szabályozzák, amelyeket a minisztérium utasítása szerint kell megala­kítani. Lesz ruházati központi árvizsgáló bizottság is, amely Budapesten működik és külön megalakítják a vidéki helyi árvizsgáló bizottságokat, amelyekbe természetesen a fogyasztókon kívül a kereskedelmi és ipar­kamarák által megjelölt szakértők is helyet foglalnak. E bizottságok állapítják meg a ruhá­zati cikkek maximális árát. Bethlen gróf kinevezése erdélyi miniszterré elmaradt. Budapestről jelenti tudósítónk: A 8 Órai újság arról értesül, hogy Bethlen István grófnak, aki Erdély miniszterének volt kiszemelve, kidolgozott munkaprogramját a kabinet tagjai a minapi miniszteri értekezleten nem tettek magukévá, hanem lényeges módosításokat kívántak ejteni rajta, főleg Szterényi, aki nem akarta, hogy az iparügyeket kivonják hatásköréből. Ez okból történt, hogy Bethlen kinevezése váratlanul elmaradt és az erdélyi miniszté­rium terve egyelőre a kútba esett. Ha őszig sikerül Bethlen és a kormány közötti ellen­teteket elsimítani, akkor Bethlent kinevezik. Államtitkára Széli József kormánybiztos, volt fogarasi főispán lesz, egyelőre azon­ban Ugrón Gábor megmarad erdélyi kor­mánybiztosnak. Néhány nap múlva megiphezneh Szalmám a cscpcgyepeheh Látogatás Vadnay kormánybiztos­nál. — Nyilatkozat arról, Hogy mit fognak csinálni, mint fognak élni Magyarországon az osztrák gyerekek — Budapesti munkatársunktól. — Budapest, julius 26. Soha nem remélt hatalmas arányokat öltött az a mozgalom, amelyet a király kez­deményezett. A legelső magyar ember me­legen es emberileg érző szive jött rá a ret­tenetes emberpusztitás ötödik nyarán arra, hogy emberileg is közel kell hozni egy­máshoz azokat a nemzeteket, amelyeket ed­dig a törvények irott paragrafusai és a kö­zös szenvedés, a közös küzdelem, a közös sors állított egymás mellé. És a király, aki maga is apa és aki gyerekkorában került ide hozzánk, vissza­emlékezve a soproni szép napokra, e cél elérésére egyetlen eszközt talált legalkalma­sabbnak : idehozni hozzánk a vakáció, a gyönyörű semmittevés szép napjaira az osztrák gyerekeket és viszont elvinni tőlünk a varosok sovány, vérszegény, beteges gye­rekeit az Adria partjára. Az idea testet öl­tött, hatalmas, impozáns arányokba, úgy, ahogyan azt senki nem hitte. Gyerekekkel tele vonatok szaladtak már le Abbázia, Lovrana, Portrose felé, le­vitték már a magyar gyerekeket, osztrák ál­lomásokon pedig fütik már azokat a vona­tokat, amelyeken Szatmárra is megérkezik néhány nap múlva néhány száz osztrák gyerek. Ezt a hatalmas akciót magyar részen a király Vadnay Tibor dr. belügyminiszteri tanácsos vezetésére bizta. Vadnay tanácsos lett Károly Király Gyermeknyaraltatásának kormánybiztosa. Jó kezekbe került ez a ne­héz munka. Vadnay Öméltóságát hónapok óta sokszor kerestem már fel, hogy tőle in­formációkat kérjek a Szamos számára. Rit­kán láttam, hogy ember annyit dolgozzék, mint Vadnay Tibor. A legapróbb részletekre kiterjed a figyelme. Gondol arra, hogy van-e elég cérna, amivel a gyerekek ágyát meg­varrják, gondol arra, hogy megkapta-e-min­den gyerektartó família a cukrot, a zsírt és a lisztet, a legrövidebb időközökben rész­letes jelentéseket küld a felségnek, aki szinte hihetetlen érdeklődéssel kiséri ezt az egész akciót. Vadnay kormánybiztos hivatalában java­részt katonák dolgoznak. Vitézségi éremmel, signum laudissal a mellükön. Tass József százados az Adria partján intézi ritka nagy szakértelemmel a magyar gyerekek nyaral- tatását, itt Budapesten pedig Ritter Ferenc dr. főhadnagy dolgozik hajnaltól éjszakáig egy csomó katonatiszttel azon, hogy min­den rendben legyen és a gyerekek éppen úgy meglegyenek elégedve, mint maga a király. A kormánybiztos ur ma ismét szives volt fogadni. Az íróasztala tele volt friss aktákkal, a telefon minden pillanatban meg­szólalt, folyton uj látogatók jelentkeztek. Szinte rösteltem, hogy a kormánybiztos urat ennyire zavarom, de ő lekötelező szí­vességgel állott rendelkezésemre. Megkértem arra, nyilatkozzék az osz­trák gyerekek magyarországi nyaralásáról. E kérdés részletei Szatmárt is közelről ér­deklik, hiszen Szatmáron sok osztrák gye­rek tölti a nyarat. Kérésemre a kormánybiztos ur a kö­vetkezőket mondotta: — A főszempont az egész akciónál az, hogy a vendéggyerekek nálunk jól és otthoniasan érezzék magukat. A gyerekek­kel érkező felügyelőnők tisztában vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom