Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-15 / 115. szám
115-ik szám. ötvenedik évfolyam. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon t6 fillér. RÁFIZETÉS HELYBEN ÉS WDÉKEN. fln ém 30 K — 1. Vél „ 15 K — i. Negyedévre 7 K 501 Bgy fotóra 2Kaot ülrdeíést dijak *i« fizetendők. SZERKESZTÓSÉCk ÉS KIADÓHIVATAL: Rákóczi-u.24. Telefon-számok: Szerkesztőség. 3B Kiadóhivatal. . 4M Fel. szerkesztő lakása .... S8B SZAXMftR-NÉMET!, 1918 Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. SZERDA, MÁJUS 15. Sürgős kérdés. Irta: Dr. Tanódy Márton. Lehetetlen továbbra halasztani az égető kérdés tisztázását: kikből áll az a társadalom, amely az állam segítője bizonyos dolgok elintézésében, amire ez maga nem vállalkozhatik. Hatóság, sajtó és a szokásos társadalmi szervek (kulturális és jótékonysági egyesületek) békeidőben rendszerint kéregetéssel, hízelgéssel, alázattal és csalafintasággal, főleg azonban kimeritő nagy munkával kezelik a közönséget, valahányszor közcélokra ki kell belőle valamit „vasalni.“ Mikor most vérben dolgozik a háború, levethetjük a glassé-keztyüt, és csupasz kézzel végezhetjük az eddigelé kíméletből kerülgetett elszámolást, hogy tulajdonkép kik végzik a fenti értelemben vett társadalom közmunkáját. Semmi mentegetődzést vagy bocsánatkérést nem bocsátunk előre. Ha sokaknak (bizony nagyon sokaknak) nem lesz iny- nyére ez a kis fejtegetés, vessenek magukra, nem pedig arra, aki olyasmit fog itt leleplezni, amit úgyis tud és boszankodva tárgyal mindenki - — ----—- -—-És m ég valami. Világháborúban, amelylyel a küszöb alatt rendesen együtt folydogál csöndesen egy kis forradalom is a lelkekben, követeléssé formálódik át az, ami békeidőben kesernyés könyörgés rongyos köpenyében kopogtatott az ajtóinkon. Valljuk meg valahára őszintén: az a koldus mindig elfojtott dühtől fogcsikorgatva tartotta felénk a tenyerét. Lélektanilag véve érthetetlen is volna, hogy az Ínségben szenvedő valami lágy érzelmekkel legyen eltelve a jólétben dúskáló iránt, akinek a szánalmát kénytelen kicsikarni. Hisz a legjobb esetben is csak irigység lakhatik a lelkében, hogy miért nem ő tőle kéregét inkább az adakozója ? .. . Ennyi a bevezetés. * Abból az alkalomból, hogy nemrégiben Ruffy miniszteri tanácsos itt járt a király által kezdeményezett gyermeknyaralás ügyének propagandát csinálni, hatóságunk feje összehívta a társadalom lábait, mármint azokat, akik ősi szokás szerint a közdolgok útjait tapossák. Mondhatjuk, lelkes de kicsiny községe a közfeladatokat szolgáló hívőknek. És hozzátehetjük csakhamar, hogy ameny- nyire becsüljük, ugyanannyira szánjuk ezeket a szamaritánus munkásokat. Mert nem váltakozva verődnek össze a város több ezernyi lakosságából, hanem mindig ugyanazok. Bármi adódik elő, ahol dolgozni kell a társadalom jóvoltára, mindig ez a néhány ember áll ki a munkatérre. Rendezni, kapacitálni, föl- és megkérni, gyűjteni, jegyeket eladni, és megvenni, felülfizetni, nappal futkosni, éjjel (sokszor betegen is) í — akarva nem akarva — mulatni, ülésezni, vitatkozni, érzékeny emberek gyöngeségeit , dédelgetni, el nem követett sérelmeket megalázkodással jóvátenni, és végül: a szegéLapunk mat száma 6 oldal. nyék soha ki nem elégíthető igényeire rés; letfizetéseket eszközölni, azokat vigasztaln panaszaikat elszenvedni és (elég gyakrar elégedetlenségök keserű kitöréseit szelíd séggel zsebre vágni. Ne tessék hinni, hogy ebben min bennfoglaltatnak a szamaritánusok hitágí zatai. Csak Ízelítőnek soroltunk fel egy nehányat. Tettük pedig ezt nem panaszképp, me a szamaritánusok ősvallásának a követi őszinte hivök, belső lelki rugóik hajtjá őket, nem várnak a tetteikért jutalmat sei ezen, sem a másvilágon. De azért Írunk rólok, mert a háború időben vállaikra szakadt rengeteg sok é terhes munka alatt roskadozni látjuk öke Óriási a feladat és törpe még kimerült munkások serege. Hol a társadalom? Hát a negyvenezernyi lélekszámú Szál már-Németi városának nincs több, mint a az 20—30 embere, aki a társadalomért dől gozni hajlandó és közöttük is alig 5—í aki szüntelenül, a kimerülésig fáradozi benne, hogy a társadalom kötelessége teljesítsék ? Ki oldotta föl ezt at-.-.-pSok száz több embert a köz feladatainak a végzése alól Nincs még itt az ideje, hogy azok akik kényelemszeretetből és nemtörődöm ségböl kivonják magukat a társadalom mun kájából és tűrik, hogy néhnny buzgó entbe kínlódjék helyettük, legalább ezekben a ki vételesen nehéz időkben beálijanak segi lökül? Hisz a legaktuálisabb téma most ; más pénzének a számlálása. Ennek ennyi; milliója, a másiké annyi. Ez a (volt) sze gény ember lankát, házat, birtokot, ékszer vett ennyi meg annyi pénzért. Nemcsak szállítók gazdagodtak meg hanem a csőd széléről tértek vissza óriás vagyonnal kereskedők, meggazdagodtak < zsellérsorsra jutott volt kisiparosok, meg dagadt a pukkadásig a birtokos ingatlar és ingó értéke, sőt a kézi munkás, fuvaro: és napszámos is úgy áll ma, hogy igaz í röpke szó: nincsen több szegény ember (Már í. i. azok között, akik azelőtt szegények voltak.) Van tehát ember, van pénz és (mer nem kell már a kenyér után futkosni) var idő is olyasmivel foglalkozni, ami mindnyájunkat kötelez és amire seni sem inernt mondani, hogy nem kell elvégezni. Csak jztán legyen vége annak az igazságtalan szinte brutális szólamnak: csinálják mások, íekem nincs kozzá „természetem.“ Ha szabad volna, azt tanácsolnék a íatóságnak, vegye lajstromba a város jómódú, intelligens, zavartalan családi körülmények között élő lakosait. Adódó alka- ommal, amilyen most a gyermeknyaralás, íévre szóló meghtvókkal gyűjtse össze i tanácskozásokra meg a munkába sorozá- :okra. Így majd kiderül, kik azok, akik köz- jecsülésre tartanak igényt anélkül, hogy írre rászolgálnának és nyilvánvaló lesz, tőgy a legtöbb ember eddig ott bujkált a íomályban meglapulva abban a hitben, j hogy nem tudják mások, mit tett és adott, , • illetőleg mit nem tett és nem adott. Pedig dehogy is nem tudták. És ha i nincs törvény, amely a társadalmat közadók ! és közmunkák kivetésére meghatalmazza, I van egyéb eszköz a presszióra. Rendszeresitetttársadalmigyü- ! léseken nyilvánosan kell számba- I venni a lajstrom alapján kinek-kinek | a tevékenységétéskönyörtelenülel- birálni a mulasztásokat. Hadd lássuk valahára tisztán, kikből i áll a társadalom? ki milyen értékkel tagja? I és ki meri rnagát kivonni belőle* — bün- \ tétlenül. A képviseiöház ülése. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, május 14. A keKiMgeiöház mai ülésén Szász Ká- ; roly- elnököl. j A napirend előtt Bródy Ernő kijelenti, hogy a múlt ülésen ö használta Fényes Lászlóra a bérenc kifejezést, aminek meg- , állapítását a nagy zaj nem tette lehetővé. Nem akar megfutamodni az általa tett közbeszólás következményeitől és kijelenti, hogy a használt kifejezést arra magyarázza, hogy Fényes foglalkozásszerü embervadász és rágalmazó, akinek nincs joga az igazság i apostolaként fellépni, mert különböző ügyekben ült már rágalmazás miatt. Állítására az jogosítja fel, hogy Fényes Tisza István ] megrágalmazásáért, valamint Justh Gyula megrágalmazásáért is több hónapi fogház- büntetést kitöltött és jelenleg is tizenegy sajtópöre van folyamatban. Fényes közbeszól: Ön volt a védőm! (Nagy derültség.) Ezután folytatják az adóvitát. Elsőnek Návay Lajos szólalt fel. A kormány olyan adójavaslatokat akart elő- ; terjeszteni, amelyek minden osztályt egyformán részesítenek a terhekből. Távol áll tőle, hogy a gazdag osztály ellen forduljon, azonban megállapítja, hogy ez az osztály a i háború alatt nem tartozik a legmostohább sorsuak közé. A jövedelemadót összhangba ! kell hozni a vagyonadóval. A nagytőkének í és a kis és nagybirtoknak is meg vannak a maga hibái. Egymásra vagyunk utalva, i Ezért arra kell törekednünk, hogy egymás i munkájával támogassuk egymást. A javaslatot bizalommal megszavazza. | Ábrahám Dezső a Károlyi-pártot tá- I madja, mert a priushoz ragaszkodik. Erre nem lett volna szükség. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasítsa a Ház a kormányt, hogy a választójog letárgya- lása után azonnal terjesszen elő egységes, az adórendezésröl javaslatot, amely elsősorban a hadi nyeremények folytán meggazdagodott elemeket vonja megadóztatás alá. Dobiletzky Sándor munkapárti szólalt ! fel és főleg Erdély és a székelyföld érdekeit hangoztatja. Kapcsolatot kell teremteni a székelység és magyar alföld között. El- 1 fogadja a javaslatokat.
