Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-12 / 113. szám
(1918 május 12., 113. szám.) 9 oldal. SZAMOS „Cipő“ alatt a jelen rendelet rendelkezései szempontjából mindenfajta lábbeli értendő. A Népruházati Bizottság a jelen §. első bekezdésében említett rendelkezéseinél meghatalmazottam utasításai értelmében jár el. A bizottság első rendelkezéséig az említett üzemek a jelen rendelet életbelépésének napján már birtokukban levő és polgári célokra szánt bárhonnan beszerzett bőröket szabadon feldolgozhatják ugyan, az előállított kész cikkekkel azonban csakis a jelen rendelet határozmányai (1. 5. és 7. §-ok) értelmében rendelkezhetnek. 2- §• Készbőrnagykereskedők (kizárólag tovább elárusítók részére eladók) a rendelet életbelépte napján birtokukban levő, valamint a később hozzájövő mindenféle készbőröket (hulladékokat is) csakis a Magyar bőrbeszerzési r.-t., Készbőrköz- pont (Budapest V., Dorottya-utca 8. szám) által megjelölt cégeknek, egyéneknek stb. adhatják el. A Készbőrközpont ezen rendelkezéseinél meghatalmazottam utasításai értelmében jár el. Az 1918. évi május hó 15. napjától kezdve készbőrkiskereskedők (közvetlenül az iparosokat ellátó kereskedők) az ezen napon birtokukban levő vagy később hozzájövő készbőröket (hulladékokat is) és cipőfelsőrészeket csakis az illetékes törvény- hatóság első tisztviselőjének, vagy az általa a bőr és cipő ellátással összefügő ügyeknek a jelen rendelet értelmében intézésére kijelölt közigazgatási hatóság (főszolgabíró, polgármester, szolgabiró, községi elöljáróság) vásárlási engedélyével bőrutalványok) adhatják el és csakis az engedélyben megnevezetteknek (iparosok, cipőgyártó vagy javító üzemek stb.) A közigazgatási hatóság a bőrutalványok kiállítását a kellő ellenőrzés gyakorlása esetében a hely szerint illetékes ipartestületre is átruházhatja. Az utalványok kiállításánál a hatóság, vagy az ennek megbízásából eljáró ipartestület ezirányu költségeinek fedezésére megfelelő illetéket szedhet, melynek nagyságát meghatalmazottam állapítja meg. 3. §. Készbőrnagykereskedők (2. §. 1. bekezdése) kötelesek a jelen rendelet életbeléptének napján meglevő összes készbörkészleteiket a fajták és ezek mennyiségének részletes feltüntetésével haladéktalanul a Készbőrközpontnak bejelenteni. Készbőrkiskereskedők (2. §. 2. bekezdése) kötelesek az 1918. évi május hó 15. napján meglevő összes készbör- és cipőfslsőrészkészleteiket a fajták és ezek mennyiségének részletes feltüntetésével ezen a napon, a később hozzájövő készleteket pedig megérkezésük után haladéktalanul a bőrutalványokat kiállító közigazgatási hatóságnak, illetőleg és ennek megbízásából eljáró ipartestületnek, a hatóság vagy ipartestület kívánságainak megfelelő módon és esetleg a hatóság által rendelkezésre bocsátott bejelentőlapok felhasználásával, bejelenteni. 4- §• A börutalványokat kiállító közigazgatási hatóságnak (2. §. 2. bekezdése) jogában áll az utalványozott bőrök mikénti felhasználása vagy feldolgozása tekintetében korlátozásokat megállapítani, vagy egyébként utasításokat aini. A közigazgatási hatóságot ez a jog megilleti akkor is, ha a bőrutalványok kiállításával az ipartestületet bízta meg. Gipiih forgalombaiiüzatalának szabályozása. 5. §. Az 1918. évi május hó 15. napjától kezdve akár uj, akár ócska, de még használható állapotban levő cipőket közvetlenül a fogyasztóknak csakis a 2. §-ban említett közigazgatási hatóságok vagy az általuk e célból létesítendő és utasításuk szerint eljáró szervek (cipőutalványkiállitó helyek) által kiállított vásárlási engedélyek (cipőutalvány) ellenében szabad kiszolgáltatni. Az utalvány kiállításáért a hatóság ezirányu költségeinek fedezésére megfelelő illetéket szedhet, melynek nagyságát meghatalmazottam állapítja meg. 6. §. Mértek utáni megrendelésre készülő cipők, melyek a jelen rendelet életbelépésének napján már munkában vannak, a megrendelőknek az 1918. évi junius hA, 30-ik napjáig még kiszolgáltathatok, a megrendelők névsora azonban a cipőutalványokat kiállító hatóságnak 1918. évi május ho 20-ik napjáig bejelentendő. 7- §• A jelen rendeiet életbeléptének napjától kezdve nem fogyasztóknak cipőket és cipőfelsőrészeket csakis a Népruházati Bizottság engedélyével, illetve rendelkezései szerint szabad kiszolgáltatni. Nem fogyasztók alatt vállalatok, cégek, egyének stb. értendők, amelyek — akik — cipőknek eladásával vagy tagjaik részére való beszerzésével foglalkoznak (cipőkereskedők, fogyasztási szövetkezetek, beszerzési csoportok, jóléti intézmények stb.). A bizottság rendelkezéseinél meghatalmazottam utasításai értelmében jár el. Ócska cipőkre a jelen §. rendelkezései nem vonatkoznak. 8. §. Meghatalmazottam a cipőárukészletek birtokosait arra kötelezheti, hogy készletüket az általa megjelölt személynek (hatóságnak, jogi személynek, cégnek) átadják. Az áru átadásának ily rendelet vétele után haladék nélkül kell megtörténnie. Átvételi árul azt az árat kell fizetni, melyet a készlet birtokosai a jelen rendelet 17. §-a, illetve a jelen rendelet függelékét alkotó jegyzékben foglaltak értelmében felszámíthat. Az áru átadásának elhalasztására okul nem szolgálhat az, hogy az átvevő és a készlet birtokosa az árban megegyezni nem tudnak. Ebben az esetben az átvevő egyelőre a meghatalmazottam által megállapított árt köteles megfizetni. Az árt véglegesen bármelyik fél kérelmére a készlet fekvése szerint illetékes cipő árvizsgáló bizottság (m. kir. minisztérium 31/1917. M.E. számú rendeletének 3 §-a) állapítja meg. 9. §. Cipőgyártó üzemek (1. §.) és cipőnagykereskedők kötelesek a rendelet életbelépte napján birtokukban meglevő cipőkészleteiket legkésőbb az 1918. évi május hó 15-ik napjáig a Népruházati Bizottságnak a fajták, nagyságszámok és mennyiség szerint részletezve és az egyes cipők árainak feltüntetésével bejelenteni. Cipőgyártó üzemeken és cipőnagykereskedőkön kivül mindazok, akik eladás céljaira cipőket raktáron tartanak, kötelesek az 1918. évi május hó 15-ik napján birtokukban meglevő cipőkészleteiket legkésőbb az 1918. évi május hó 20-ik napjáig, a később hozájövő készleteket pedig a megérkezésük után haladéktalanul fajták, nagyságszámok és mennyiség szerint részletezve és az egyes cipők árainak feltüntetésével és esetleg a hatóság által rendelkezésre bocsátandó bejelentőlapok felhasználásával a cipőutalványokat kiállító hatóságnak (5. §.) bejelenteni. 10. §. Nem tartoznak a jelen rendelet 5—9. §-ainak rendelkezései alá: Teljesen fából készített cipők, fatalpu szandálok, papucsok bőralkatrészek nélkül, cipők szalmafonatból, sárcipők, csecsemőcipők, fürdőcipők és a meghatalmazottam által esetleg még pótlólag megállapítandó cikkek. Hépruházati szernek, n. §. . Abból a célból, hogy a polgári lakosság cipő- szükségletének biztosítása a helyi körülmények lehető figyelembevételével legyen foganatosítható, minden törvényhatóságban, ennek területére kiterjedő hatáskörrel, vármegyei (városi) népruházati bizottság alakítandó. A bizottságot a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) alakítja meg az ipari (gyáripar, kisipar), a kereskedelmi és a fogyasztó érdekeltség, továbbá esetleg a cipészipari szakmunkások köréből a szükséghez mért számban vett egyénekből. Az ipari és kereskedelmi érdekeltség képviselőit a törvényhatóság első tisztviselője az illetékes kereskedelmi és iparkamarával egyetértőleg hívja meg. A vármegyei (városi) népruházati bizottság a helyi viszonyokhoz mérten járásonkint vagy köz- ségenkint népruházati kirendeltségeket (helyi szerveket) létesíthet. Ezek egyúttal tanácsadó szervei a bőr- és cipőutalványokat kiállító közigazgatási hatóságnak minden népruházati ügyben. II cipőre való igényjogosultéiig líiggállapitása. 12. §. A cipöutalványukhoz való igényjogosutságot a cipőutalvány kiállítására az 5. §. szerint hivatott hatóságok, illetőleg szervek állapítják meg. Általában csak annyi utalvány állítható ki, ahányra a hatóság körzetébe eső területen rendelkezésre álló bőr- és cipőkészletek fedezetet nyújtanak, amire nézve a 3. és 9. §-ok szerinti bejelentések szolgálnak alapul. 13. §. Cipőutalvány elnyerése iránti kérelemnél az igénylőnek az 1. minta szerinti szükséglet bejelentőlapot és mellékletként a 11. minta szerinti készletbejelentőlapot kell előterjeszteni, melynek ösz- szes rovatai lelkiismeretes pontossággal és a valóságnak megfelelően töltendők ki. 14. §. Az igényjogosultságot megállapító hatóság, illetőleg szerv (5. §.) a III. mintának megfelelő cipőutalványt állítja ki. Azt a körzetet, amelyen beiül a cipőutalvány cipő vásárlására jogosít, a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. 15. §. A törvényhatóság első tisztviselője a törvény- hatósága területén, vagy annak egyes részeiben a cipőjavitások eszközléséi külön hatósági engedélyhez (cipőjavítási utalvány) kötheti, amelyre nézve a cipőutalvány tekintetében foglalt határozmányok megfelelően alkalmazandók. Amennyiben valamely törvényhatóság különleges viszonyai azt megokolják, a törvényhatóság első tisztviselője az 1—111. mintáktól (12. és 13. §-ok) eltérő bejelentőlapokat, illetve utalványokat is alkalmazhat. A törvényhatóság első tisztviselője elrendel- v i heti, hogy a magán háztartásokban levő cipőkészletet a tulajdonos a hivatalos bejelentőlapok fel- használásával a hatóságnak bejelentse. Cipogyártási utasítások. 16. §. A jelen rendelet életbelépésének napjától kezdve férficipőket (csizmák kivételével) legfeljebb 13 cm., nőicipőket pedig legfeljebb 16 cm. magas szárral szabad készíteni. Meghatalmazottam a fentieken kivül akár általános, akár csak egyes esetekre vonatkozó más utasításokat is adhat. i) cipőkért követelhető legmagasabb árak. 17. §. A m. kir. minisztérium 31 1917. M. E. számú rendeletének és az annak alapján 992/1917. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendeletnek (1. mind a kettőt a „Budapesti Közlönyének 1917. évi március hó 13. napján megjelent 59. számában) a cipőárukért követelhető legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezései 1918. évi május hó 5. napjától kezdődő hatállyal olykép módosulnak, hogy a cipőkért az idézett rendeletek szerint föl- „ számithátó legmagasabb ár helyébe az illető cipőfajtára nézve a jelen rendelet függelékét alkotó jegyzékben legmagasabb árul megszabott ár lép abban az esetben ha ez az ár kisebb, mint az idézett rendeletek szerint felszámítható ár. Ehhez képest, ha az idézett rendeletek szerint felszámítható ár és a jelen rendelet függelékében megszabott ár egymástól eltér, az eladó a kettő közül csak a kisebb árt számíthatja fel és az illető árun csak ezt a kisebb árt tüntetheti fel. Kétség esetén azt, hogy valamely cipőelőál- litóra nézve a jegyzék mely alosztályába (A, B, C vagy D) sorolt árak az irányadók, meghatalmazottam állapítja meg. A jegyzékben felsorolt cipőfajtáktól eltérő fajtájú cipőket csakis meghatalmazottam engedélyével es az általa megállapítandó feltételek és árak mellett szabad előállítani. Kevésbé jó minőségű vagy olcsóbb kivitelű, esetleg pótanyagok felhasználásával készült, valamint ócska cipőkért csak megfelelően alacsonyabb ár követelhető. Kifejezetten ortopédcipőkre (rövid láb, csonka lábfej és hasonlók) a legmagasabb árak nem vonatkoznak. Ezekért is azonban csak a különleges munka figyelembevételével és a legmagasabb árakkal arányban álló árak követelhetök. Cipőjavitásokért csak a jegyzék E. pontjában feltüntetett árak követelhetök. Meghatalmazottam a jegyzékben foglalt irányárakat vagy általános vagy egyes törvényhatóságokra, vagy csak egyes esetekre kiterjedő érvény- „ nyel módosíthatja vágy kiegészítheti. 18. §. A 17. §. szerint követelhető legmagasabb árnál magasabb áron cipőket árusítani tilos. Ugyancsak tilos cipőt a jelen rendelet függelékét alkotó jegyzékben megszabott árnál drágábban vásárolni. Á legmagasabb áraknak a jelen rendelet függelékét alkotó jegyzékét a fogyasztót közvetlenül ellátó kereskedő és kisiparos köteles üzletében feltűnő helyen kifüggeszteni. A cipőgyári üzemek és cipőnagykereskedők a jelen rendelet életbeléptének napján birtokukban levő kész cipőket 1918. évi junius hó 1. napjáig, cipőkereskedők pedig a jelen rendelet életbeléptének napján birtokában levő fipöket az 1918. évi junius hó 30. napjáig a 31,1917. M. E. száinu és a 992 1917. K. M. számú rendeletek szerint követelhető árakon árusíthatják és azok tőlük a jelzett napokon ezeken az árakon megvásárolható. 19. §. A jelen rendelet rendelkezéseinek ellenőrzésére ellenőrző közegek alkalmazhatók, akiknek jogukban áll a rendelkezések által érintett vállalatok, cégek, egyének stb. üzemeit, üzleteit, raktárait meg- tekinenti. Az érdekeltek kötelesek az összes üzleti könyvekbe, feljegyzésekbe, levelezésekbe és számlákba teljes betekintést engedni. Az ellenőrző közegek fényképes igazolványokkal látandók el s a közigazgatási hatóságok tartoznak a közegeket működésűkben teljes mér-, fékben támogatni. Az ellenőrző közegek fogadalmat tesznek arra, hogy működésűkben a legnagyobb lelkiismeretességgel és teljes pártatlansággal járnak el és az ügyeket és az üzleti viszonyokat titoktartással kezelik. A titoktartási kötelezettség megszegéséért az ellenőrző közeg a 21. §. szerint felel. Ily ellenőrző közegeket alkalmazhat: a) meghatalmazottam a jelen rendelet összes rendelkezéseire, b) a közigazgatási hatóságok a rendeletnek őket érintő, c) a Készbőrközpont a készbörforgahnnt érintő, # d) a Népruházati Bizottság a cipöforgalmat érintő rendelkezésekre vonatkozólag. A Készbőrközpont és a Népruházati Bizottság álial alkalmazandó ellenőrző közegek kirendeléséhez meghatalmazottam jóváhagyása ’szükséges.
