Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-12 / 113. szám

4 oidai

3 Z A M O S

{1918. május 12., 113. szám.)

a bizottság úgy találta, hogy a vétel spekulációs célból történik. A bizottságnak a feladata az, hogy megakadályozza, hogy a föld és a nép közé a spekuláció ékelődjék, tehát a spekulációs elemeket igyekszünk távoltartani a földtől ott, ahol a spekuláció a magyar nép terjedési érdekébe ütközik.

— A bizottságnak egyébként nem hivatása az, hogy túlságos skrupulozitással bírálja el a birtokvásárlási szándékokat és csak két lényegesebb szempontot vizsgál. Az egyik az, hogy a föld lehetőleg megbízható, a nemzethez hü elemek kezébe kerüljön, a másik szempont az, hogy a föld ne kerüljön olyan kezekbe, amelyek a földet tisztán spekuláció és árfelhajtás szempontjából igyekeznek megszerezni azzal a szándékkal, hogy azt nagy nyereséggel, a földért küzdő kisembereknek a nyakába varrják. Csak nemzeti és szociális szempontok lebegnek előttünk. A bizottság álláspontja az, hogv amennyiben komoly és számbavehető adatokkal nem tudják kétségtelenné tenni egyik vagy másik káros szempont fennforgását, akkor inkább megadjuk az engedélyt, mintsem hogy azt megtagadjuk. Csak akkor tagadjuk, meg a vételhez való hozzájárulásunkat, ha adatokkal támogatott komoly indokok forognak fenn, de ez esetben megtagadjuk a hozzájárulást tekintet nélküi a vásárló vagy eladó felekezeti viszonyaira.

— De ítélkezésénél nincsen a bizottság a .saját benyomására utalva, hanem tudvalévőén a hozzá került eseteket véleményező alsófoku szervezet véleményét vesszük tekintetbe. Ez a tervezet vagy a miniszteri kirendeltség, vagy a közigazgatási bizottság albizottsága. De még ez a véleményezés se r, meríti ki a bizottság rendelkezésére álló adatokat, amennyiben a bizottságnak minden vármegyében több megbízható és fedhetlen megbízottja van és a bizottság minden olyan esetben, amikor nincs feltétlenül tájékoztatva a helyi viszonyok felől, még e kültagok véleményét is kikérjük, hogy fedezhesse magát az ellen az eshetőség ellen, hogy a hozzájárulást megtagadja olyan esetekben, amikor a megtagadás igazságtalanságot jelent.

— Ezek után természetes, hogy egyáltalában nem állhat fenn az a vád, hogy a bizottságot munkájánál más vezeti, mint a legbecsületesebb nemzeti és közérdekű tendencia. Teljesen elegendő, ha rámutatunk arra, hogy Csernoch Jánostól kezdve Teleszkiig úgyszólván a magyar politikai élet és a magyar közélet minden összetétele megtalálható ebben a bizottságban. Itt nem egy tendenciózusan összeválogatott bizottság működik, hanem a magyar közélet természetes struktúrája adja meg a bizottság összetételét.

Paál Jób.

Reáliskola Szalmáim

Szatmár városának kulturális életében igen nagy jelentőségű az a mozgalom, melynek célja egy állami föreáliskolának Szatmáron való felállítása. A kérdés városunk kulturális fejlődése szempontjából oly nagy horderejű, hogy nem szabad eme hosz- sabb idő óta érlelődő gondolat felett, mint megvalósíthatatlan felett, egyszerűen napirendre térnünk.

Bátran mondhatjuk, a kisvárosi emberek lokálpatriotizmusától teljesen mentesen állíthatjuk, hogy északkeleti Magyarországnak Szatmár a kulturális központja. Nemcsak a vármegyéből, hanem a szomszédos, sőt még a távolabb fekvő vármegyékből is nagyon sokan küldik gyermekeiket a szatmári középfokú tanintézetekbe, amelyeknek számával kevés vidéki város veheti fel a versenyt. Már ebből az egy körülményből is látszik, hogy Szatmár városát földrajzi helyzete, a fennálló közlekedési viszonyok különösen alkalmassá teszik arra, hogy

északkeleti Magyarország iskolavárosa legyen, s ha valahol, úgy első sorban Szatmáron kell reáliskolát alapítani.

De vájjon kell-e ? Ez a kérdés merül fel önként az olvasó előtt.

Mielőtt a feleletet e kérdésre megadnék, legyen szabad nehány körülményre a figyelmet felhívni, úgy hisszük,, hogy akkor sokkal könnyebb lesz a felelet.

Abban a títáni küzdelemben, melyet a nemzetek most egymással vívnak, s amelyben — úgy látszik — a fegyverek nem tudják eldönteni a harcot, az a nemzet lesz győztes, mely gazdaságilag erősebbnek bizonyult. Amely nemzet technikai tudásával, gazdasági szervezettségével, biztos alapokon nyugvó kereskedelmével a többi fölött fölényt gyakorol, azé a győzelem. Utalunk a német nemzetre, mint amely velünk együtt teljesen elzárva a világtól, saját technikai tudásával pótolt mindent, amitől ellenségeinek blokádja elzárta, egészséges, életerős gazdasági berendezkedésével előállította és elosztotta mindazokat a hadi és közszükségleti cikkeket, melyekre szüksége van, s melyeket e pillanatban a külföldtől be nem szerezhet. Ezzel szemben az ellenséges államok még mindig hijjával vannak bizonyos (különösen festő) anyagoknak, melyeket a háború előtt Némerországtól szereztek be.

Technikai, gazdasági, kereskedelmi fejlődésre van tehát szükség, ennek azonban elengedhetetlen előfeltétele, hogy olyan szakembereket, mérnököket, vegyészeket neveljünk, akik képesek legyenek gyáraink berendezésére és fejlesztésére, gazdasági intézményeink helyes utón való irányítására. Ennek a technikai, gazdasági, kereskedelmi irányú oktatásnak legkitűnőbb előiskolája a reáliskola.

A modern haladásnak — főleg gazdasági téren — két főfegyvere a természettudomány és a modern nyelvtudomány. Ismerni a müveit, gazdaságilag nálunknál fejlettebb nemzetek nyelvét; a németet, franciát és angolt, kellő jártasságra tenni szert a természettudományokban, ezek azok az ismeretek, melyekkel felfegyverezve azután bátran kezdhet főiskolai tanulmányaiba az érett ifjú, s amely ismereteinek birtokában eredményesen és könnyen juthat olyan technikai és gazdasági ismeretekhez, melyek őt a haza igazán hasznos és produktiv mnnkássává teszik.

Mindezeket a természettudományi és modern nyelvtudományi ismereteket megszerezheti a tanulni vágyó ifjúság a reáliskolában. Arról nem is szólunk, hogy a rajznak, ennek a ma kissé elhanyagolt tárgynak, szorgalmasabb kultiválásával a reáliskola olyan előnyökhöz juttatja az ijtusá- got, amelyek a műegyetemen megbecsülhetetlen kincsévé lesznek.

Figyelembe véve az elmondottakat: az intenzivebb gazdasági élet sürgős szükségességét, a reáliskolának az ez irányú képzés terén mutatkozó óriási előnyeit, föltesszük ismét a kérdést: szükség van-e hát reáliskolára. A választ könnyű megadni: nagy szükség.

Ha tehát a fejlődéshozta uj körülmények a reáliskolák szaporitását ennyire kívánatossá teszik, úgy hát szaporítani kell őket, s miután Szatmár városa az elmondottak alapján első sorban predestinált egy kereskedelmi iskolára, könnyű levonni a végső következtetést: Szatmár városának minden lehetőt el kell követni, csakhogy megkapja ezt az iskolát.

Nem szabad végül egy iskolának a helyi gazdasági és kulturális jelentőségét sem lekicsinyelni. A megalapítandó reáliskola több száz uj növendéket hozna a városba, akik jelentékeny összeget hagynának városunkban, a szülők gyakrabban keresnék fel Szatmári, szóval nagyobbodna az idegenforgalom, ami nagyon fontos gazdasági előny. Az uj iskola uj tanárokat hozna, gyarapodnék a város kulturális tőkéje is.

Egy szóval: fogjunk össze és csináljuk meg Szatmáron a föreáliskolát.

BHÍREK á-fis

ic<a

iwa

(S3

(33

(33

N

—y-n.

Burián külügyminiszter — magyar gróf. Bécsből jelentik, hogy őfelsége Burián báró külügyminisztert magyar gróffá nevezte ki.

Istentisztelet. A szatmári ref. templomban ma délelőtt 10 órakor prédikál Bélteky Lajos lelkész, konfirmációi beszédet mond Boros Jenő lelkész, délután 3 órakor prédikál Mogyorós Sándor s. lelkész.

Eljegyzés. Horváth Sándor tart. honvéd hadnagy Pozsonyból, eljegyezte Luká- csovits Terikét.

Házasság. Kölesei Kölcsey Gábor szatmárcsekei földbirtokos és felesége szül. bori Horváth Margit fia, Kölcsey István m. kir. honvédhuszár-hadnagy folyó hó 7-én feleségül vette Daróczy Stefikét, királydaró- czi Daróczy Aladár és felesége szül. Litike Mária leányát.

Megsemmisített mandátum. Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a képviselő- ház bíráló bizottsága az Oláhfalván megválasztott Guttman mandátumát megsemmisítette.

Boromisza Jánosné kitüntetése. Zentán most oszlott fel négy évi működés után egy 250 ágyból ál ó vörös kereszt kórház. Ebből az alkalomból a király Boromisza Jánosné sz. almási Kovachich Katica úrasszonynak a kórház vezetése körüli négy éves, buzgó, önfeláldozó hadi szolgálataiért a koronás arany érdemkeresztet adományozta. A kitüntetett úri asszony sógornője dr. Boromisza Tibor megyés püspöknek és édes anyja Boromisza Tibor huszár- főhadnagynak. A kitüntetés egyik érdekessége, hogy Boromisza főhadnagy nemrég kapta ugyanezt a kitüntetést, mint most az édes anyja.

A hétmilliós kölcsön. Az a pénzügyi szakemberekből álló tíztagú bizottság, amelyet a törvényhatóság a hétmilliós kölcsönre beérkezendő ajánlatok elbírálására delegált, tegnap délután tartotta meg ülését. A bizottság részletesen megtárgyalván a beérkezett ajánlatokat abban állapodott meg, hogy a jelzálogos kölcsönt nem veszi fel, mert ez esetben a város nem rendelkezhetnék szabadon ingatlanaival. A községi kölcsönre beérkezett ajánlatokkal foglalkozván a bizottság az Általános Takarékpénztár (Szatmári Leszámitoló Bank) ajánlatát tartották legmegfelelőbbnek. Mivel azonban még ezt sem találta a bizottság olyan jutányosnak, mint aminőre számítani lehetett, a polgármester, a főszámvevő és Róth Lajos személyesen mennek fel Budapestre, hogy ott a kurens körül további engedményeket érjenek el. Ennek megtörténte után a kölcsön ügyét rendkívüli közgyűlés elé viszik döntés végett. A gazdasági szakosztály is magáévá tette ezt a határozatot, amely ilyen javaslattal kerül a hétfői közgyűlés elé. GTV

Az anya haíála. Az anyaság szent szenvedései életét kívánták cserébe az újszülött életéért egy fiatal anyának. Fülöp Izidor szatmári nyomdász, 12. honvéd gy. ezredbeli számvivő őrmester felesége pénteken 27 éves korában elhunyt. A megboldogultat ma, vasárnap d. e. 10 órakor temelik a Mária-utca 2. szám alatti háztól.

A Társadalomtudományi Társaság Marxemlékülése. A Társadalomtudományi Társaság szatmári fiókja ma délelőtt 11 órakor a városháza nagy tanácstermében tartandó emlékülésen adózik Marx Károly 100 éves születési évfordulója alkalmából a szociálizmus nagy apostola emlékének. Az ülésen dr. Tanódy Endre elnöki megnyitó beszéde után dr. Gutman Lajos emi

i

3

'I

a

i

M

a

J

i

i

I

*«

»

a Hidin'iáin RnKnuHwilnii W"««" Ní4ll!+<t