Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-09 / 110. szám
2. oldai SZAMOS Mi egyetlen alkalmat sem mulasztunk el, hogy békét kössünk. Ma is az az egyetlen akaratunk, hogy mielőbb igazságos, tisztességes békét köthessünk. Ili kereskedelmi szerződésünk Romániával Bécs, máj. 8. A Romániával az 1930-ik évig terjedő hatállyal kötött uj kereskedelmi szerződés lényeges változtatásokat tartalmaz az eddigi állapottal szemben, az élőállat behozatala és az olaj és petroleum kérdésének rendezése körül. Románia petroleum produktumának felét Németország kapja. Egy angol tábornok vádjai Lloyd George és Bonar Law ellen. Rotterdam, máj. 8. Londonból jelentik : Maurice tábornok rendkívül nagy feltűnést keltő levelet tesz közzé a sajtóban, amelyben kijelenti, hogy Llody George április 4-iki beszédében, Bonar Law pedig április 23 iki beszédében az alsóházban hozzájuk intézett kérdésekre a valóságnak meg nem felelő félrevezető felvilágosításokat adtak. A levél izgalmas politikai vitára fog alkalmat adni. Asquith az alsóházban határozati javaslatot nyújtott be, hogy küldjenek ki bizottságot Maurice vádjainak megvizsgálására. Maurice vádjai felett csütörtökön döntenek. A helyzet igen komoly, mert a kormány kijelentette, hogy Asquith indítványán- " lfogadása esetén rögtön lemondanak. Nicaragua is! Berlin, máj. 8. i Nicaragua ma hadat üzent Németor- j szágnak és szövetségeseinek. A szatmári katholikus társadalom a Szatmári Hírlap (Heti Szemle) ellen a üaritász tiltakozása — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, máj. 8. j Akik a helybeli ujságirodalmat figye- j lemmel kisérik, azok emlékeznek még azokra j a változásokra, amelyek a Szatmári Hirlap ! (Heti Szemle) cimü hetilap szerkesztőségé- ; ben az utóbbi 2—3 évben végbementek. A ■ változások ott kezdődtek, amikor a lap szerkesztését Bodnár Gáspár, az országos nevű iró, aki azt a katholikus szellemnek megfelelően, türelmes, komoly paphoz méltó hangnemben szerkesztette, átadta dr. Uhl Károlynak. Dr. Uhl Károly már inkább hajlott a harcos katholicismus felé, de azért gondosan ügyelt arra, hogy a lap nívója ne szenvedjen csorbát és a katholicismus érdekeit úgy is tudta szolgálni, ha nem bántott más felekezetet. A felekezeti türel messég, a ke- j resztényi hang az ő szerkesztése alatt ur j maradt a Szatmári Hirlap hasábjain. Sajnos, Uhl Károly betegsége miatt j nem folytathatta a lap szerkesztését, amelyet akkor Varjas Endre vett’át. Varjas szerkesztésének hibáit teljesen abszolválta szomorú tragédiája, amelynek bekövetkeztével egy Czumbel Lajos nevű lelkész-tanár vette át a Szatmáregyházmegyei Irodalmi Kör j lapjának vezetését. Azóta a legféktelenebbül folyik a büntetőtörvénykönyvbe is beleütköző felekezeti izgatás a hetilap hasábjain, amelynek ni- vótlan és felekezeti türelmetlenségtől tajtékzó kirohanásai nemcsak a megbántott felekezethez tartozók között keltettek felháborodást, de visszatetszést szültek a katho- ; likus társadalom és a papság komolyabb j köreiben is, ahol nem szívesen látták, hogy a közönség soraiban úgy fogták fel a Szatmári Hirlap hangját, modorát és megállapításait, mintha az egyeznék a katholikus társadalom és a papság Ízlésével, felfogásával. Különös mértékben fokozódott ez a j megbotránkozás a lap legutóbbi számának \ megjelenése után, amikor a Báthory-utcán | tartott razziáról a valóságnak meg nem fe- ; lelő tények beállításával egy teljesen fékte- , len, durva hangon írott tudósítás látott j napvilágot. j A megbotránkozás erre a cikkre hau- i gos formában is megnyilatkozott. Benkő József kanonok-plébános a \ Kath. Karitász elnökének vezetésével egy I küldöttség jeleni meg Bagossy Bertalan : kir. kath. főgimnáziumi igazgatónál, az Egy- j házmegyei Irodalmi Kör elnökénél és tiltakozott á Szatmári Hírlapnak az utóbbi idő- ’ ben, de különösen legutolsó számában meg- j nyilvánult és a katholicismushoz nem illő j hangja ellen. Ennek az eljárásnak a hírére felkeres- : tűk Bagossv Bertalan igazgatót, az Irodalmi j Kör elnökét, hogy tőle, mint legauthentíku- i sabb tényezőtől kérjünk ez ügyben információt. — Megfelel a ténynek az —T mon- j dotta az igazgató ur — hogy a Karitász- ; nak egy küldöttsége járt nálam, mint az ‘ Egyházmegyei Irodalmi Kör elnökénél és . kijelentették, hogy sem a nagyközön- j ség, sem a Karitász nincs megelé- j gedve a Szatmári Hirlap hangjával és azt úgy a felekezeti békére, mint a ■ Karitász létére nézve veszedelmesnek ! tartja. Én, mint az Irodalmi Kör elnöke, j másnapra választmányi ülést hívtam ősz- I sze, ahol szóvá tettük a Karitásznak ezt j a tiltakozását. Az Egyházmegyei Irodalmi j Kör választmánya is úgy tartotta, hogv a Sz. H. modorát nem helyesli és mér- séklendőnek tartja. Nekem, mint elnöknek csak annyi a hatásköröm, amennyi szokott lenni az elnöknek egy teljesen szabad és független emberekből álló körben, ahol az elnök a gyűlések vezetésére, határozatok kimondására van csupán hivatva. — Annyit a magam részéről — ezt tetszése szerint megírhatja vagy elhallgathatja — megjegyzek, hogy a Sz. H. szerkesztésében több Ízben állott elő változás éppen úgy, mint a többi lapoknál, amelyek vele jelenleg harcban állanak. Egyes szerkesztő-változások alkalmával a Sz. H. — bár elvi álláspontját fenntartotta — mindig felajánlotta a békességet (?) Meggyőződésem szerint nem mindig a Sz. H. volt az, .amely a felekezeti békét megbolygatta. Megkérdeztük az igazgató urat affelől is, hogy milyen viszonyokban van dr. Bo- romisza Tibor püspök ur a Szatmári Hir(1918. május 9., 110 szám.) lappal. Ezt t. i. azért szeretnők tudni, mondottuk, mert a szatmári közönség joggal azt hiszi, hogy a püspök urnák befolyása van a Sz. H. irányítására és nem egyszer hangzottak csodálkozó hangok azirányban, hogy a püspök ur eltűri, hogy egyházmegyéjében ilyen, hangon irott lapot szerkesz- szenek papjai — A lap a Szamáregyházmegyei Irodalmi Kör tulajdona, — volt a Válasz- Amennyiben a lap nem képes fedezni költségeit, az egyházmegyei főpapság részéről támogatásban részesül. E főpapok között első helyen áll a püspök ur. Azonban sem a lap szellemi irányítására, sem arra, hogy ki szerkeszsze a lapot, a püspök urnák nincs befolyása, sőt ő azt egyenest elhárítja magától. — Tett-e a választmány valamilyen garanciális intézkedést arra az esetre, ha a Sz. H. szerkesztősége nem respektálja a Karitász illetve az Irodalmi Kör választmányának tiltakozását? — Ha a szerkesztőség tagjai az általunk kifejtett feltételek mellett nem tudják megoldani a helyüket — bár erre ígéretet tettek — akkor bizonyára fogják tudni, hogy minő konzekvenciát kell abból levonniok. Végezetül még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a Sz. H szerkesztése nem olyan foglalkozás, amely kenyeret nyújt, dicsőséget és hírnevet szerez, sőt még azt sem lehet mondani, hogy a papság körében egyforma érzéseket vált ki. Mert ha harcos szellemben szerkesztik, akkor a mérsékeltek támadják, ha viszont békés szellemben irányítják, akkor a harcosok kívánalmainak nem felel meg s igy a szerkesztő munkakedve felőrlődik két malomkő között. Eddig tartott az Irodalmi Kör elnökével folytatott interju-szerü beszélgetésünk, amelyre rhindössze az a megjegyzésünk, hogy átnéztük a Szatmári Hirlap összes azóta megjelent számait, mióta Czumbel szerkeszti a lapot, de bizony ott nem találtuk meg seholsem a nyomát a felekezeti békére vonatkozó ajánlatnak. Ami pedig a szegény, két malomkő közt őrlődő szerkesztőt illeti, a harcos árnyalatoknak nem lehet okuk, hogy most a lap irányával elégedetlenkedjenek. Ez az irányzat nem is lenne baj, de nekünk is az a nézetünk, mint a Karitásznak: lehet harcot folytatni nívós és a szeretet vallásának papjaihoz méltó eszközökkel is. Egyebekben a békességre való legnagyobb készséggel várjuk: mi lesz a Karitász fellépésének eredménye. * A fennti tudósítás már ki volt szedve, amikor kézhez kaptuk a fennt emlegetett hetilap legfrisebb, áldozó csütörtöki számát, amely már az Egyházmegyei Irodalmi Kör határozatának, a szerkesztőség Ígéretének jegyében íródott. Természetesen tele van ismét zsidó- bidó vakaróval. Hát ezzel nem törődünk. Ha a Karitász ezt érti „méltói harci eszköz“ alatt és ha az Egyházmegyei Irodalmi Kör azt hitte, hogy ezek az emberek majd fognak valami „konzekvenciát“ levonni tudni, — ez az ö dolguk. Minket csak arra kényszerit a lap szerkesztői üzenete, hogy ismételten kijelentsük:, a Czumbel nevű pap-tanár-hetiiró újból és konokul hazudott, amikor azt irta, hogy a Báthory-utcai razzia során a zsidó templomban is találtak rejtett árukat és hogy az 55 összefogott ember mind kaftánban volt. Ezen nincs mit tovább vitázni. Tessék sürgősen beperelni bennünket a sajtóbiróságnál. Amig ezt meg nem teszik, még papiroson sem állunk velük szóba. Az Urániában áldozó csütörtökön d. u. 4, 8, 8 és 93|. és péntek-szombaton este 8, 3|*S és 9% órai kezdettel nem folytatólag grandiózus Phönix-film szenzáció» a fővárosi Royal Apolló nagysikerű
