Szamos, 1918. április (50. évfolyam, 80-103. szám)

1918-04-25 / 99. szám

(1918 április 25., 99 szám.)! SZAMOS 2. oldal Budapest, ápr. 24 Hivatalos jelentés: jp’4 Az olasz arcvonalon nem voltak na­gyobb harci cselekmények. fl vezérkar főnöke. Nagy ellenséges támadás a fflandriai kikötőpontok ellen Berlin, ápr. 24. A Wolff ügynökség jelenti: Az április huszonkettedikéről huszon- harmadikára virradó éjjel az angol haderők­nek flandriai kikötőpontjaink ellen nagy­szabású és kíméletlen erőfelhasználással tervezett vállalkozását meghiúsítottuk. Heves ágyutüz után a tenger felől mesterséges köd sürü fátyolénak védelme alatt számos rombolótól és motorhajótól kisérve Ostendénél és Seebruggennél kis cir­kálók közvetlenül a tengerpart felé nyo­multak előre azzal a szándékkal, hogy az ottani zsilipeket és kikötömüveket szét­rombolják. A foglyok vallomása szerint négy szá­zad tengerész katonának (királyi tengerészek) egyidejűleg rajtaütésszerüleg meg kellett volna szállnia a seebruggei mólókat és min­den itteni építményt, ágyút és hadiszert, valamint a kikötőben tartózkodó jármüve­ket meg kellett volna semmisiteni. Csak körülbelül negyvenen jutottak közülök a mólóra, ezeket részben megöl­tük, részben élve jutottak kezünkre. A mó­lók keskeny magas falain mindkét részről végső elkeseredéssel küzdöttek. A támadásban részt vett angol tengeri haderők közül az Iphigenia, Intrepide, Si­rius és két kisebb ugyanolyan tipusu kis cirkáló, melyek neveit nem ismerjük, köz­vetlenül a kikötő előtt elsülyesztettük. Ezeken kivűl három rombolót és nagy­szabású torpedómotorhajót sülyesztettünk el tüzérségi tüzünkkel. A legénységnek csak néhány emberét tudtuk megmenteni. A mólóknak egy torpedótalálat okozta sérülésen kívül kikötőműveink és kikötő­üzemeink teljesen sértetlenek. A mi tengeri haderőink közül csak egy torpedó hajó szenvedett igen könnyű sérüléseket. Emberveszteségünk csekély. 9 tengerészeti vezérkar főnöke. A Czernin-ügy a francia ka­mara elölt Genf, ápr. 24. Párisból jelentik: Cachin leleplezéseket közöl a Heure- ban a kamara titkos üléséről, amelyen Clemenceau felvilágosításokat adott Károly király leveléről. Clemenceau kijelentette a következőket: Azért voltam olyan brutális Czernin- nel szemben, mert jogtalanul támadott meg. Be akarta feketíteni loyalitásomat szövet­ségeseinkkel szemben. Bevallom, nagyon fel voltam indulva és azért cáfoltam olyan határozottan Czernint. Clemenceau bizonyítani igyekezett, hogy Franciaországnak semmi kára sem lesz az incidensből. Clemenceau beszédét nem fogadták valami lelkesen. Szavai utáu néma csend volt. Marghiloman Románia jö­vendőbeli politikájáról Berlin, ápr. 24. A Vossiche Zeitung tudósítója beszél­getést folytatott Marghilomannal, aki kije­lentette, hogy a közvélemény nagyrésze el­fordult Bratianu politikájától és egyre job­ban sürgetik Bratianu vád alá helyezését. Hivatalom elvállalásakor — mondotta — a király elé három feladatot tűztem: a ka­mara azonnali feloszlatását és a béke meg­kötését, uj hivatalnoki kar szervezését a korrupció megakadályozására, végül hogy Bratianu vád alá helyezése ellen a korona nem fejt ki ellenállást. Bratianut — folytatja— nem utasítot­tuk ki. Ha önként akarja elhagyni az or­szágot, ez módjában van, itthon maradásá­nak következményeit azonban viselni kell. A román nép belátta az ántántbarátság ba­jait. Másfél éves megszállás alatt németel­lenes hangulat egyáltalán nem volt észlel- j hető. A háborúból uj Romániának kell ki- : kerülnie. Oroszország megszűnt nagyhata- j lom lenni és a legteljesebb mértékben ra- vagyunk utalva a központiak szoros ba­rátságára. LEGÚJABB. A németek elfoglalták Víborgof. Berlin, ápr. 24. Német csapatok elfoglalták Viborgot, s ezzel Esztland és Oroszország között el­zárták a határt. Egy millió értékű rejtett árut találtak a Zrinyi-utcán. Tizenhárom szekér cipő, harisnya és szövet. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 24. Arra a határtalan és lelketlen uzsorára, amely a háború alatt féktelen mohósággal szipolyozza a fogyasztó közönséget, — arra az embertelen lelkiismeretlenségre, amely- ! lyel kapzsi kufárok a háborús konjunktúrát, i annak burjánzó gazságait kihasználni igye- ; keznek, szomorú világot vet az a lelet, ; amelyre tegnap akadt rá hivatalos eljárás I közben Ozory István rendőrfőkapitány, aki j Freund Anschel és Cháim kereske­dőknek Zrinyi-utca 7. szám alatti lakásán, a lakás alatti pincehelyi­ségben, amelynek bejárata igen gondosan el volt falazva, tizenhá­rom megrakott szekérre való ci­pőt, csizmát, harisnyát, barchettet és más szövetet -talált egy millió koronát meghaladó értékben. A felfedezésre a rendőrség a követ- j kezűképpen jött rá. Ozory István rendőrfőkapitánynak fel- j tűnt az a sok panasz, amely Szatmáron a cipőáruk drágasága miatt hallatszik. Külö- j nősen feltűnt az, hogy amig a kereskedők ! határt nem ösmerő árakat szabtak porté- : káikért, addig a Turul és Hungária í gyárak itteni fiókjai sokkal jutányosabb ár- I ban árusították a lábbelit. Különösen sok panasz merült fel amiatt, hogy egyes cipőkereskedők odaadják ugyan a talpba vésett horribilisán magas árért a cipőt, de vagy az derül ki, hogy pl. talpba eredetileg bevésett 80 koronás ár elé utó­lag egy 1-es szám van benyomva s igy a bélyegzett ár 180 koronát mutat vagy pe­dig — ha a talp pár napig kopik — az eladási ár alól kibúvik az előbb bevésett sokkal kisebb ár, amit-a kapzsi kereske­dők előbb lesmirgliztek, aztán felülbélye­geztek. Mivel azonban ennél a kérdésnél meg kellett állapítani, hogy az árbélyegzés kö­rüli csalásokért a kereskedőt vagy pedig a gyárost terheli a felelősség esetleg nem-e mindkettőjüket, a főkapitány telefonice két szakértőt kért a debreceni kereskedelmi és iparkamarától, akik ma meg is érkeztek. Ozory főkapitány a panaszokat közölte dr. Domby Zoltán kir. ügyészszel és Leit- ner Emil vizsgálóbíróval, akikkel a további teendőket is megbeszélte. Ennek a megbeszélésnek az lett az eredménye, hogy a főkapitány a kir. ügyész és a vizsgálóbíró a szakértőkkel együtt végigjárták a szatmári cipős boltokat és le- fpglalták az azokban talált árut. Itt azonban — egyenest Ozory főka­pitány kifejezett óhajtására — hangsúlyoz­zuk, hogy ez a lefoglalás minden üzletben egyformán megtörtént és abból egyelőre egyik kereskedőre nézve sem le hetdthonesz táló következtetést levonni, mert annak az a célja, hogy minden üzlet áruit gondosan átvizsgálják: nem találnak-e közötte ilyen átnumerált vagy gyanús árut. Az átvizsgá­lás az anyag nagy mennyiségénél fogva pár napot vesz igénybe és akinél nem találnak ilyen portékát, annak áruraktárát nyomban ■ felszabadítják a zár alól. Ennek a razziának a során jutottak a Zrinyi-utca 7. számú házba, ahol Freund Anschel cipőraktára van. Itt a raktárban mindent a legnagyobb rendben találtak és dicsérettel nyilatkoztak a tapasztalt rend fölött. Már éppen távozni akartak, amikor Oláh Gyula tb. rendőrtiszt az udvaron körülnézve : nincs-e valahol rejtett raktár, lement a pincehelyiségbe, amely azonban üres volt. Itt körülnézve észrevette, hogy a pince falához egy deszkaláda fedele van oda­támasztva. Elmozdította a deszkát és látta, hogy a falra egy bádoglap van szegezve. Tapasztalatait közölte a főkapitány­nyal, ügyésszel és vizsgálóbíróval, akik erre szintén lementek a pincébe. Á falra szegezett bádoglap előttük is gyanús volt és bár a házbelik erősitgették, hogy amö- gött nincs semmi, a bádogot lefeszítették. A bádog eltávolítása után a falban egy lyuk maradt, amelyen egy rendőr csak négykézláb tudott lemászni. Alig mászott le a rendőr, nyomban nagy csomag vászonba, barchettbe, szöve­tekbe bottlott, amiket végszámra adogatott ki a pincéből. Erre világosságot gyújtott, amire hi­hetetlen látvány tárult a bizottság elé. A hatalmas, három szoba nagy­ságú pincében nagy állványok zsú­folva voltak cipővel, csizmával. Nagy garmadával hevertek a ka­tona harisnyák, a szövetek és a fenntebb elsorolt áruk. Valami hihetetlen, el nem képzelhető, legendás mennyiségben volt az áru ebben a befalazott pincében felhalmozva. A cipő és csizma áru mind kifo­gástalan jó bőrből készült és meg­lepően alacsony árban megírva Találtunk magasszáru női lakkcipöket 70 K 70 fillér árban megírva, 16—18 éves fiu-csizmákat 70 K árban. Ezek az adatok felháborító bizonyí­tékai annak, hogy igenis van olcsó és jó cipő az árdrágítók befalazott pincéiben, de onnan csak a lánckereskedelem lelketlen uzsorájának utján kerül a fogyasztók kezébe határtalan embertelenséggel megdrágítva. Láttunk olyan lábbelit 70 koronára megírva, amelyért a mai kegyetlen árakhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom