Szamos, 1918. április (50. évfolyam, 80-103. szám)
1918-04-19 / 94. szám
(1918 április 19., 94 szám.) S Z A M]O S 2. oldal Franciaország válságos Helyzete Genf, ápr. 18. A Petit Parisiene szerint a helyzet válságos volta nem tagadható le. Egy pillantás a térképre bizonyítja ezt. Bethune veszedelme Franciaország szénellátásának veszélyeztetését jelenti. Hasebrück eleste szintén fenyeget. A legnagyobb veszedelem azonban az, hogy a Labasse csatornánál az angol haderő elvágásától kell tartani. Az Echo de Paris szerint a németek St. Omer felől akarják Calaist megközelíteni. Az egész sajtó azt reméli, hogy a hadseregfőparancsnokság mindent elkövet Calais védelmére, mert e fontos kikötő elveszte époly csapást jelent Franciaországra, mintha Páris el esnék. t Károly király levele a Iran-; cia szenátus előtt Genf, ápr. 18. j A francia szenátus külügyi és had- j ügyi bizottságaiban a kormány tegnap elő- \ terjesztette a Károly király levelére vonat- j kozó dossiert. A dossier több okmányt j tartalmaz Sixtus békelépéseiről. A levél eredetije ceruzával van irva, másolatát Six- j tus Poincarénak adta. Még egy másolat a i francia külügyminisztérium levéltárában van. ; A St. Jean de Mauvinneben tartott ántánt- konferencia tárgyalta annak idején a levelet. i Loyd George, Ribot és Sonnino egybehangzóan nem láttak benne elegendő alapot a ; béketárgyalásokra. Az ügy Károly király- í nak Sixtushoz intézett második levelével ; nyert befejezést, melyet a herceg néhány j héttel később közölt Poincaréval. Genf, ápr. 18. j Clemenceau a külügy-hadügyi bizottságban kijelentette, hogy Károly király le- ; veiét a király kézírásában azonnal nyilvá- j nosságra hozzák, mihelyt Sixtus visszatér Afrikából, ami május közepére várható. Genf, ápr. 18. A szociálisták elhatározták, hogy Cle- menceaut a kamara nyilt ülésében fogják interpellálni Károly király levele ügyében. Ribof meghamisitotta a központiak békeajánlatát. Bern, ápr. 18. A francia kamara bizottságaiban a szociálisták mindenáron tudni kívánták, mi igaz abból, hogy Károly király Franciaországhoz juttatót békeajánlattal egyidejűleg Olaszországnak és Romániának is tett békeajánlatot. Németország részéről is érkezett Elszászt illetőleg békeajánlat, melyet Ribot kereken visszautasított, amiért őt Clemenceau akkor erősen megtámadta. A szociálisták megvádolták Ribotot, hogy a német ajánlatot hamisan közölte Lloyd Georgeval, Sonninoval, ami által a szövetségeseket befolyásolta. Ha ez megtörténhetett, akkor kézenfekvő, hogy ilyen hamisítás történt Károly király levelével is. Ha 1917. októberében a francia képviselőháznak tudomása lett volna a kérdéses levélről, akkor minden másképen fordult volna. Clemenceau ellen egyre szaporodik az ellenzék ábora. * Írországban kihirdették az ostromállapotot Hága, ápr. 18. Daily Mail szerint Írországban kihirdették az ostromállapotot. Genf, ápr. 18. A Journal szerint Írországban minden gyülekezést betiltottak. E tilalmat French tábornok irta alá. Légi támadás Páris ellen Genf, ápr. 18. Szombaton német repülök átjutva a francia őrvonalokon, Párisra bombákat dobtak le, amelyek nagyobb károkat okoztak. A buvárhajőháboru Berlin, ápr. 18. Az Azori-szigetek körüli elzárt területen öt gőzöst, két vitorlást sülyesztettünk el. A hajók pálmaolajat, földi mogyorót, gyapotot, gummit, viaszkot, vasat szállítottak. Egyik tengeralattjárónk 27 tonna gum- mit, öt tonna viaszkot hozott haza. LEGÚJABB. Ostende bombázása. Páris, ápr. 18. 17-ről 18-ra virradó éjszaka Ostendet a tengerről bombázták. Katonai kár nem esett. Tisztelt Szerkeszti) Sir! ä közönség leplei Szatmár, ápr. 18. Strandfürdőt Szatmárnak! Legfeljebb még egy hónap és megkezdődik a Szamoson a fürdési szezon. Mint minden évben, most is szóba kerül a Szatmárnak oly nélkülözhetetlen strandfürdő, amelyhez most legaktuálisabbnak tartom a hozzászólást annál is inkább, mivel ennek létesítése Szatmárnémeti városának közegészségügyi intézményeit, — melyekben amúgy is nagyon szegény —, eggyel szaporítaná. Szatmáron ugyanis a lakosság túlnyomó része nincs abban a helyzetben, hogy gyermekei egészségi állapotának javítására a Balatont vagy a tengermelléket vegye igénybe és nincs is arra semmi szükség, mert ezt a célt elérhetnék Szatmáron is, ha egy strandfürdőnk lenne. Majdnem egy évtizedet meghaladó tapasztalatom bizonyítja azon óriási jótékony | hatást, mellyel a Szamosban való fürdés és a vele járó önkénytelen napozás, úszás a fejlődő gyermekek egészségére van: a gyermekek étvágya fokozódik, légzőszerveik erősödnek, növésük szemmel látható. De nemcsak egészséges, de gyenge, hanem a beteg szervezetű gyermekekre is jótékonyan hat a fürdőzés, mint azt legutóbbi fürdőszezon alatt alkalmam volt tapasztalni. Egy tüdővészben elhalt apa 10 éves fia minden télen kiterjedt lázakkal járó, hosz- szantartó tüdőhurutban szenvedett, melyből csak a tél végén tudott nehezen kievickélni; a nyáron át az uszodában fürdött, napfürdőt vett és pompásan állta a telet. Egy másik gyermek időnként visszaférő, eszméletlenséggel járó, de nein epileptikus görcsökben szenvedett, aggódó szülei vitték Budapestre megfelelő szaktanárokhoz és orvosokhoz, de hiában volt minden. Tanácsomra a Szamos-uszodába járt és napfürdőt használt, azóta görcse egyszer sem volt, étvágya kitűnő és gyönyörűen fejlődik. Ezeket az eredményeket az uszodában értük el, mely azonban ma már szűknek és a mai forgalom lebonyolításához célszerűtlen beosztásúnak bizonyult, és köszönhetjük a napfürdőnek, amihez homokos területek kellenének, de a katonai uszodában ezek nem állnak rendelkezésre. A mai napozás az uszodában kényelmetlen és látogatott napokon lehetetlen, ezért okvetlen mielőbb szükséges lenne egy strandfürdő, melynek létesítésére úgy a városnak, mint a társadalomnak kötelessége fejlődő gyermekei érdekében összefogni és ezt minden hivatalos akadékoskodás nélkül létesíteni, hogy már május közepére a város lakosságának rendelkezésére álljon. A helyre nézve legalkalmasabbnak találnám a vasúti hid mellett levő mai lófü- rösztö helyet, mely ugyan leszállított bérért homokbányának van kiadva, azonban ennek, mint a lófürösztőnek csekély jóakarattal lehetne alkalmasabb helyet kijelölni. Egy orvos. * A Csatorna-utca lakóinak panasza Ezelőtt 5—6 évvel mi. Csatorna-utcai lakosok egy kérvényt adtunk be a városi tanácshoz, melyben kértük, hogy az utcánkban 200 méter hosszúságban, 6—8 méter szélességben, 3 méter mélységben végighúzódó árkot betoncsővel lássa el, mint tette ezt a kenyérgyár mellett, holott ott egy lakóház sincs s mentsen meg bennünket a fertőző betegségek e telepétől. Azóta kérvényünkre semmi választ nem kaptunk. Annyit elértünk, hogy egyszer kitakarították az árkot, minden szakértelem nélkül felhányták az árok oldalára a fenéksarat. A Szamostól kezdték a takarítást s mire a bányai-uti csatornához értek, 30—40 centivel mélyebben takarítottak, úgy, hogy vagy 50 méteren állandóan stagnálhasson a szenny és piszok borzasztó bűzt terjesztve a környéken s az internátusbán javuló betegekre is. Ezen tűrhetetlen állapot, melynek legközelebb 5 tifuszos betegje volt ez utcából s csak Isten különös kegyelme, hogy halállal egy sem végződött, már elviselhetetlen. Követeljük ez árok mihamarabb bebetonozását, mert ezt a bűzös levegőt tovább már nem bírjuk. Egész télen a békák és varjak serege tartotta itt lakomáját a bányat-uti zsilipnél, ahol a két kórházból kifolyó állati és emberi húscafatokból bőségesen 3ak- mároztak. Mi lesz velünk a melegebb idő beálltával, mikor már most is az álló szenny-piszok kimondhatatlan s elviselhetetlen bűzt terjeszt. Az összes Csatorna-utcai lakosok megbízásából: Jakab Mihály, Csatorna-utcai lakos, háztulajdonos. =1 HÍREK ^ Kitüntetett 12-ös tisztek. A király elrendelte, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassék Szabó István 12. h. gy. e.-beli tart. főhadnagynak újólag, továbbá Suta Vazul, Seres István Bokotey Sándor 12. h. gy. e.-beli tartalékos hadnagyoknak. Lefoglalják a borkészleteket. Budapestről jelenti tudósitónk, hogy a legközelebbi napokban megjelenik a földmive- lésügyi miniszter rendelete a borkészletek lefoglalásáról és a bor árának szeszfokon- kint 46 fillérrel való maximálásáról. Eljegyzés. Lakatos János, a cs. és kir. 5. gy. e. örvezetője, ki a napokban jött haza orosz fogságból, eljegyezte Fekete Ilonkát. Az Osztrák-Magyar Bank pénztárjegyei, bár alig két hét előtt jöttek forgalomba, már is igen kedveltek a közönség előtt. Az a nagy előnyük, hogy bárki anélkül, hogy magát meg nevezni vagy egyáltalán bármely nevet bemondani tartozna, megszerezheti és azt minden aláírás vagy Az Urániában csak 2 nap, ma és holnap d* u. ©, %B és és 9’|2 érái kezdettel nem folytatólag a világhírt! Ones filmgyár grandiózus alkotása» a világtörténelem egyik legcsodásabö kora filmen:
