Szamos, 1918. március (50. évfolyam, 52-75. szám)
1918-03-08 / 58. szám
2. oidaL SZAMOS (1918. március 8,, 58 azámj tria hozzájárulásával, tehát csak a reichsrat hozzájárulásával, vagyis csak tárgyalások utján történhetnék. Seidler felszólalása után elfogadták a hadi kiadásokra és hadi hitelre vonatkozó javaslatokat. Seidler beszédét élénk tetszéssel fogadták. Beszéde végén számosán üdvözölték. LEGÚJABB. Folynak a román tárgyalások. Budapest, márc. 7. A Magyar Távirati Irodának jelentik Bukarestből, hogy a békekonferencia tegnapi ű ésén különböző katonai, politikai és jogi bizottságokat alakítottak. A földmivslésüggi miniszter felhívása 8 leemelés szervezésére Szatmár, márc. 7. Gróf Serényi Bála* földmivelésügyi miniszter a következő lelkes hangú felhívást intézte a város polgármesteréhez: Hosszas küzdelmünk negyedik tavaszán fakadni kezdenek a békét hozó reménység első rügyei. Dicsőséges véghez és nyugalmas békéhez közeleg a súlyos megpróbáltatások ideje Jövőnk eié bátran s kifejtett küzdelmünkre büszkén tekinthetünk. De még nem ért véget a nehéz küzdelem. Ellenségeink még arra számítanak, hogy nekik kedvez a küzdés hosszúsága, mert kimerülnek erőforrásaink. Valóban nagy feladat elé állít a további küzdelem, súlyos erőfőpróba előtt áll a nemzeti erőkifejtés minden tényezője, mindenek felett a magyar mezőgazdaság Napról nepra fokozódnak feladatai s napról napra kévés- bednek ehhez szükséges eszközei. A hadkötelezettség már csaknem minden rendelkezésre álió férfi munkaerőt elvont a barázda mellől, a hadiszolgáltatások folytán pedig az igaerő is oly mértékben megapadt, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet a mezőgazdasági termelés folytonosságát biztosítani. Mindazonáltal meg vagyok róla győződre, hogy a tavaszi munka ez évben is sikerrel fog járni, ha a szabadságolt katonák s a hadifoglyok munkája mellett az itthonmar adót tak is erejük végső megfeszítésével s minden idejük lehető legteljesebb kihasználásával neki látnak a munkának. A hivatali elődöm által kiadott 128.000— 918. számú körrendelet már kimerítően jelezte azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel a hatóságok szervezhetik a termelést és biztosíthatják, hogy egy talpalatnyi termőföld se maradjon megmivelés és termelés nélkül. Amidőn az ott elmondottakra itt csak egyszerűen utalok, & magam részérői azon meggyőződésnek adok kifejezést, hogy úgy a polgármester ur, mint a törvényhatóság, a járások és községek minden egyes tisztviselője és alkalmazottja ma jobban mint valaha átérti és átérzi, a nagy idő követelményeit. — Mert e pillanatban, a gazdasági óv termelésének megalapozása idején a közigazgatási hatóságnak, a földmivelésügyi igazgatás hivatott munkásainak és a gazdatársadalom vezetőinek nem lehet annál fontosabb feladata, hogy okos intézkrdésekkei, körülte kir :ö szervezéssel, ha kell parancsoló szóval és erélyes kézzel munkába állítson mindan- kit és mindent, amivel küzdő hadseregünk s népünk mindennap: .kenyere, valamint a háborús és békés óletne'. ezer szükséglete a magyar földből előteret mető. Hangsúlyozni kívánom különösen annak j a fontosságát, hogy gazdáink talán nagyobb ; pénzbeli haszonnal kecsegtető kísérletezések j helyett elsősorban és főleg oiyan terménye két termesszenek, amelyek a hadsereg ellá tása és a közélelmezés biztosítása szempontjából ma elsőrendű fontossággal bírnak. E tekintetben, valamint ólt is, ahol egyesek i esetleg nem tudnak vagy nem akarnak a kö- j teies3ógérzet ama fokára felemelkedni, amely i egy parcella parlagonmaradá3át is egynek j tartja most a háború dicsőséges kimenetelének ! kockáztatásával: a hatóságnak lesz feladata, ! hogy irányitólag s ahol szükséges, a endel j kezósükre álló eszközökkel kónyszeritőleg is j fellépjenek. Nem kétséges előttem, hogy ebben a í fontos munkában a földmivelésügyi igazgatás i szervezetéhez tartozó tisztviselők éppúgy, mint ; közepes nagybirtokos osztályunknak a haza- | fias kötelesség teljesítésében mindig e őljáró tagjai, valamint a gazd társadalom szerveze- i tei is a nagy idők nagy követelményeit át- | értve fognak a közigazgatási hatóságoknak a j kívánatos cél elérésében segédkezni. Amidőn a fentieket a hazafiul aggoda- , lom komolyságával és a jövőbe vetett re- i ménység érzésével szives fjgyeimébe ajánlom, ! biztosítani óhajtom egyúttal a hatóságokat f és a magyar gazdatársadehnat, hogy a to- ! vábbi rendkívüli erőkifejtéshez kormányza- I' tóm részéről sem fog hiányozni semmi tá- ; mogaíás, ami e mostani körülmények között ! kormányzati részről megadható. ____ i A v álasztójogi bizottság ülése Bu j dapsstről jelenti tudósítónk : A választójogi 1 bizottság tegnapi ülést* Bakonyi Samu szó- ' lalt fel. A munkapárt aggodalmat tu zottnak | tartja. Tisza István területi beosztása szerint ! a román nemzetiségiek háromnál több kerületet kaptak volna, mint amennyi nekünk ! járt volna. A javaslatot elfogadta. Bakonyi 1 után Tisza személyes kérdésben válaszol Bakonyinak és kijelenti, hogy Erdóiybeu a ; magyar és német nem nemzetiségi kerületeket szaporította és ezért őt vád nem érheti, í amit Bakonyi a román betörésről mondott, | burkolt támadás személye ellen. El fog jönni 1 az idő, amikor beigazolódik, hogy sem a ' hadvezetőség, sem a kormány nem volt oka ; az akkori szomorú eseményeknek. Az ülés | félbáromkor végződött, s kedden folytatják. Minisztertanács. Budapesti tudósítunk | jelenti, hogy tegnap délután minisztertanács j volt, amelyen folyó ügyeket intéztek el. Eljegyzés. Máhr Bála 12. h. gy. ez | redbali százados, aki jelenleg a honvédelmi ! minisztériumban teljesít szolgálatot, f. hó Bán Budapesten eljegyezte Dóry Margit' urleányt. (Minden kfLJn értesítés helyett). Gyászhir. Csucsay István nyug. kir. I járásbirósági iroáatiszt, o hó 6 án 67 éves ; korában meghalt. Temetése ma, pénteken dójután 4 órakor lesz a Toidy utca 8. szám alatti lakásáról. Hadi érettségi vizsga. A szatmárné- í meti ref főgimnáziumban a hadbavonuló if- ! jak érettségi vizsgáján kilenc lanuió állott j vizsgálatra, kik mindannyian érettek lettek, j névszerinti Bilkey Gábor, Dobray Endre, Doraahidy Ferenc, Erdei István, Fogarassy Dezső, Matoä Károly, Nagy Loránd, Peleskey | Sándor és Rosenberg Tibor. Kitüntetett tizenkettősök. Az erre felhatalmazott kaionai parancsnokság a következő 12. h. gy. ezredbéli honvédeknek és pedig Kéri Gyula tart- zászlósnak, Balogh József és Gisztl G népfö kelő I. oszt. 1 számvivő altiszteknek, Eisier Mendel népf. őrvezetőnek, Krecz Mihály és Síajmovics József népfőlkelőknek az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a bronz vitézségi érmet, Csizmái' György népfölkelő- nek pedig az ellenség előtt teljesített különösen köteleseóghü szolgálatainak elismeréséül a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományoz a. Az Északkeleti vármegyék hadigondozó hivatala. A Szamos annak idején megírta, hogy az Északkeleti vármegyék hadigondozó hivatala március havában megkezdi működését. Medve Zoltán cs. és kir. kamarás, volt főispán március hó 6-án tette le mint az Északkeleti vármegyék badigon- dozó hivatalának kormánybiztosa a hivatalos esküt Wekerle Sándor miniszterelnök előtt Ugyanakkor Telskjr Pál, az Országos Hadigondozó Hivatal aínöka Medve Zoltán kormánybiztos mellé titkárul dr. Veréczy Ernő szatmári ügyvédet nevezte ki. Medve Zoltán* kormánybiztos Nagykárolyban a mai nar» folyamán, holnap pedig Nagybányán szervezi a Népirodákat. A kormánybiztos városunkban f. hó 10-én és 11 én fog tartózkodni, amikor is részt vesz a Szatmári Nőegylet estélyén, majd beszervezi a Népirodát. A nagybányai Néproda szervezésével kapcsolatban szóba fog kerülni a nagybányai Korpooay féle szőlő és gyümölcsös területen, úgyszintén az aranyosmegyesi várkastélyban felállítandó hadirokkant iskolák terve is, amely iránt a kormánybiztos melegen érdeklődik, Boromisza Tibor kiállítása. Ezelőtt tizenöt évvei Zeller kiállítása volt az első képtárlat, ahol a szatmári közönség „szép kézifostményeket* látott. Jóllehet ez a kiállítás tisztán a nagy közönség ízlését Kereső naturalisztikus^ képekből állott, az ilyesmit nem igen" látott publikum szakértelme „na gyón secessiós“ oknrk bírálta. Másfél évtized alatt nagyot nőtt a művészet kedvelők száma és nagyot nőtt közönségünk ízlése, müártő képessége. Örömmel vegyes bámulattal lehe tett ezt az elmúlt vasárnap megnyílt Bo romisza kiállításon tapasztalni, ahol C3ak a kényelmesen, több terembe osztott elhelya- i zésnek lehetett tulajdonítani, hogy tolongás ; nem támadt és ahol az impressionista stilusu ■ képek megértő tecszédhangokat váltottak ki a je envoltaktól. Ezt a nagy érdeklődést, ezt az elismerést méltán ki is érdemli Boromisza. Tárlata nemcsak gyönyörködtető, de egyszersmind tanulságos is. Alkalmunk van látni az impressionista művész, hogy szűri át benső enjenek retortáin a külvilág jelensé geit és hogy ád kifejezést lelki hangulatainak a külvilág objektumaira. Boromisza igazi művész, kinél a természet nem csupán lemásolandó tárgy, de forrása a lelkében támadó hangulatoknak, a látottakból C3ak any* nyit és úgy nyújt, a mennyi ős ahogyan elegendő érzelmeinek kifejezésére. A természet káotikus szövevényében az ő finomabb látó - képességével, érzőbb leikével fel tudja fogni, ki tudja választani, amit más ember durvább érzése nem tud észrevenni s technikai tudásával vásznán elénk varázsolja — mintegy nagyitó üveget téve szemünkre — megláttatja áltálnak is, amit különben meg nem láttunk, meg nem éreztünk volna. A bányaépület az előtte kígyózó sínekkel, a lendületes kontúrokban hevenyészett munkástömeg rajzával szinte hallatja az ott izzó munka csattogó zaját, mely versenyt dörög a felette tornyosuló felhőzettel Az egyik képén, egy exprea* sionista stílusban festett alkoholistát ábrázoló fej, megdöbbentően tarja elénk az italtól meghülyü l emberben az állatot. Kitűnő pil i lanatfelvótel a disznóvásár groteszk mozgalmasságával. Deák-téri tanulmányai — bizonyságai a művész nagy terjedelmű érzelmi skálájának — a hangulatoknak egész raját váltják ki belőlünk. Tavasz táját ábrázoló nagy vásznáról egy természetimádó himnusza zeng felénk a színek harmóniájában. Sokat lehetne még írni a pompás Kossuth kerti részletekről, a bravúrosan festett arcképp *>, a mély gondolatokat rejtő apróbb ex’ vő! stb., stb., de látni kell ezeket anua::, _'.d igazi fogalmat akar róla alkotni. Aki szereti a ké-
