Szamos, 1918. március (50. évfolyam, 52-75. szám)
1918-03-15 / 64. szám
2. óidat. SZAMOS (1918. március 15 , 64 szám.) kötött meg. 1913 ban is két bét alatt abották meg az akkori törvényt, Elismeri, hogy van nemzetiségi veszedelem a tótoknál és oláhoknál, de ezt nem a parlamenti jogkiterjesztés idézi fel. A munkapárt aggályai túlságos sötétek. Valótlan, hogy a javaslat tulradikális, mely fenyegeti a parlament nemzeti jellegét. Nem szolgabirói erőszakkal, hanem igazságos kerületi beosztással keli a magyar garanciákat keresni. Vázsonyi közbeszól: Erdélyben mindig több kerület volt, mint amennyi számszerűit megilletné! Holló: Nem szabad a parlamentnek nemzeti politika irányában vaíó reformját megakadályozni azért, mert néhány nemzetiségi képviselővel több jut be a parlamentbe. Az erdélyi király biztos kinevezését nem tartja szerencsésnek. Erdély elszakitásának minden kísérletével erélyesen szembeszáll. A javasla tot ölömmel fogadja el. Ezután szünet volt, miközben a képviselők élénken tárgyalták a tegnapi kihallgatások eseményeit. Tisza a munkapártiakkal tanácskozott, Andrássy Vázsonyival és Hollóval, majd Károlyi Mihállyal beszélgetett. Szünet után Vadász Lipót szólalt fel. Szerinte a ; munkapártot a választójog kérdésében párt- - szempontok nem irányítják. A hatalomból i semmiféle formában nem kér; ha a választói ; jogi javaslat mai formájában törvénnyé vél- j nék, végzetes veszedelmet jelentene és csak ■ az esetben lehetne általánosságban elfogadni, j ha a jogosult kívánságaink és kifogásaink ; méltánylásra találnak. Fő követelésünk az ; írni olvasni tudás és a hat elemi elvégzése, de lehetővé akarjuk tenni a megegyezést, melynek meg kell lennie. Ma ez a nemzet kategorikus imperativus! ős n^ert ma egyet- i len megoldás; hosszasan foglakozik a kér- i déssel, miként alakul ki egy óv óta az úgy ! nevezett választójogi hangulat ? A javaslat i nagyon sokaknak nem tetszik. Nem sokára a szélsőségek közt fog inogni. Vannak, akik választást akarnak, ami ma erkölcsi lehetetlenség. Az uj választás következményei be* láthatatlanok volnának. Felsorolja mennyi ős milyen pártok állanának szemben egymással; találkoznának a választások alatt legitim és illegitim pénzekkel, sőt csak pénzekkel és antant pénzekkel is. Szabad e tehát választásról beszélni ? Nem kell-e megegyezni? A nemzet legnagyobb örömmel fogadná, ha a pártok meg tudnának egyezni. Ezután félbeszakították a vitát. Holló indítványozta, bogy & március tizenötre tekintettel holnap ne ülésezzenek. Tisza eiienezta, Polónyi és Vázsonyi javasolták, hogy holnap délután ülésezzenek. Károlyi jelzi, hogy az áitáíános vitában 5 is felszólal és beszéde hosszabb időt vesz igénybe. Elhatározták, hogy holnap tizenkettőkor ülésezzenek. Amennyiben az általános vita nem fejeződnék be, szombaton délelőtt és délután permanensen üléseznek. Földes miniszter nyilatkozik a Szamos budapesti munkatársa előtt a háborúból visszatérő kisiparosok fölsegité- séről. — Budapesti munkatársunktól. — • Budapest, márc. 14. Fölkerestem ma Földes Béla átmenet- gazdasági minisztert, akit megkértem arra, hogy nyilatkozzék előttem a Szamos számára arról az akcióról, amely a háborúból visszatérő kisiparosok exisztenciájának biztosítása érdekében megindult. Megkértem a miniszter urat, mondja e' .ogy az állam minő módon és minő eszközökkel óhajt támogatására sietni a kisiparnak. A kegyelmes ur hozzá intézett kérdéseimre a következő választ adta.* — Első lépésem a kisipar érdekében megindult akció terén az volt, hogy össze- állittattam a háború által elpusztult ipari üzemek statisztikáját. Ez a munka most van feldolgozás alatt, a statisztikai adatokra is szükségünk van az intézkedésnél. A rendelkezésre álló adatokból tudjuk megállapítani ugyanis, hogy hol és milyen segítségre van szükség. — Ezen a munkán kívül a minisztérium egy külön szakosztályban foglalkozik mind ama kérdésekkel, amelyek a kisipar helyreállítására, talpraáilitására szükségesek. — Természetesen több irányban lesz szükség arra, hogy a kisipart felsegítsük. Részint a nyersanyagokkal való ellátást, részint a szerszámokkal, gépekkel való ellátást, részint pedig a hitelnyújtást kell szervezni. Ami a nyersanyaggal és szerszámokkal való ellátást illeti, ki lehet számítani, hogy a hadsereg birtokában levő és a leszerelés után felszabadult készletek szétosztása e feladatot nagyon meg fogja könnyíteni. A hadseregnek nagy számmal vannak üzemben lévő műhelyei, ezekre a leszerelés után nem lesz szükség és e műhelyek egész berendezésük kel, szerszámaik és gépeikkel a kisipar rendelkezésére lesznek bocsájlhatók. — Ami a hitelnyújtást illeti, e tekio tetben elmondhatom, hogy máris felkértem a Pénzintézeti Központot, amely a vidéki intézettel szoros kapcsolatban van, bogy a kötelékébe tartozó pénzintézeteknél a kis iparosoknak nyújtandó hitel érdekében tegyen lépéseket és hasson oda, hogy a vidéki intézetek saját hatáskörükben különös gondot fordítsanak a kisipar hiteligényeinek kielégítésére. ügy tudom, hogy a nagyobb vidéki pénzintézeteknél e tekintetben egy nagyobb akció készül. — Nagyon valószínű, hogy & háború után & kisipar tarén nagy rekonstrukcióra lesz szükség abban az értelemben is, hogy a magyar kisipart újjá kell szervezni és versenyképessé kell tenni. Mindenesetre a szövetkezeti eszmének egészséges a'apon és a kisipar természetéhez alkalmazkodó megvalósítása nagyban elősegítheti a kisipar erősb bödését. Ebbe az akcióba mindazok a szervek b8 fognak kapcsoltatni, amelyek eddig is a műipar szervezésével foglalkoztak. Paál Jtíb. Szaimár város 15 millió koronás beruházása. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 14. A márciusi közgyűlés tárgyalta Figus Albert főszámvevő indítványát, hogy a város legyen előrelátó és a háború után való ba ruházásaira most szerezze meg a szükséges kölcsönt, mikor a pénzpiac erre alkalmas, A közgyűlésről itt tudósításunkban megemlítettük, hogy szokatlan élénk és nívós vita indult meg ezen ügy felett s az ellentétes vélemények hatása alatt dr. Keresztszeghy Lajos biz. tag indítványát fogadták el, hogy ez ügyben bizottsági eljárással beható tár gya'ás utján állapítják meg, hogy a főszám- vevő indítványa milyen mértékben teljesíthető. A vár03 közönségének ezen nagy fontosságú ügyben való tájékozása céljából kivonatosan közöljük a főszámvavő értékes elaborátumát a kővetkezőkben: „Köztudomású és a tek. tanács által I legjobban ismert azon körülmény, hogy városunk egy céltudatos fejlesztési programmot i szakított félbe a háború miatt. Ezen program í során már részben félbe hagyott létesítményekkel bírunk, részben olyanokkal, melyek nek megvalósítása közvetlen küszöbön állott. Ennek a céltudatos munkának időleges I abban hagyása helyrehozhatlan károkkal * járna. Maga az a körülmény, hogy a kellő gondoskodás hiánya miatt egy időszak ál'hat be, midőn a városnak a fokozatos emelkedést beszüntetni kell, a lakosságra közvetlenül káros befolyással lenne, mert nélkülöznie kellene azokat a közegészségügyi, közbszta- j sági, kényelmi és egyéb intézmények áldá j sait, melyeket mint nagy város polgárai a j teherviselésük ellenében joggal elvárhatnának. E mellett nem kicsiny ama károsodás sem, mely a fólban hagyott beruházások átlagában a továbbépítés hiánya miatt való elhasználódásban és a hozamok szünetelése i miatt való kamatvesztességekben á l elő. A vi-.vezeték megkezdett munkálatainak ; továbbépítése, a közbóríiáz építkezésének | folytatása, a csatornázás, felső kér skedeimi j iskola befejezése mind megannyi megkezdett létesítményé}!, melyek az okos gazdasági ér zék szem előtt taríásáv&l sürgetik a tovább építést és a befejezést. Az »"--tár két mii )ió koronán felüli i z«ő k<> csőn magas kamatlába : hétien megkívánja az olcsó törlesztéses bölcsön felvételét, nehogy a háború utáni bizonytalan helyzet olyan magas ka matfizetést rójjon a városra, melyet kis kö rültekiatőssel el lehetett volna kerülni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a városi köz'gazgatást a háború megtanította az olcsóbb, gyorsabb és üzleti szellemű munkálkodásra. A közigazga tás folyama ki fog csepni megszokott mtd rébdi és ellepi vállalkozásával azokat a tereket, melyeket a magánvállalkozás uralt ed dig b érvényesülni fog a modem várospolitika újabb alapelve, mely nem az öröbö3 pótadó emeléssel, hanem vállalkozási haszonnal fejleszti a várost. Világos és elvitázbatatlan, hogy mindezek a háború után feltételezik, hogy a város birtokában olyan tőke legyen, mely Programmjának keresztülvitelére elégséges. Ha így bizonyos, hogy a háború után a tőke megszerzése okvetlen feltétele a boldogulásnak, akkor már most kell gondolkod nunk azon, hogy a&kor meg lesz e az a töke $ ha akkor meglesz, megkapható iesz-e azon az áron, mint ma, midőn a tőke elhelyezkedése minden oldalról el van zárva s a mii liárdok nyugodt betétben hevernek. Az én felfogásom szerint az a tőke, mely négy évi háború alatt zár alatt volt, a háború után, az újjáépítés korszakában mohón fogja keresni az ezerfeíöl kínálkozó elhelyezkedési alkalmakat s legbevésbhé fog reagálni az olyan nyugodt elhelyezkedés felé, mint a milyen egy hosszú lejáratú városi kölcsön. Véleményem szerint megközelítőleg sem lehet m*jd olyan typusu kölcsönt szerezni, miDt amilyet lehet szerezni ma. Ma még bizonytalan a helyzet, a nagytőke kénytelen elhelyezkedni egy minimális kamatozás mellett, azért a jelen esetben még a hosszú lejáratú biztos elhelyezkedés elől, normális kamattétel mellett, el nem zárkózik. Másik előny az, hogy az interballá- ris kamatveszter séget nemcsak hogy módunkban van elkerülni, de még ügyes elhelyezéssel ezzel is olcsóbbá tehetjük a kölcsönünket. Ennélfogva az én véleményem szerint feltAtlenül és sürgősen ki kell írni a pályázatot a városunknak nyújtandó törlesztéses kölcsönre, melyet a következő módon vélnék célszerűen végrehajtani,
