Szamos, 1918. február (50. évfolyam, 28-51. szám)

1918-02-07 / 33. szám

i »» im MWWOWWWM L évfolyam. Szatmár, 1918. február 7. csütörtök 33- szám. POLITIKAI NAPILAP KttMtaSM KH&I ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K - f. |j Negyedévre . 7 K 50 f. Fél évre . . . 15 ., — f. | Egy hóra ... 2 „ 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság szrtmAr-németi. Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. > Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÄK0CZ1-UTCR 24. sa Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. A képviselőház illése. — A Szamos fővárosi tudó itása. — Budapest, tobr. 6. A képviselöbáz mai ülését S'ász Ká­roly elnök nyitotta meg. Folytat'ák a mi­niszterelnöki programm feletti vitát, amely hez Fényes László szólott elsőnek. Foglalko­zik Wekerle programjával és hevesen támadja a cenzúrát és ezzel Kapcsolatban Vázsonyit. Kétségbeejtönek tartja, hogy a mai időkben Wekerle kormányozza az országot, aki egész életét a demokráciától távol töltötte. [We­kerle és Vázsonji nevetnek). Fényes éles hangon Vázsonyi felé: Ön beszélt mindig a banbokrációról! Vá?sonyi árulása voit az oka, hogy ezen kormány le­tért 8 demokrácia útjáról. [Kiáltások bairól : Eláll !) Fényes folytatja : A kormány a hadi özvegyek, árvák, rokkantak érdekében mit sem tesz. Ez nagy igazságtalanság. A hősi halottak hozzátartozóitól ne vonják meg a hadisegélyt. Áttér a cenzúrára. Idézi Vá­zsonyi beszédét, hogy gondoskodni tog arról, miszerint a sajtócenzura terén a hadiérdekefe címén a visszaélés megszűnjék. Megállapítja, hogy a mostani kormány lehetővé tette, hogy a hadügyminiszter közvetlenül .érint­kezzék a magyar postával és elti'tja egybs 1* póknak a frcn'ra küldését. A cenzúra te­rén olyan anomáliák vannak, amit lehetet­len tűrni. Ennek oka, hogy a kormány egyik tagja lehetetlen helyzetbe került múlt­jával. Olyan ember, aki alkotni nem tud. (Felkiáltások : Hát a választójog ?!) Fényes: A választójogi javaslatot megcsinálta, da hogy nem vet-e neki gán­csot, nem tudom. A cenzúra szigorítása a miniszter ur érdekében történik, meit sze­mélyes gyűlölködés, a megsértett hiúság és politikai intrika szavára hallgat. |Á!landó folytonos lárma]. Fényes a közbeszólók felé kiáltja: Tegnap betanulták a szerepüket. Brody Ernő : Nem voltunk elkészülve. Sándor Pál Bródy felé: Nem is Te beszélsz. Te Vázsonyi rabszolgája voltál egész életedben. Fényes megemlíti, hogy a cenzúra annak idején megtiltotta, hogy a sztrájkról irni mit sem szabad. • Vázsonyi közbeszól: Öl szerelte le a sztrájkot, vagy én "? Fényes: A munkásvezérek szerelték le. Ön csak gyümölcseit akarja ennek él­vezni. Hogy a világháború még nem jelenti azt, hogy a sajtót megfojtsák. Berlinben há­romszázezer ember sztrájkol. Vázsonyi közbeszól: Sztrájkolt! Fényes : Sem erről, sem a Bécsben lezajlott sztrájkról nem voit. szapad irni. Megállapítja, hogy a bécsi Presse két kiadást csinál: egyet Ausztria részére, amiben min­dent megír, a másikat Magyarország részére, amiben csak a magyar kormány által meg­engedett dolgok jelenhetnek meg. (Felkiáltá­sok : Ae osztrák parlamentben sincsenek Fényes Lászlók !) Fényes: Ott nincsenek hatalmi gőg ben megtébolyodott Cézárok ! (Óriási zaj, felkiáltások : Vizet neki !) Fényes .- Az igazságügyminiszter most el akarja fojtani a népakarat megnyilatko­zásai. Ha Vázsonyi nem volna most minisz­ter, akkor a sajtónak is nagyobb szabad sága volna Fényes ezutin a Galilei kör ügyéről beszél. Röpiratot osztottak szét a feaszár njákban (Z«j és közbeszólások) Meskó Zoltán: Franciaországban fel kötötték volna őket! Fényes: Tegyünk le a dajkamesékről, hogy a külföldön ezen dolgokat ionon tud­jak meg. Meskó: Megtudjál: a szabadkőműves testvérektől. Fényes: A néprétegek türelmetlensége megérthe ő. Mindenki vágyik a béke után. Nem csodi, ba egyesek excessusokra ragad­tatják rangúkat. Elnök (közbeszól): Mégsem tűrhető, hogy a képviselő ur u magyar népet úgy tünteti fel, mint amely a mindenároni bakét akarja Fényes (folytatja): Egyes bűnösöket letartóztattak, akik meggondolatlan cseleke­deteket követtek el. Neki alkalma volt ezek­kel beszélni Mkskc : Magyar ember szóba sem áll ilyenekkel. Fényes vizet iszik. Fráter Lóránd: Mi van a pohárban ? Fenyes: Ön kérdi ? Duhaj ember ! (Ezután folytatja): Egy fiatal leány elment a kaszárnyába. Korácsy Kálmán közbeszól. Fényes (visszavág): Ha Önnek nem tetszik, menjen ki! Kovácsy: Nyíregyháza pirul! Fenyes: Akkor pirult, amikor Ön köztük volt! a leánynak megmondotta, foly­tatja Fényes, hogy mennyire tévesen jártak el. A leány maga is beismerte. Konstatálja, bogy a demokrata Kormány demokrata tagja nem váltotta be ígéretét. Pető Sándor: Háború van ! Fényes : Jó takaró ! Azelőtt VázsoDyi tanította az újságírókat arra, hogy játsszák ki a cenzúra rendeletéit. Ilyen embertől nem fogad el rendeleteket. Elárulta a sajtó sza­badságát. Tisza kormánya sokkal liberálisabb és demokratább volt. A demokrata miniszter­nek első ténykedése volt, hogy egy rendelet­tel módot nyujiott, hogy az árdrágítók ne üljék le büntetésüket és megkönnyítse ré­szükre a perújítást. Fényes : Most vigsn szaladoznak kö­zöttünk az árdrágítók. Ha nem tudja az árdrágítókat megfékezni, mondjon le ! Nem beszél az ügyvédi irodáról, ahol a hadsereg- száliitó pereket kiosztották. Vázsonyi: Melyik volt, nevezze meg ! (Kiálltások jobbról : Halljuk ! Farkas Pál: Ki volt az ?) Fenyes ezután a hadsereg élném éle­sítéséről beszél. A pipithiány megóvásával a szsbadságleveleket magyar nyelv helyett csak németül állítják ki. Beszél a vérbaj pusztításáról a magyarok között, végűi ki­jelenti, hogy elismeri Vázsonyi nagy tehetsé­gét, de olyan tulajdonságai vannak, melyek lej'őre viszik a kormányt. A közszabadságot mindég azok kezelik a leglazább lelkiisme­rettel, akik azoknak kezelését azelőtt a leg­szélesebb kritika tárgyává tették. A betyárból lett pandúrnak szánalmas szerepe van. Nincs bizalma Vázsooyiban, aki a kormánynak irányítója. Vázsonyi nyomban válaszolt : Előre bejelentették neki, hogy Fényes az eddigi szerény skálpok u'án ma értékes skalppal fog haza térni, mert szenvedélye a skaip- gyüjtés. Konstatálja, hogy első igazságügy- minisztersége alatt igenis rendeletet adott ki a cenzúráról, hogy mit szabad és mit nem szabad megírni, tehát homlokegyenest ellenkezik a tényekkel Fényes állítása, hogy a cenzúra eltörlését Ígérte. Ma, a háború negyedik évében a bolsevikizmus miüdenütt forradalmat akar szítani. Természetes, hogy a békében hirdetett álláspontját nem alkal­mazhatja ma. Hogy miként kell kecelni a sajtó ügyét, arra legjobb példa 1848—1849. amikor Kossuth Lajos rendeletére sajtócen­zura alapján a .Március tizenöt* szerkesz tőjét Szegedre fogházba szállították így járt el a Tisza-kormany is. (Zaj és tiltakozás a munkapárton). Na feledjék, hogy a Tiszt­kor mány alatt sokkal rendezettebb állapotok voltak, mint most, amelyeket a bolsevikiz mus teremtett. Nem áll, hogy a csnzu'át i-aját személyének védelmére használta, de a nemzet nagy érdekeinek sérelmét nem tűri. Nem volt sohasem csúszómászó állat, felfelé sem, pedig a népszerűség bolondja. Lefelé többször átlőtt a tömegekkel szemben. A darabont-kormány alatt balettek szerkesz­tősége ablakán. Később, a katonai obstrukció a'att ismét belőttek ablakán és nyakravalót Ígértek neki. Akkor Fényes is ígérte ezt, de megbocsátott. Talán nagylelkű lesz és most is meg fog bocsátani. Vázsonyi ezután reflektált Fényes azon meséjére, amely a király elfogatására vo­natkozik, majd igv folytatta : A bol- sevifeizmusnak sem lappangó, sem nyilt klo- riíikálását nem engedem meg. Mi polgá-i kormány vagyunk, tehát megvédjük a pol­gárságot. Nem szóbeszédből, hanem saját kiküldötteinktől tudjuk, hogy a bolsevikiek rablógyilkosok módjára járják be az országot és Petervar utcáin ártatlan emberekre va­dásznak, ártatlan 16 éves leányokra és egyéb ártatlanokra. A bolsevikek a befagyott Névába léket vágtak és ebbe dobálták azo­kat, akik nincsenek velük egy véleményen. Vázsonyi: Nem igaz ! Lapunk mai sxftinia 4- oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom