Szamos, 1918. február (50. évfolyam, 28-51. szám)
1918-02-07 / 33. szám
i »» im MWWOWWWM L évfolyam. Szatmár, 1918. február 7. csütörtök 33- szám. POLITIKAI NAPILAP KttMtaSM KH&I ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K - f. |j Negyedévre . 7 K 50 f. Fél évre . . . 15 ., — f. | Egy hóra ... 2 „ 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság szrtmAr-németi. Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. > Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÄK0CZ1-UTCR 24. sa Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. A képviselőház illése. — A Szamos fővárosi tudó itása. — Budapest, tobr. 6. A képviselöbáz mai ülését S'ász Károly elnök nyitotta meg. Folytat'ák a miniszterelnöki programm feletti vitát, amely hez Fényes László szólott elsőnek. Foglalkozik Wekerle programjával és hevesen támadja a cenzúrát és ezzel Kapcsolatban Vázsonyit. Kétségbeejtönek tartja, hogy a mai időkben Wekerle kormányozza az országot, aki egész életét a demokráciától távol töltötte. [Wekerle és Vázsonji nevetnek). Fényes éles hangon Vázsonyi felé: Ön beszélt mindig a banbokrációról! Vá?sonyi árulása voit az oka, hogy ezen kormány letért 8 demokrácia útjáról. [Kiáltások bairól : Eláll !) Fényes folytatja : A kormány a hadi özvegyek, árvák, rokkantak érdekében mit sem tesz. Ez nagy igazságtalanság. A hősi halottak hozzátartozóitól ne vonják meg a hadisegélyt. Áttér a cenzúrára. Idézi Vázsonyi beszédét, hogy gondoskodni tog arról, miszerint a sajtócenzura terén a hadiérdekefe címén a visszaélés megszűnjék. Megállapítja, hogy a mostani kormány lehetővé tette, hogy a hadügyminiszter közvetlenül .érintkezzék a magyar postával és elti'tja egybs 1* póknak a frcn'ra küldését. A cenzúra terén olyan anomáliák vannak, amit lehetetlen tűrni. Ennek oka, hogy a kormány egyik tagja lehetetlen helyzetbe került múltjával. Olyan ember, aki alkotni nem tud. (Felkiáltások : Hát a választójog ?!) Fényes: A választójogi javaslatot megcsinálta, da hogy nem vet-e neki gáncsot, nem tudom. A cenzúra szigorítása a miniszter ur érdekében történik, meit személyes gyűlölködés, a megsértett hiúság és politikai intrika szavára hallgat. |Á!landó folytonos lárma]. Fényes a közbeszólók felé kiáltja: Tegnap betanulták a szerepüket. Brody Ernő : Nem voltunk elkészülve. Sándor Pál Bródy felé: Nem is Te beszélsz. Te Vázsonyi rabszolgája voltál egész életedben. Fényes megemlíti, hogy a cenzúra annak idején megtiltotta, hogy a sztrájkról irni mit sem szabad. • Vázsonyi közbeszól: Öl szerelte le a sztrájkot, vagy én "? Fényes: A munkásvezérek szerelték le. Ön csak gyümölcseit akarja ennek élvezni. Hogy a világháború még nem jelenti azt, hogy a sajtót megfojtsák. Berlinben háromszázezer ember sztrájkol. Vázsonyi közbeszól: Sztrájkolt! Fényes : Sem erről, sem a Bécsben lezajlott sztrájkról nem voit. szapad irni. Megállapítja, hogy a bécsi Presse két kiadást csinál: egyet Ausztria részére, amiben mindent megír, a másikat Magyarország részére, amiben csak a magyar kormány által megengedett dolgok jelenhetnek meg. (Felkiáltások : Ae osztrák parlamentben sincsenek Fényes Lászlók !) Fényes: Ott nincsenek hatalmi gőg ben megtébolyodott Cézárok ! (Óriási zaj, felkiáltások : Vizet neki !) Fényes .- Az igazságügyminiszter most el akarja fojtani a népakarat megnyilatkozásai. Ha Vázsonyi nem volna most miniszter, akkor a sajtónak is nagyobb szabad sága volna Fényes ezutin a Galilei kör ügyéről beszél. Röpiratot osztottak szét a feaszár njákban (Z«j és közbeszólások) Meskó Zoltán: Franciaországban fel kötötték volna őket! Fényes: Tegyünk le a dajkamesékről, hogy a külföldön ezen dolgokat ionon tudjak meg. Meskó: Megtudjál: a szabadkőműves testvérektől. Fényes: A néprétegek türelmetlensége megérthe ő. Mindenki vágyik a béke után. Nem csodi, ba egyesek excessusokra ragadtatják rangúkat. Elnök (közbeszól): Mégsem tűrhető, hogy a képviselő ur u magyar népet úgy tünteti fel, mint amely a mindenároni bakét akarja Fényes (folytatja): Egyes bűnösöket letartóztattak, akik meggondolatlan cselekedeteket követtek el. Neki alkalma volt ezekkel beszélni Mkskc : Magyar ember szóba sem áll ilyenekkel. Fényes vizet iszik. Fráter Lóránd: Mi van a pohárban ? Fenyes: Ön kérdi ? Duhaj ember ! (Ezután folytatja): Egy fiatal leány elment a kaszárnyába. Korácsy Kálmán közbeszól. Fényes (visszavág): Ha Önnek nem tetszik, menjen ki! Kovácsy: Nyíregyháza pirul! Fenyes: Akkor pirult, amikor Ön köztük volt! a leánynak megmondotta, folytatja Fényes, hogy mennyire tévesen jártak el. A leány maga is beismerte. Konstatálja, bogy a demokrata Kormány demokrata tagja nem váltotta be ígéretét. Pető Sándor: Háború van ! Fényes : Jó takaró ! Azelőtt VázsoDyi tanította az újságírókat arra, hogy játsszák ki a cenzúra rendeletéit. Ilyen embertől nem fogad el rendeleteket. Elárulta a sajtó szabadságát. Tisza kormánya sokkal liberálisabb és demokratább volt. A demokrata miniszternek első ténykedése volt, hogy egy rendelettel módot nyujiott, hogy az árdrágítók ne üljék le büntetésüket és megkönnyítse részükre a perújítást. Fényes : Most vigsn szaladoznak közöttünk az árdrágítók. Ha nem tudja az árdrágítókat megfékezni, mondjon le ! Nem beszél az ügyvédi irodáról, ahol a hadsereg- száliitó pereket kiosztották. Vázsonyi: Melyik volt, nevezze meg ! (Kiálltások jobbról : Halljuk ! Farkas Pál: Ki volt az ?) Fenyes ezután a hadsereg élném élesítéséről beszél. A pipithiány megóvásával a szsbadságleveleket magyar nyelv helyett csak németül állítják ki. Beszél a vérbaj pusztításáról a magyarok között, végűi kijelenti, hogy elismeri Vázsonyi nagy tehetségét, de olyan tulajdonságai vannak, melyek lej'őre viszik a kormányt. A közszabadságot mindég azok kezelik a leglazább lelkiismerettel, akik azoknak kezelését azelőtt a legszélesebb kritika tárgyává tették. A betyárból lett pandúrnak szánalmas szerepe van. Nincs bizalma Vázsooyiban, aki a kormánynak irányítója. Vázsonyi nyomban válaszolt : Előre bejelentették neki, hogy Fényes az eddigi szerény skálpok u'án ma értékes skalppal fog haza térni, mert szenvedélye a skaip- gyüjtés. Konstatálja, hogy első igazságügy- minisztersége alatt igenis rendeletet adott ki a cenzúráról, hogy mit szabad és mit nem szabad megírni, tehát homlokegyenest ellenkezik a tényekkel Fényes állítása, hogy a cenzúra eltörlését Ígérte. Ma, a háború negyedik évében a bolsevikizmus miüdenütt forradalmat akar szítani. Természetes, hogy a békében hirdetett álláspontját nem alkalmazhatja ma. Hogy miként kell kecelni a sajtó ügyét, arra legjobb példa 1848—1849. amikor Kossuth Lajos rendeletére sajtócenzura alapján a .Március tizenöt* szerkesz tőjét Szegedre fogházba szállították így járt el a Tisza-kormany is. (Zaj és tiltakozás a munkapárton). Na feledjék, hogy a Tisztkor mány alatt sokkal rendezettebb állapotok voltak, mint most, amelyeket a bolsevikiz mus teremtett. Nem áll, hogy a csnzu'át i-aját személyének védelmére használta, de a nemzet nagy érdekeinek sérelmét nem tűri. Nem volt sohasem csúszómászó állat, felfelé sem, pedig a népszerűség bolondja. Lefelé többször átlőtt a tömegekkel szemben. A darabont-kormány alatt balettek szerkesztősége ablakán. Később, a katonai obstrukció a'att ismét belőttek ablakán és nyakravalót Ígértek neki. Akkor Fényes is ígérte ezt, de megbocsátott. Talán nagylelkű lesz és most is meg fog bocsátani. Vázsonyi ezután reflektált Fényes azon meséjére, amely a király elfogatására vonatkozik, majd igv folytatta : A bol- sevifeizmusnak sem lappangó, sem nyilt klo- riíikálását nem engedem meg. Mi polgá-i kormány vagyunk, tehát megvédjük a polgárságot. Nem szóbeszédből, hanem saját kiküldötteinktől tudjuk, hogy a bolsevikiek rablógyilkosok módjára járják be az országot és Petervar utcáin ártatlan emberekre vadásznak, ártatlan 16 éves leányokra és egyéb ártatlanokra. A bolsevikek a befagyott Névába léket vágtak és ebbe dobálták azokat, akik nincsenek velük egy véleményen. Vázsonyi: Nem igaz ! Lapunk mai sxftinia 4- oldal.
