Szamos, 1918. február (50. évfolyam, 28-51. szám)

1918-02-06 / 32. szám

L. évfolyam. • Szatmár, 1918. február 6. szerda 32- szám. POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K — f. I Negyedévre . 7 l( 50 f. Fél évre ... 15 „ — f. Ij Egy hóra ... 2 „ 80 f. Egyes szám óra 12 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. «WfMMamHHgnmimR prnm>**immK***"**l***mM**>m Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság szrtmAr-németi. «88*30 Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKÓCZI UTCA 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. saw»«—#—» 8»ee»#wtgi>»8a«aia»tiyi«,a3oa^ Fából vaskarika. Egy, előkelő körökben hajdanta divatos öreg susztertől maradt fenn az az örök igaz mondás, hogy a nők mindig azt szeretnék, ha a cipőjük kifelé kicsiny, befelé ellenben kényelmesen bö lenne. Ez a bölcs cipőszi mondás jut eszünkbe most, amikor Wekerlónek sikerült megcsi­nálni azt a fából vaskarikát, amelynek egy részét ellenzéknek nevezik ugyan kifelé, de befelé a kormánnyal együtt ül a húsos fa­zéknál. Lefelé, a népnek, az országnak, a választóknak, azoknak maradnak ellenzék, jj felfelé pedig íoyális támogatói a kormánynak. , Ez a kétszínű, könnyen átlátszó poli­tikai komédiázás, az ország népének ez a lekicsinylő semmibevevése meg kell, hogy bosszulja magát. Biz a visszaélés a nép becsületes hiszé­kenységével eddig nem volt szokásos a ma­gyar politikában, a választójogot kiterjesz­teni akaró politikusok merészelték először annyira lenézni a magyar népet, hogy ilyen naiv trükkel próbálják az orránál fogva vezetni. Wekerle és a köréje csoportosuló poli­tikai bűvészek, Károlyi tigrisei találták ki ezt a fából-vaskarikát, ezt a kívül szűk, belül bő cipőt: a kormányt, támogató ellenzéket, amely egyesül egy .egységes kormánypárt­ban, de magánhasználatra fenntartja párt szervezetét Ez teszi lehetővé azt n lehetetlennek látszó dolgot, hogy a Károlyi-pártnak hűsé­get vallott képviselő a kormány főispánjának aegise alatt működő orgánum homlokán együtt szerepeljen az Apponyi párt exponen­seivel, hazafelé döngetvén az ellenzéki mel­let, felfelé pedig loyalis készséggel támogat ván a kormányt. Vájjon csakugyan olyan naiv, annyira elfásult lenne a magyar választó polgár, hogy ettől a .frivo1.» játéktól sem szorul ökölbe a keze ? A béke válsága. Az ántánt a háború folytatása mellett döntött. — A bresztlitovszki tárgyalások nehézségei. — Troekij nem ismeri el Lengyelország állami létét. Az antant állás- foglalása. Paris, febr. 5. (Havas.) A szövetségesek legfőbb haditanácsa január 30-ától február 2-áig tartott teljes ülésében részletesen foglalkozott az osztrák- magyar külügyminiszter és a nőmet kancel­lár legutóbbi nyilatkozataival. A haditanács e nyilatkozatokban semmiféle közeledést nem talált a szövetséges kormányok által megszabott mérsékelt feltételekhez. A haditanács igy azon megállapodásra jutott, hogy egyetlen kötelesség a szövetségesek katonai erőkifejtésének az utolsó ener­giával, a legszorosabb és leghatásosabb együttműködéssel való folyt táaát biz tositani. Az erőkifejtéseket mindaddig foly­tatni kell, mig az ellenséges kormányok és népek gondolkozása meg nem változik. Genf, febr. 5. A párisi sajtó örömmel hangsúlyozza, hogy az ántánt haditanácsa Versaillesben a háború eralyes folytatása mellett döntött. A határozat kifejezője annak, hogy ezentúl minden bókevita megszűnjék. Az ántánt egy­séges frontja — Írják — szebben beszól minden pacifizmusnál. Versaillesban alaposan elő észiteüék a háborút, mert egyre jobban kiderülj hogy az egyetlen módja a béke el­érésének. London, febr. 5. A Daily News feltűnően heves vezér­cikkben követeli, hogy az angol kormány mondjon le, mert képtelen a békéi megcsi­nálni. A jövő angol kormány, élén csak Lansdowne lord állhat, aki a bókét hozza. E cikk válasz akar lenni a versaillesí hatá­rozatra. Lugano, febr. 5. A Tribuna jelanti, hogy Versaillesben elhatározták egy nemzetközi hadsereg létesí­tését, amely mindig az egységes ántánt-arc- vonal legveszedelmesebb pontjain lépne fel. Ezen hadsereg főparancsnoka a versaillesí haditanács lesz. A bresztlitovszki tárgyalásokból. Budapest, febr. 5. A Távirati Iroda jelenti Breszt-Li tovszkból: A német, magyar, osztrák és orosz po­litikai bizottság harrnadikán folytatta tárgya­lásait. Kühlman felkérésére, hogy nyilatkozzék a nyugatoroszországi államok képviselőinek a béketárgyalásokba való bevonásáról, Troekij kijelentette, hogy a lengyel állam önállósá­gát és függetlenségét teljes mértékben elis-. merik. Ezen önállóság azonban csak látszó­lagos, amig Lengyelországot megszállva tart­ják. Khueharzevszky kormányát sem ismer­hetik el a lengyel nép képviselőjének. Kühl .ann haladást t abban, hogy Troekij teljes mértékbe elismerte Lengyel- ország függetlenségét. Ha a többi nyugat- . oszországi népek önrendelkezési jogát is elismerné, a tárgyalások jelentékeny lep :.ai juthatnának előbbre. Troekij aion megjegyzésére, hogy a köz- porti'1 a finn kormányt még nem ismerték ‘ •apunk mai azé ma 6 oldal el, Kühlmánn megjegyzi, hogy a finn ese­ményekről nincsenek eléggé tájékozódva. Hir szerint az orosz csapatok Finnországban bel- báborut folytatnak, amit az orosz kormány támogat. Czernyn örömét fejezi ki afelett, hogy Trockijjal egyértelműen megállapíthatjuk Len­gyelország függetlenségét. Ezzel közelebb ju­tottunk a megegyezéshez. Nem járulhat hozzá azonban abhoz, hogy a kérdést, vájjon Len­gyelország mai kormánya jogosulatlanul kép­viseli e a lengyel népet, egy harmadik állam kormánya döntse el. Troekij kijelenti, hogy Finnország füg­getlenségét elismerték. Az orosz csapatok visszavonására bizottságot küldöttek ki. Köz­ben kitört a finn munkásság forradalma. Lehetséges, hogy néhány orosz osztag be­avatkozott e harcokba. A lengyel nép jogát, hogy önállóan, függetlenül éljen, elismerem. Ha azoaban önálló állam, akkor határokkal kell bírnia, ha pedig királyság, akkor király- lyal. Czornyn megjegyzésére az a válaszom, hogy nem akarunk döntő bírák lenni a len­gyel kérdésben. Czernyn válaszában hangsúlyozta, hogy nem azért jöttek Breszt Litovszkba, hogy szellemi tornában mérkőzzenek, hanem hogy megegyezzenek. Utal arra, hogy Lengyelor­szág most van kialakulóban és ezért nem le­het még sem királya, sem határai, Az orosz köztársaságoknak sincsenek határai és a köz­pontiak mégis tárgyalnak megbizottaikkal anél - küi, hogy ezen köztársaságok kormányainak törvényességét vizsgálnák. Kühlmann szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy Troekij első felszólalásából úgy vette ki, hogy fentartás nélkül elismeri a lengyel ál­lam függetlenségét, most pedig azt halljuk a második nyilatkozatból, hogy miután Lengyel- ország határai még nincsenek megállapítva és királya szintén nincsen, tehát Lengyelor­szág sem államnak, sem királyságnak nem tekinthető. Ezzel az ülés véget ért. A berlini tanácskozások. Bécs, febr. 5. A berlini tanácskozásokról ideérkezett hírekből kitűnik, hogy ezen tanácskozások a legszorosabb összefüggésben állanak a breszt- litovszbi eseményekkel. A Neues Wiener Tsgblatt szerint nem csupán gazdasági, hanem egyéb fontos kér­désekről is szó van. amelyeket különösen az Ukrainával kötendő megállapodásoknál kell majd figyelembe venni. Bóes, febr. 5. Czernyn és Kühlmann berlini tartó”’}- dásáról illetékes helyről kőzlik, hogy a i>.„- lini tanácskozásokon olyan kérdésekről van szó, amelyek szükségessé tették, hogy a kancellárral s érintkezésbe lépjenek. Azért volt szükség a személyes megbeszélésekre, mert az írásos utón történő érintkezés hosz- szadalmos. Czerr és Kühimann berlini tartózkodása röv Czernyn már ma est. . isszáutazik Breszt láiovsz ba. A breszt - litovsski tárgyalásokat különben a Troekij ás közöttünk lefolyt bőséges • 'zmecserék ~emtni esetre sem vitték előltbre. A bolseviknek fő- törekvése az, hogy hawiu tat megerősítsék, amr cél elérése érdekében r mmi eszköztől

Next

/
Oldalképek
Tartalom