Szamos, 1918. február (50. évfolyam, 28-51. szám)
1918-02-01 / 28. szám
POLITIKAI NAPILAP tartwawwat^wtiuiiiwiiaw awwwxw ELŐFIZETÉSI B I £ fi K : Helyben és vidéken Egész évre . 30 K — f. [II Negyedévre . 7 K 50 f. Fél évre ... 15 „ — f. !| Egy hóra ... 2 ,, 80 f. ?gyes szám ára 12 fillér. * Pályaudvarokon 1® fillér. Kiadó és laptulajddnos : a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság SZHTMÁR-NÉMETI. Hirdetést dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-UTCíI 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. Wekerle programmla a képviselőházban. Tisza nagyszabású beszéde. A választójogot kivéve • nincs köztük ellentét. Budapest, jsn. 31. A képviselőház re a délelőtt ülést tar tolt. Az ülés megnyitása előtt már jóval be népesültek & folyosók. Az uj miniszterek közül elsőnek Tóth János, majd Eszterházy jelent meg. Nagy csoport vette körül Scóön- borg-Bucheim Károly grófot, Munkács kép viselőjét, aki állítólag nem osztja pártja nézetét a választójog kérdésében. Melegen üdvözölték Szterényit, Windiscbgrátz herceget, Andrássy Hadikkal, Pallavicini Gjörgy Darányival tárgyal. Baloghy főispán exkárolyi- párti üdvözli a minisztereket Fél tizenegykor érkezik Wekerle, pár perc múlva élénken vitatkozik Tiszával, aki valami vidéki attrocitást tesz szóvá. Apponyit pártjának tagjai veszik körül, izgalommal tárgyalják, hogy kik lépnek ki az Apponyi- pártból. A karzatok zsúfoltak. Tiszáné megszokott helyén ül. Az ülést Szász elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitja meg, A miniszterek már helyükön ülnek. Az elnöki előterjesztések után Hammersberg László jegyző felolvasta a kormány tagjainak kinevezéséről szóló kéziratokat. Ezután Wekerle Sándor miniszterelnök mondotta el programmbeszédé;. A népek létért való küzdelmének nagy korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel, újak keletkeznek. A népek ezen nagy erőfeszítése elmossa a társadalmi osztályoknak, jogoknak megállapított határait. Közéletünkben nem a háború vetette fel a választójog kérdését. Históriai fejlődésünknek megfelelően a háború előtt készítettük azt elő. Általánosítani kívánjuk a jogokat, de emellett megóvjuk nemzeti érdekeinket. A nagy politikai kiegyenlítő műveletnek első láncszeme gyanánt tekintjük a választó jogot, melynél azonban nem állhatunk meg, a haladó kornak megfelelő szociálpolitikát akarunk követni. Utal nópnevalésünk, tan- ügyünk fokozottabb fejlesztésére. Ezt kívánjuk előmozdítani ama javaslatokkal, melyeket a katholikus autonómiára és az 1848. XX. t.-c. fokozatos végrehajtására nézve előtérj esztettünk. A közigazgatás egyszerűsítését a községek reformjával fogjuk megkezdeni, ahol intelligens elöljáróra kívánjuk bízni a vezetést, a hatalom gyakorlását. A községi elől járósági állások betöltéséi a fölösszámu ügyvédi karnak kívánunk elsőbbséget biztosítani Az adminisztráció hatáskörének kialakításával igyekszünk javítani a helyzeten, ezért állandó tiszt Lolőre vaa szüksögiink, amit úgy óhajtunk elérni, hogy « törvényhatósági tisztviselőket élethossziglan válasz szák. A nemzeti kulturátis és gazdasági haladásunknak leghatéhonyahb tényezői a városok, melyekst autonómiájuknak megerősítésével, az anyagi eszközök növelése utján óhajtunk céljaik elérésében támogatni. Wekerle után Tisza István gróf szólalt fel. (A függetlenségi padokról folytonosan kiabáltak: Szünetet kérünk! Viszont a munkapártiak Tiszát akarták hallani. A zaj lecsillapultával) Tisza megkezdette beszédét Azzal kezdte, hogy a Wekerle által az állami élet minden ágazatára kiterjeszkedett jelszavakkal, elvekkel szemben nehéz állást foglalni. Mindenekelőtt a közigazgatás kérdésével kíván foglalkozni. A közigazgatás egyszerűsítése dolgában egyetért Wekerlővel, hogy t. i. a jegyzői állást magas kvalifikációkoz kell kötni, de tiltakozik ellene, ha olyan ügyvé deket akarnak jegyzői pályára engedni, akik mint ügyvédek nem tudnak megélni. A kérdést egyáltalán nem oldja meg, ha a tisztviselőket életfogytiglan nevezik ki. Egyetért a miniszterelnökkel abban is, hogy a belpolitika terén messzemenő intézkedéseket kell tenni a magyar faj birtokállományának megóvására. Ezzel szóló már foglalkozott és ez irányban támogatni kívánja a kormányt. Ami a kisajátítást illeti, nem mondja, hogy mereven elzárkózik a kisajátítástól, de igyekezzék ezt a kormány más eszközök felhasználásával elkerülhetővé tenni. Azt hiszi, hogy sokat érhetnénk el azzal, hogy a földhirtokosok vagyonadójukat nem pénzzel, hanem bizonyos földátengedésével rónák le. Teljesen azonosítja magát a miniszterelnöknek a monarchia külpolitikai céljáról, irányáról és a német birodalommal va'ó szövetségről mondott beszédével. Helyeslem, hogy felvették a tárgyalásokat Németországgal, a gazdasági viszony létesítését illetőleg. De természetesen meg kell óvni kereskedelempolitikai önállóságunkat. Szivből kiváoja, hogy sikerüljön a miniszter elnöknek abbeli törekvése, hogy a kiegyezés kérdésében az elhatározás szabadságát fenn kívánja tartani a jövő országgyűlésnek, de arra kéri, hogy semmi körülmények között ne engedje Magyarországot abba a helyzetbe jutni, hogy kénytelen legyen Ausztriával megújítani a kiegyezést anélkül, hogy garanciát kapna arra, hogy az általa megkötött kiegyezés előnyei biztosítva lesznek. Kéri és előre felelőssé tesz; Wekerlét, gondoskodjék arról, hogy a kiegyezés, melyet szóló Clam Marti- niccal kötött, ne változhassék meg. Áttérve a hadsereg kérdésére, azt hiszi, minden hazafiasán gondolkozó ember njeg lehet elégedve a miniszterelnöknek a hadseregre vonatkozó kijelentéseivel. Tudjuk, hogy a hadse og reformja őfelsége .^ magasabb kezdeményezésére történt és ezzel az ügy abba a stádiumba jutott, ahol, annak megvalósítását semmiféle földi hatalom nem hátráltathatja. A dolognak ezen örvendetes fejlődését maga és párthívei örömmel veszik tudomásul. Egyetért Wekerlővel, hogy a nemzeti hadsereg kérdését az osztrák kormácy- nyal is rendbe kell hozni, de ez csak admi- nisztralis és közjogi kérdésekre vonatkozha- tik. Viszont nem vonatkozhatik magyar vezényszóra, ami a magyar király és a törvényhozás dolga és Őfelsége szabad elhatározása. Polónyi közbeszól: Nem igaz! Nem igaz 2 (Óriási zaj.) Tisza folytatja : Kéri a képviselőket, hogy több türelmet tanúsítsanak vele szemben. Becsületes magyar embornek egy kötelessége van ; ezen ügynek végleges diadalát minden párltekintet félretételével előmozdítani. Egyetért abban is Wekerlével, hogy a katonai kérdések megoldásával megoldatlan marednak a közjogi pontok, melyek a magyar nemzet egyes rétegeit elválasztják. Helyesen tennék a függetlenségi párton, ha a kérdés rendezésével függetlenségi álláspontjukat abbahagynák. A közjogi válaszfalak megakadályozzák az egységes nemzeti blokknak megalakulását, amely szükséges a magyar nemzeti politika sarktételeinek meg- védelmezősére. Biztosítja a miniszterelnököt arról, hogy szóló és pártja támogatni fogja programijának végrehajtásában. Hogy az egyesülés nem lehetséges, ennek oka ama szerencsétlen körülmény, hogy napirendre tűzték a választójogot . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Tisza: Amelyet a nemzet jövőjének szempontjából veszélyesnek tart. Minden komolyan gondolkodó magyar embernek mindent el kell követni, hogy ezen kérdést közmegnyugvásra oldják meg. Azon rendelkezések, amelyeket most fogunk tenni, örökre elvetik a kockát. Ezért, ha erre gondol, aggodalommal tekint a második ezredév felé. Szükségesnek tartaná, hogy a választójogot becsületes kompromissziummal oldjuk meg. Amíg ezen kérdés nincs megoldva, megmaradnak becsületes, kötelesség- tudó ellenzéki álláspontjukon. Támogatni fogjuk a kormányt minden oly kérdésben, mely az állam fentartásához szükséges és a magyar nemzeti elvek kidornboritását célozzák, de arra kéri a miniszterelnököt, hogy a kontroverz kérdések kiélesitésével ne tegye rájuk nézve lehetetlenné a helyzetet. Tisza beszédét a munkapárt zajos tetszéssel fogadta, számosán üdvözölték. ' Ezután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Polónvi Géza szólalt fel. Üdvözli a programmot. Kőt kérdésben aggodalmaskodik. A gazdasági és a magyar hadsereg kérdésében. Az önálló magyar hadseregről a programm nem ^beszól. Ha ezen programmot elfogadjuk, akkor a mi ho>szu küzdelmünkben Tisza lett a győztes. A magyar hadsereg nyelvére vonatkozóan a programm a királyra hivatkozik. E tekintetben tisztázni kell a felségjogokat. Katonai fcérLapunk mai »aeáma 4 «.lilái. >
