Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-24 / 21. szám

POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Kiadó és laptulajdonos: Helyben és vidéken « a „Szabadsajtó“ könyvnyomda Egész évre • 30 K f I Negyedévre . 7 K 50 f. Á é lapkiadó részvénytársaság Fél évre ... 15 „ — f. | Egy bora . . 2 „ 80 f. % „otmúb nFmpti Egyes szám ára 12 fillér. 4 Pályaudvarokon 16 fillér, s SZnTMnR-flEMETl. Hirdetési dijak előre fizetendők. Myilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RnKÓCZl-UTCH 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. Oroszország diplomáciai szakítása Romániával. Rotterdam, jan. 23. j A Daily Maiinak jelentik Pétervár- TÓI, hogy a román kormánynak az orosz kormány ultimátumára adott válaszát nem tekintik kielégítőnek. A pétervári kormány uiasitotta jassii követét, hogy szakítsa meg az összeköttetést a román kormánnyal és térjen vissza Pétervárra. Take Jonescunak nem kell a béke. Stokholm, jan. 28. Take Jonescu, mint román külügymi­niszter az ántántállamokban akreditált román követekhez jegyzéket intézett, amelyben fel­szólítja a román követeket, hogy tudassák azzal a kormánynyal, amelynél akkreditálva vannak, hogy a román kormány és hadsereg törhetetlenül hü marad az ántánthoz, még ha Oroszország békét akar is es az egész kor­mány a hadsereggel együtt inkább száműze­tésbe megy Szibériába, semhogy kapituláljon, vagy letegye a fegyvert, vagy pedig külön békét kössön. Nagyon valószínűtlen, bogy Take Jonescu eme szándékai felől előzőleg megszavaztatta volna a román hadsereget. Az orosz-román összeütközések. Berlin, jan. 23. Az Acht Uhr Blattnak jelentik az orosz határról, hogy Moldvában megtörténtek az első összeütközések az oroszok és románok között. Az oroszok helyzete kedvezőtlennek látszik, mert az a veszély fenyegeti őket, hogy bekerítik. Jassin túl harcok folynak. Mindkét fél erősítéseket kapott. Kisenevből egy orosz gyalogos dandár és egy tüzérezred indult Jassi felé. Krílenko Moldvában átvette a maximá­list» csapatok felett a főparancsnokságot. A ^jolseviki csapatok nagy tömegekben elhagy­ják állásaikat és Oroszország felé igyekez­nek. Eközben véres harcokra került a sor a román biztositó csapatokkal, amelyek a fel­oszlott orosz osztagokat elvágni és lefegyve­rezni akarják. A magyar-osztrák tömegsztrájk hatása Oroszországra. Stokholm, jan. 23. Szociálist» körökben örömmel üdvözöl­ték a magyar osztrák munkásmozgalmak hí­rét. Nem lehet állítani, hogy a bécsi esemé­nyek az ántánkörökre kedvező hatással let­tek volna. Áotántkörökben a tüntetésből arra következtetnek, hogy a monarchia Németor­szágra való tekintet nélkül törekszik az áiulá- ' nos békére, másrészt azt hiszik, hogy a tö­meges sztrájk aligha fogja nagyobb engedé­kenységre késztetni Lenint és Trcckijt. Az ukrajnável kötendő különbéke azonban jelen­tékenyen ellensúlyozná ezen eseményeket. A szociáldemokrata párt- vezetőség lemondásához. Budapest, jan. 23. A szociáldemokrata pártvezetőség a sztrájkmozgalmak következtében mondott le. A pártbizalmi testület tegnapi ülésén egyhan­gúlag bizalmat szavazott a pártvezetőségnek, ez azonban len tartja lemondását. Legköze lebb a pártváiasztmány, február 10 6n pedig a rendkívüli pártgvü és fog dönteni a le­mondásról. A bolgár békekövetek nehány napra haza utaztak. SzóGa, jan. 23. Miután a bresztlitovszbi tárgyalásokat január 29 ig félbe szakították, a bolgár de­legátusok nehány napra Szófiába érkeztek. Itteni mértékadó körolben a legutóbbi ese­mények után is szilárdan meg vannak győ­ződve, hogy az Oroszországgal való béke­kötésnek nincsenek komolyabb akadályai. Az olasz és franca tengerészeti miniszterek tanácskoztak. Genf, jan. 23. Tahol Din Reveli olasz tengerészeti mi­niszter hosszas tanácskozásokat folytatott a francia tengerészeti miniszterrel. Különösen az olasz—francia haditengerészetnek a bu- várbsjók leküzdésében való együttes közre­működéséről volt szó. A hisBíBíofS jelentések. Budapest, j&n. 23. Hivatalos jelentés: Ol&sz harctér: * A tüzérségi tevékenység a Brenta mind­két oldalán élénkebb volt, mint az utolsó napokon. A vesérkdr főnöke. Berlin, jan. 23. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: Nyugati hadszíntér: Ruprecht trónörökös hadcsoportfa: A tűzharc a délután folyamán csaknem, az egész fiaadriai arcvonalon fokozódott. A Scarpetól délre is újból feléledt a harci te­vékenység. St. Quentin mellett számos sikeresen végrehajtott felderítésből foglyokat szállítot­tunk be. A német trónörökös hadcsoportia : Douaitól északra és Avocourtól észak­keletre a franciák erős tnzhatás után előre­törtek. Az ellenséget heves közelharcokban visszavertük. Malaucourtól keletre gyalogsági osztagaink benyomultak az elleuséges ár­kokba és foglyokkal tértek vissza. Beumont és Ornes között a tüzérségi tevékenység este erősbödött. Keleti harctér: Nincs újság. Macedón a*cvonal: A helyzet változatlan. Olasz harctér: A Brenta mindkét oldalán tüzérségi harcok voltak. Ludendorf, első főszállásmester. Politikai fairek. A kabinet személy változásai ha­marosan megtörténnek. — A király Budapestre jön. Budapest, jan. 23. Az Est bécsi politikai körökből arról értesül, hogy a király a kabinet rekonstruk­ciójának kérdését Budapesten oldja meg. Egyelőre a belügy, pénzügy, közélelmezés­ügyi tárcák betöltéséről van szó. A belügyi tárcára újabban Jekelfaiussy Zoltán fiumei kormányzó nevét emlegetik. Az uj miniszte­rek Budapesten teszik le az esküt. Lehetsé­ges, hogy a király a minisztereken kívül más politikusokat is fogad. Bécs, jan. 23. A Neue Freie Presse szerint budapesti politikai körökben Wekerle bécsi tárgyalásai­nak rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak. Azt hiszik, hogy a tárgyalások olyan .stádi­umba jutottak, amely sok tekintetben a mér­tékadó tényezők döntését teszi szükségessé. Az összes aktuális kérdéseket megtárgyalták és fontos döntések történtek. Bécs, jan. 23. Tisza István tegnap délután félóra hosz- szat tanácskozott Czernynnel. Innen Laxen- burgba ment a királyhoz kihallgatásra. Tisza Czernyn kívánságára egyelőre Bécsben ma­radt. Czernyn ugyanis tanácskozni óhajt még Tiszával. Budapest, jan. 23. Zichy János gróf nyilatkozott Az Est­nek. Tisza felhívását a nemzeti srök egyesí­tésére helyesli és a koncentrációt most idő­szerűnek tartja. A nemzet a háború után kolosszális gazdasági és szociális problémák elé lesz állítva, amit csak az erők koncen­trikus egyesítésével lehet megoldani. A vá­lasztójog nem lehet akadálya az erők egye­Lapunk mai száma 4 oldal. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom