Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-17 / 15. szám
(1918. január 17., 15. szám.) 5. oldal SZAMOS enyvbőrért az átvétel megtörténte után legkésőbb 14 napon belül fizetést teljesíteni. Átvételi ár gyanánt azt az árat köteles fizetni, amely az alábbiakban meghatározott legmagasabb árak alepulvóte.ével az áru minőségének megfelel. Kézzel nyírott nedves enyvbőrért jól lecsepegtetett állapotban, még pedig: borjú enyvbőrért ........................ 10 K 4 0 f. marha enyvbőrért........................ 8 9 10 9 M arha hasíték enyvbőrért . . 11 70 Marhafejekért és marhahulladékokért szőrtelenitve . . . 11 — Marhafejekért szőrrel .... 9 70 9 Ló enyvbőrért............................... 5 9 90 9 Juh enyvbőrért, fejekért és szeletekért .................................... 6 9 50 9 K ecske enyvbőrért, fejekért és szeletekért .............................. 10 9 7 0 9 A gépenyvbőr ára a legkisebb értékű- ség arájában állspittatik meg, de a kézzel fejtett enyvbör árának felénél nagyobb nem lehet. A száraz enyvbör árak a nedves enyv- bőrre megállapított árak négyszeresét meg nem haladhatják. Ha az áru legalább is nem közepes minőségű és nem a szokványszerü nedvességtartalma van, az ár megfelelően leszállítandó. Ezek ez árak 100 kg-ként, csomagolás nélkül, készpénzfizetés mellett értendők. A súly az áru rendeltetési helyén, lehetőleg a vasúti közeg által állapítandó meg; ha ez nem lehetséges, úgy a súlyt az átvevő két tanú jelenlétében állapítja meg. Az árak a rakodó állomáshoz való fuvarozásnak és a rakodásnak költségét magukban fogia'ják. Ha & felek a fizetendő ár tekintetében meg nem egyeznek, a Cscntközpont az átvett árukért az átvételkor egyelőre az általa megajánlott árt köteles megfizetni és köteles ilyenkor az árut az árnak első birósági megállapodásáig (8. §. 1. bekezdése) a megérkezéskor volt állapotban hagyni. A magyar szent korona országainak teröletéra külföldről behozott enyvbőrre a jelen rendelethen megállapított legmagasabb árak nem vonatkoznak és ezek is bejelentés és felajánlás alá esnek. 7. §. Az enyvbör adás-vétele iránt a jelen rendelet hatályba léptele előtt kötött és a jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétben álló szerződések hatályukat vesztik, ameny- nyiben a jelen rendelet életbelépése előtt még nem telj csittet tek. Azokat az igényeket, amelyek a szerződés nem teljesítéséből a jelen rendelet életbelépése előtt keletkeztek, az előbbi bekezdés szabálya nem érinti; a vevő azonban azok alapján teljesítést nem követelhet, hanem csak kártérítést. Oly szerződésesknól, amelyeket részletekben kell teljesíteni, a jelen §. első bekezdésének szabálya csak azokra a kész szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket a jelen rendelet hatályának ideje alatt kellene teljesíteni. 8. §. Ha a felajánlott áru minősége vagy súlya és ehhez képest ára tekintetében a felek meg nem egyeznek, az áru átvételi árát a 6. § ban megállapított legmagasabb árnak megfelelően a felek bármelyikének kérelmére egy vagy több szakértő meghallgatásával az áru fekvésének helye szerint illetékes kir. járásbíróság végzéssel állapítja meg. A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a kir. törvényszékhez felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodás a Csontközpontot a felajánlott áruval való rendelkezésben nem akadályozza. A kir. törvényszék határozata ellen további felebbvitalnek helye nincs. Az ebben az eljárásban hozott határozat mindkét félre kötelező és az eldöntött kérdés perben sem lehet vita tárgya. Az eljárás költségeinek viselése felől a bíróság a körülmények figyelembevételével belátása szerint butároz. Egyebekeen az eljárásra az 1911. 1. t. c. 382—385. §§ ai megfelelően alkalmazandók. A szerződő felek jogaira és kötelezettségeire nézve minden más'vonatkozásban az általános jogelvek irányadók. 9. §. A Csontkőzpont köteles az általa vásárolt enyvből a belföldi feldolgozó ipartelepeknek a Kereskedelemügyi miniszter utasításainak szemmeltartásával tovább eladni. A Csontkőzpont ennél a tovább eladásnál az általa fizetett áron felül a saját üz- - leti költségei fejében a Kereskedelemügyi 1 miniszter által megállapítandó jutalékot számíthat fel. 10. § Az enyvbőrnek vasúton, hajón vagy gépkocsin, nem postai, polgári forgalomban való szállítására nézve a ra. kir. minisztérium 1916. évi december hó 5-én 3500—1916. M. E. sz. alatt kelt rendeletének rendelkezései továbbra is érvényben maradnak azzal az eltéréssel, hogy az enyvbőrre ; vonatkozó szállítási igazolványok kiállítását j a jelen rendelet életbeléptédétől kezdve a : Csontközpont utján kell kérm. 11. §. Aki a jelen rendeletben említett cikkekből birtokában vagy őrizetében levő készletet a jelen rendelet ellenére a Csont- központnak be nem jelenti, vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelent be, vagy készletét a Csontközpontnak megvételre a jelen rendelet ellenére áruba bocsát, vagy I egyébként elidegenít, vagy azzal, a jelen rendelet ellenére egyébként rendelkezik, úgy szintén aki ily cikkeket, tudva, bogy elidegenítésük a jelen rendeletbe ütközik, megszerez, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzérással és 2000 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Azon készlet tekintetében, rmelyre nézve a kihágást elkövették, a kibágási eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, a többi része, a felmerült költség levonásával a hadirokkantak alapját illeti. E kihágások miatt az eljárás a köz- igazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrsőgnek hatáskörébe tartozik. Horvát Szíavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 12. §. Ez a rendelet 1917. év november hó 10. napján lépett életbe. Szatmár, 1918. január hó 6. 14-1918. iksz. Az országos Közélelmezési hivatalt vezető m. kir. Minister 146000—1917. sz. rendeleté alapján közhírré teszem, hogy minden eladásra kerülő sertés járlatlevelén a megjegyzések számára fenntartott 7. sz. rovatban feltüntetendő az is, hogy a sertések, amelyekre a járlatlevól vonatkozik, a tulajdonos szabad rendelkezésére állanak-e vagy pedig a 3658—1917. M. E. sz. rendelet alapján az O, K. H. részére illetőleg valamely közüzlet számára vannak lekötve, avagy háztartási és gazdasági szükségletre vannak bejelentve. A legnyomatékosabban figyelmeztetem a város közönségét, hogy a háztartási szükségletre meghagyható vagy az O. K. H. részére illetőleg valamely közüzlet számára lekötött sertéseken kívül több sertés háztartásonként nem hizlalható s a hizlaló a hizlalás és értékesítés körüli esetleges visszaéléssel a kihágás tárgyát képező sertésekre nézve az elkobzás veszélyének teszi ki magát. Szatmár-Németi, 1918. január 5. Dr. Csomay Aladár főkapitány helyettes. 87—1918. erdsz. Hirdetmény. Felkérem mindazokat, akiknél városi faraktári kifizetett fautalványok vannak, a fa átvétele iránt legkésőbb január 20-ig jelentkezzenek. annyival is inkább, mert az utalványok érvényüket vesztik. Szatmár Németi, 1918. január 12. Városi erdőhivatal. Léber Antal erdőíanácsos. 163—1918 sz.. , Felhívás a kereskedelmi vállalatok, pénzintézetek és az összes ipari üzemek munkadóihoz, I valamint az állami, törvényhatósági, községi, közalapítványi vállalatok és hivatalokhoz, valamint az ipartörvény alá nem tartozó, de ipari, illetve vállalkozásszerüleg űzött kereseti foglalkozások, u. m. műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyszer- tárak, gyógyintézetek, drogueriák stb. munkaadóihoz. 1. A m. kir. ministerium 4790—917. M. E, sz. alatt rendeletet bocsátott ki az alkalmazottak baleset és betegség esetére való biztosítását szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról. A rendelet értelmében bejelentendők az 1907. évi XIX. t.-c. 1-ső és 2 ik § ában felsorolt alkalmazottak, n. m : munkások, segédek, tanoncok, szolgák, éjjeli őrök, cselédek, továbbá az üzemekben rendes munkabér mellett alkalmazott katonák és a katonai intézeteknél és üzemtelepeknél alkalmazott polgári személyzet munkakeresményük összegére való tekintet nélkül. j 2. Bejelentendők továbbá tisztviselők, művezetők, könyvelők, levelezők, kereskedelmi alkalmazottak és általában hasonló állásban lévő rendszerint havi vagy évifizetőssel alkalmazottak, ha a törzsfizetésük évenkint 4800 koronát, illetve napi 16 koronát nem halad meg; ugyancsak hasonlóan bejelentendők az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatok és hivataloknál alkalmazottak, amennyiben nyugdíjigénnyel nem bírnak és illetményeik részükre betegségük esetén in- tézményszerüleg biztosítva nincsenek. Biztosítási kötelezettség alá tartoznak továbbá a színházaknál alkalmazottak tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak művészi, vagy műszaki, avagy egyéb működést fejtenek ki. 3. A munkaadók kötelesek mindazon alkalmazottaiknál, kik 1918. január 1-én alkalmazásban állottak, rendes bejelentési lapok felhasználásával az alkalmazottak személyi adatainak feltüntetése mellett az általak pénzben (fizetős, vagy bér, lakoór, háborús segély, drágasági-, családi pótlék, beszerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és természetben (teljes ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmicikkek, föld vagy kerthasználat, állattartás stb.) élvezett összes javadalmazásokat a pénztárnak 8 napon belül bejelenteni, tekintet pélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak előzőleg be voltak é jelentve, vagy sem. Az előzőleg már bejelentett alkalmazottak njbóli bejelentésénél a bejelentő lap tetején ráírandó a »Változás“ szó. 4. Az átlagos napibőrosztályok a következőleg állapíttatnak meg: I. napibérosztályba tartoznak, akik ..... 2 K-ig, II. napibérosztályba tartoznak, akik 2 K-án felül 3 K-ig, III. napibéroszt.-ba tartoznak, akik 3 K-án felül 4 K-ig, IV. napibérosztályba tartoznak, akik 4 K-án felül 5 K-ig, V. napibérosztályba tartoznak, akik 5 K án felül 6 K-ig, VI. napibérosztályba tartoznak akik 6 K-án felül 7 K-ig, VII. napibérosztályba tartoznak, akik 7 K-án felül 8 K-ig, VHI. napibérosztályba tartoznak, akik 8 K-án felül 10 K-ig, IX. napibérosztályba tartoznak, akik 10 K-án felül terjedő beszámítható napi keresettel vannak alkalmazva. Hetifizetéseknél a beszámítható hetikeresmény Ve od része, havifizetőseknől be- számifható keresmény Va-öd része, évifizeté- seknél a beszámítható évi keresmény V3oo ad része alapján törtőntk a napibórosztály megállapítása. Az átlagos napibér az I. napibőrosztályban 1-50 K, a H-ik- ban 2-50 K, a III ikban 3 50 K, a IV-ikben 4-50 K, az V-ikben 5 50 K, a VI-ikban 6-50 K, a Vilikben 7‘50 K, a VlII-ikban 9-- K, a IX-ikbon 11’— K. A betegségi biztosítási járulékok az átlagos napibőr 4% a alapján a következők: az I. napibőrosztályban heti 42 fillér, a II ban heti 72 fillér, a III-ikban heti 1 K 02 fillér, a IV-ikben 1 K 26 fillér, az V-ikbön 1 K 56 fillér, a Vl-ikaan 1 K 86 fillér, a VH ikben 2 K 10 fillér, a VlII-ikban 2 K 52 fillér, a IX-ikbeu heti 3 K 12 fillér. A betegségi biztosítási járulékok egész hétre fizetendők, ha azonban a munkaviszony nem egész hétre terjed ki, a járuléknak megfelelő hányada fizetendő. Minden megkezdett nap egész napnak számit. A munkaviszony megszakítása nélküli időleges szünetek figyelembe nem vétetnek. A heti járulékok felerészben a munkaadót, felerészben az alkalmazottakat terhelik.
