Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-16 / 14. szám
(1918. japuár 16. 14. azám.< SZAMOS 5. oldal biztosítását szabályozó rendelkezésűk kiegészítéséről és módosításáról. A rendelet értelmében bejelentendők az 1917. évi XIX. t. c 1-só és 2 ik § ában felsorolt alkalmazottak, n. m : munkások, segédek, tanoncok, szolgák, éjjeli őrök, cselédek, továbbá az üzemekben rendes munkabér mellett alkalmazott katonák és a katonai intézeteknél és iizemteíepekoél alkalmazott polgári személyzet munkakeresményük összegére való tekintet nélkül 2. Bejelentendők továbbá tisztviselők, művezetők, könyvelők, levelezők, kereskedelmi alkalmazottak és általában hasonló állásban lévő rendszerint havi vagy évifizetéssel alkalmazottak, ha a törzsfizetésük évenkint 4800 koronát, illetve napi 16 koronát nem halad meg ; ugyancsak hasonlóan bejelentendők az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatok és hivataloknál alkalmazottak, amennyiben nyugdíjigénnyel nem bírnak és illetményeik részükre betegségük esetén in- tézmónyszerüleg biztosítva nincsenek. Biztosítási kötelezettség alá tartoznak továbbá a színházaknál alkalmazottak tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak művészi, vagy műszaki, avagy egyéb működést fejtenek ki 3. A munkaadók kötelesek mindazon alkalmazottaikaál, kik 1918. január 1 én alkalmazásban állottak, rendes bejelentés? lapok felhasználásával az alkalmazottak személyi adatainak feltüntetése mellett az általuk pénzben (fizetés, vagy bér, lakbér, háborús segély, drágasági-, családi pótlék, beszerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és természetben (teljes ellátás, lakás, élelmezés, mo=ás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmicikkek, föld vagy kerthasználat, állattartás stb.) élvezett összes javadalmazásokat a pénztárnak 8 napon beiül bejelenteni, tekin tét nélkül arra, begy ezek az alkalmazottak előzőleg be voltak-e jelentve, vagy sem. Az előzőleg már bejelentett alkalmazottak újbóli bejelentésénél a bejelentő lap tetején ráírandó a .Változás* szó. 4. Az átlagos napibárosztályok a következőleg állapíttatnak meg: I..napibérosztályba tartoznak, akik ...................2 K-ig, II. napibérosztályba tartoznak, akik 2 K-án felül 3 K-ig. III. napibéroszt.-ba tartoznak, akik 3 K-án felül 4 K-ig, IV. napibárosztályba tartoznak, akik 4 K én felül 5 K-ig, V. napibérosztályba tartoznak, akik 5 K-án felül 6 K-ig, VI. napibérosztályba tartoznak akik 6 K-án felül 7 K-ig, VII. napibérosztályba tartoznak, akik 7 K-án felül 8 K-ig, VIII. napibérosztályba tartoznak, akik 8 K-án felül 10 K-ig, IX. napibérosztályba tartoznak, akik 10 K án felül terjedő beszámítható napi keresettel vannak alkalmazva. Hetifizetéseknél a beszámítható heti- keresmény V« od része, havifizetóseknél be' számítható keresmény Varod része, évifizeté* seknól a beszámítható évi keresmény V3oo-ad része alapján törtóntk a napibórosztály megállapítása. Az átlagos napibér az I. napibérosztályban P50 K, a Il-ik- ban 2 50 K, a III ikban 3 50 K, a IV-ikben 4-50 K, az V-ikben 5 50 K, a VI ikban 6-50 K, a VII ikben 7‘50 K, a VlII-ikban 9-— K, a IX-ikben 11*— K. A betegségi biztosítási járulékok az átlagos napibér 4% a alapján a következők: az I. napibérosztályban heti 42 fillér, a II ban heti 72 fillér, a III-ikban heti 1 K 02 fillér, a IV ikben 1 K 26 fillér, az V-ikben 1 K 56 fillér, a VI ik >an 1 K 86 fillér, a VII ikben 2 K 10 fillér, a VlII-ikban 2 K 52 fillér, a IX-ikben heti 3 K 12 fillér. A betegségi biztosítási járulékok egész hétre fizetendők, ha azonban a munkaviszony nem egész hétre terjed ki, a járulóknak megfelelő hányada fizetendő. Minden megkezdett nap egész napnak számit. A munkaviszony megszakítása nélküli időleges szünetek figyelembe nem vétetnek. A heti járulékok felerészben a munkaadót, felerészben az alkalmazottakat terhelik. 5. Az 1917. évi XIX t. c. 50 § ában betegség esetére megállapított segélyekre a biztosított tagnak következő mértékben van igénye : A megbetegedés első napjától kezdve 26 hétig, az 50. §. 1. 2. és 5. pontjában felsorolt segélyekre. Táppénzre, ha a kereset- képtelenség 3 napnál tovább tart, a betegség 3 ik napjától számítva' az átlagos napibér 60°/o ában. Az 1907. évi XIX. t. c. 50. §-ában szülés esetére megállapított segélyek helyett a biztosított tag a következő segélyben részesül: Az idézett §. első pontjában megjelölt szülészeti támogatás ós gyógykezelésben. Gyermekágyi segélyben 8 hétig, az átlagos napibór 75% ában. Szoptatási segélyre azoknak a biztosított nőknek, kik gyermeküket szoptatják, a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át átlagos napibérosztály 50%-ában, de legfeljebb napi 2 K összegben. A biztosított taggal egy háztartásban élő, keresettel nem birő, nem biztosított családtag részére szülészeti támogatás, gyógykezelés a lebetegedés első napjától kezdve pedig 6 héten át napi 1 K gyermekágyi segély. Azok a biztosított nők, kik gyermeküket szoptatni nem képesek, orvosi rendeletre szoptatási segélynek megfelelő csecsemőtápszerben réAz 1917. évi XIX. te- 50 § a első bekezdésének 6-ik pontjában a biztosított elhalálozására megállapított temetkezési segély az elhalt tag járulékainak kiszámításánál alapul vett átlagos napibérösszeg 30-szorosában jár. 6. Az 1907. évi évi XIX. te. értelmében fizetendő betegsegélyezési járulékokat, balesetbiztosítási dijakat és tagsági igazolványi dijakat, az Országos Pénztár alapszabályaiban meghatározott esedékesség szerint tartoznak a munkaadók a pénztárrak befizetni. A kerületi pénztár a munkaadónak tartozásairól az alapszabályokban megszab tt időben fizetési meghagyást kézbesít, melynek értelmében a munkaadó hátralékos tartozásának 8 napon belül való megfizetésére a végrehajtási és büntető jogi következmények mellett lesz felszólítva. Ä fizetési meghagyás ellen a mun- kásbiztositó pénztárnál felszólalás adható be, melyben a pénztár elnöksége határoz. Az elnökségnek a felszólalás felől hozott határozatával meg nem elégedő munkaadó a kézbesítéstől számított 15 nap alatt pénztár székhelyére illetékes elsőfokú iparhatósághoz tehát a rendőrfőkapitányi hivatalhoz előterjesztéssel élhet, melyben az első fokú iparhatóság soron kívül határoz. A betegségi és balesetbaztosPási járulékokért a balesetbiztosítási dijakért és tagsági igazolványi dijakért a munkaadónak illetőleg üzemtulajdonosnak vele közös háztartásában élő házastársa egyetemleg felel a pénztárnak. Ugyancsak egyetemleg felel a megjelölt munkás biztosítási köztartozások címén a fővállalkozó az alvállalkozóért; a felelőség szempontjából fővállalkozó az, ki a munka teljesítését a megrendelővel szemben elvállalta, alvállalkozó pedig az, ki az üzemben, vagy az üzem folytatásához szükséges egyes munka ágak végzésére közvetlenül, vagy közvetve a fővállalkozóval szemben vállalkozik. A megjelölt tartozásokért az 1907. évi XIX. te. 46 § a értelmében nem csak az eredeti adós, hanem az üzem mindenkori tulajdonosa üzemutód is felelős.. Az üzem azonosságát nem zárja ki az, hogy az üzemutód as üzleti berendezést az előző tulajdonos ellen foganatosított árverésen vásárolt vevőktől szerezte be. A munkásbiztositási járulékok és dijak, nem fizetés esetén az 1907. évi XIX. te. 46 §-a értelmében közadók módjára lesznek behajtva. Végrehajtásnak a végrehajtató közokiratban, tehát fizetési felszólításban megállapított teljesítési határidő lejárta után az adósnak, mind ingó, mind ingatlan vegyonára hslye van. Ha a munkaadó balesetbiztosítási járulékok kirovása céljából záros határidő kitűzésével követelt bérvaliomások beter jesztését jogellenesen elmulasztja, vagy nemtörvényes módon és határidőben terjeszti elő, kihágást követ el, ugyancsak kihágást követ el, aki a bétegsége bizto sitási járulékokat, balesetbiztosítási járu lék és dijakat, jogellenesen a pénztárnak kitűzött határidő alatt be nem szolgáltatja. Amennyiben az itt felsorolt cselekmények súlyosabb büntetendő rendelkezés alá nem esnek, a kihágás 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlődés esetén 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés behajtatiansága esetén az elzárás tartama 3 hónapra felemelhető. A kihágsok halmazata esetében ha a pénzbüntetés az összesbüntetéskép kiszabott elzárással együtt alkalmaztatik és a pénzbüntetést helyettesitő elzárás tartama egy évre is felemelhető. Ismételten nyomatékosan figyelmeztetjük az összes munkaadókat, hogy az itt felsorolt rendelkezéseknek a büntető jogkövetkezmények terhe alatt 8 napon belül okvetlenül tegyenek eleget. Azon munkaadók, kik alkalmazottaiktól 1918. január 1-e után teljesített bérfizetésnél járulékaikat nem a jelen rendeletnek megfelelően vonták le, a külömbözetet 1907. évi XIX. te. 41 § a alapján visszamenőleg levonhatjákSzatmár-Námeti, 1918. január 10. Szatmar Németi Kerületi Muukásbizto- sitá Pénztár. Kocsis László s. k. Polyánszky Miklós s. k, elnök. igazgató b Önkéntes árverés. Eötvös-utca 6. számú házasteiek 1918. január hó 24-én d. e- II órakor önkéntes árverésen eladatik. Feltételek Morvay János könyvnyomdájában és dr. Gönczy Béla ügyvédi irodájában megtekinthetők. A halmii kir. jb. mint tkvi hatóságtól. 5852 1917. Árverési hirdetmény és feltételek. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézet végrehajtatőnak Eckstein Jenő nagy- tarnai lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. t.-c. 176. és 189. § a értelmében elrendeli áz uj bb árverést 2000 K kölcsönösszeg után lejárt 260 K félévi járadékösszeg és ennek pedig 50 K után 1911. jul. 25 tői, 210 K után 1912. július 25-től járó 6% kamata 10 K 20 fillér eddig megállapított, valamint a még felmerülendő költségek kielégítése, továbbá, a csatlakozottnak kimondott nagyszől- lősi Általános Takarékpénztár végrehajtató 940 K, az Országos Központi Hitelszövetkezet 500 kor. tőkekövetelése és járulékai behajtása végett a halmii kir. járásbisóság területén levő Nagytarna községben fekvő s a I. nagy- tarnai 71. sztjkvben A. II. 1. sorsz. a/foglalt s Spitz Szeréna nevén álló 726. hrsz. a, felvett ingatlan 380 koronában, II. az ugyanazon tjkvben A. III. 1—2, sorsz. 101. és 727. hrsz. alatt felvett ingatlanok 1200 koronában — végül Ili. a kístarnai 7. sztjkvben A. I. 461. hrsz. alatt felvett és Spitz Szeréna nevén álló ingatlan 420 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeli azzal, hogy a nagytarnai 71. sztjkvben A. II. felvett ingatlan 420 koronán alul és a kístarnai 7. sztjkvben A. I. alatt felvett ingatlan 14Ö koronán alul eladatni nem fog. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Nagytarna község házánál megtartására j 1918. évi február hő 6 napjának d. e. II i óráját tűzi ki és a Kistarua községházánál i ugyanazon nap délután 2 óráját tűzi ki ős az ; árverési feltételeket az 1881. LX. t. c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a I fent megállapított árnál alacsonyabb áron el- ! adni nem iehet (1908: XLI. t.-c. 26. §.). 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltás ár 20%,-át készpénzben vagy a' 1881: LX. t. c. 42. § ában meg határozott árfolyammal számított, óvadékkópes értőkpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a j bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helye- j zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül- j döttnes átadni és az árvezési feltételeket aláírni (1881: LX. t. c. 147., 150., 170. §§. i 1908: XLI. t. c. 21. §.). Halmi, 1917. évi dacember hó 3. napján, í Kótai Károly s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: KŐMŰVES, i tele < könyvvezető.
