Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-10 / 9. szám

4. oldal. SZAMOS (1918. január 10, 9, szám.) — A cs és kir. 5. gy. e. pótzászló­aljának otthonába, Szatmárnémetibe való áthelyezése alkalmából alantirctt parancs­nokság mind a maga, mind az ezred tisz­tikara és legénysége navébea üdvözli Nagy­ságodat, mint ez örvendetes esemény meg­történtének egyik hathatós tényezőjét. — Az igazság és méltányosság, igaz és kitartó pártfogókra talált és sok ne hézség dacára, győzedelmeskedett Szatmárnémeti sz. kir. város és Szatmárvármegye fiainak örök hálája fogja kisérni mindazoknak további közéleti pályá­ját, kik az ,,ötösök“ régi vágyának meg valosulásához hozzájárultak. A pótzászlóalj törzse előrelátha­tólag e hó 14—15-én érkezik Szatinár németibe, míg a pótzászlóalj többi része az ezt követő napokban. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem nyilvánítását, mellyel vagyok kész hive: Martiny, alezredes, pótzászlóalj parancsnok. Nyolc waggon liszt. Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter ér­tesítette a polgármestert, hogy a város foly­tatólagos ellátására a Hadi Termény r. t.*nál 8 waggon lisztet utalt ki. Felhívja a minisz ter a polgármestert, hogy a kiutalt készlet­tel a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával rendelkezzék, mert a fennforgó rendkívüli szállítási nehézségekre és a mal­mok üzemét megbénító szénhiánya való te kintettel a rendelkezésre álló készletek kor­látoltsága miatt február 1. élőit újabb kiuta­lás iránt semmi esetre sem intézkedhetni. Kéménytüzek a városi bérpalotában. A városi bérpalotában napról napra egymást érik a kéménytüzek. A palota lakói állandó rettegésben vannak, meit sohasem tudhat­ják, hogy melyik kéménytüz válhatik végző tessé és mikor kell a tűzvészed lem elöl menekülniök. Igaz, hogy a kémények tisztán­tartása a háborús emberhiány miatt nehéz ségekbe ütközik. De ha minden háznál nem is lebet rendszeresen takarítani a kéménye két, a városnak elég befolyásának kellene lennie a kémények mesterénél ahhcz, hogy legalább a város bérpalotáját rendben tartsa. Élelmiszer csempészet a posta ut ján. Nem kis gondot okoz a szatmári rendőr ségnek és csendörségnek kinyomozni és meg büntetni azokat, akik a kiviteli tilalom alatt levő élelmicikkeket részben Máramarosbs, de nagyobb részben Galíciába csempészik ki & posta utján. Az élelmicikkeket postacso magokban hamis tartalom bevallásával szál­lítják el Szatmárról. A szállító leveleken mindig hamis név szerepel feladó gyanánt, csak a létező személy, aki ellen azonban alig lehet kihágási eljárást lefolytatni, miután a legtöbb esetben osztrák állampolgár. Teg­nap & rendőrségnek sikerült egy i yen biva tásos csempészt Richter Éliás 19 éves tal- mudista személyében kinyomozni, aki osztrák állampolgár létére állandóan Szatmáron tar tózkodott és tiltott ólelmicikkeket küldött ki Galíciába nagyatyja címére, aki kereskedő. A rendőri büntető bíróság folyamatba tette ellene az eljárást, egyúttal azonban nyomban négy évre kitiltotta Sz&tmár teiületéről. Gyászhir. Fájdalommal tudatjuk, hogy a forrón szerető feleség, gyermek, testvér és rokon, Kocsis Gyuláné sz. Nagy Juliánná 'delének 28 ik, boldog házasságának 8 ik évé­in elhunyt. Temetése ma délután fél 3 óra * lesz a József kir. herceg-utca 16. számú szháztól. A gyászoló család. HIRDETMÉNY. A S*afmári Le »amitoló Bank r. t. hadifoglyok rg­emére párna küldeményeket köavetit. Cabiria. A film-technika leghatalmasabb alkotása Szatmáron. Szatmár, jan. 9. Ha nem lenne túlságosan sablonos ez a kifejezés, azt kellene mondanunk, hogy amikor ezeket a sorokat Írjuk, a délutáni órákban, még alig ocsúdtunk fel a meglepe­tésből, amelyet a Cabiria cimü monumentá­lis film-alkotás okozott bennünk. Szatbmáry József, a mozi bérlője ugyanis szives volt é3 meghívott ba niinket a isim délutáni beállí­tási próbájához. A fővárosi sajtó hatalmas arányú be­számolói után a lehető legnagyobb igények­kel tekintettünk a Cabiria bemutatója elé, de nyugodt lélekkel merjük állítani, hogy azok a szédületes arányok, az a pszar pom­pájú film látványosság, amelyekben részünk volt, messze túlhaladnak minden várakozást A Cabiria monumentális méreteivel egyenest cs dálatba ejti a nézőt. A film­technika eddig sohasem sejtett kifejezés mód­ján beszél ebben a filmben, megbirkózik a szinte lehetetlen feladatok egész sorával, a szereplők ezrei játszanak benne korhű jelmezekben az eredeti színhelyeken és fel­vételeinek három millió korona volt a költsége. A darab szerzője az ó kor küzdelmes világából merhette témáját: Róma és Kar­thágó ádáz küzdelmét testesíti meg a fiim, amelyen felvonulnak a nagyszerű római kor­szaknak nagyszerű történelmi alakjai: Fulvius, Hasdrubal, Hannibal, Scipio, Az apróságokban kulturhistóriai hűség és tudományos színvonalú, a nagy dolgok­ban soha nem látott merész, sőt vakmerő lendület. Láttunk olyan karthagói márványpa'o- tát, amelynek padozata visszatükrözte a színészeket. Láttuk Arcbimedesz gigászi gyujtótük- rét, amely Sziraaura előtt lángra lobbantja az ostromló római hajókat. Láttunk egy csodálatos Baal-templomot ezer és ezer föníciai hivővei, akik vallásos tánccal ünnepük a gyermekek irtózatos tűz* bevetését. Láttuk Hannibal seregét elefántokkal átkelni a havas Alpesekan. Láttunk karthagói r-bszolgavásárt, tevékkel, afrikai tömeggel. Láttuk a Vezuvot kitörni, láttunk ó kori városokat romba dőlni és elhamvadni. Abban a pazarlásban, amelylyel itt tiz ezernyi tömegeket kifogástalanul korhű ókori ruhába öltöztettek, ókori városokat felépítet­tek és elhamvasztottak, a havasokon ezer és erer fegyveres katonát vonultattak át, a ten­geren római hajóhadat építettek és felgyuj tottak, milliók fekszenek. Felejthetetlenül grand:ozus jelenetei vannak tz eddig látottak közül a legnagyobb filmnek és sok-sok hasáb kellene ».hhoz, hogy annak képzeletet felülmúló film ériásnak min­den részletét méltassuk, Annyit azonban túlzás nélkül mondha­tunk, hogy nem látott még igazi, nagy fil­met az, aki a Cabiriát megnézni elmulasztja, mert a Cabiria minden eddig megjelent ki­nematográfiái produktumot messze felülmúló, egyedüiálóan nagy koncepciójú film, mely a csodálkozást, bámulatot és elragadtatás ér­zését váltja ki a nézőből. A klasszikus filmet a poelifeus feliratok kitünően magyarázzák. ■ m a «■«®shuw»i*ík* a* KdttamsnnwmiwttVPMNi [ j SZIHHÜZ 1 j m a m m m a * m * * « a m m us m m * m m m mmeanem Elnémult harangok. (Repriz.) Tegnap este Kiss Miklós hirtelen elutazása következ­tében, ismét gyatrán összetákolt előadást kellett a közönségnek végig szenvedni. A színpadi botlások egymást kergették és a fe­jetlenség miatt az értékesebb alakítások ha­tás nélkül maradtak. A pópa szerepét Kiss Miklós helyett Horváth József adta. A főbb szerepeket ToixUy Etel, Reile Margit, Lányi Juci, Lányi Szidi, Kiss Ferenc, Szalma Sán­dor, Sugár József és Sáfár Sándor alakítót t$k. Az előadást féiig telt ház nézte végig. Tőzsde. — Déli zárlat. — Magyar Hitel .... Osztrák Hitel .... Salgótarjáni ................... Rim amurányi .... Leszámitoló-baük . . . Magyar bank .... Nasici Tauingyár . . . Kereskedelmi Bank . . Fabank ........................ Az irányzat lanyha Felelős szerkesztő: Budapest, jan. 9. 1254-1266 K — f. 821-835 K — f 1020- K — f. 982-997 K - f. 707- K — f 830- K — f. 2910- K - f. 5550- K - i. 785-792 K - f volt. Dénes Sándor, Szerkesztő: Dr. Stern Mér. Meghívó. A Szatmárnémeti Általános Ipartestület 1918. február 12 ón, azaz farsang utoivó estéjén az Iparos Otthonban felolvasás­sal és cabaréval egybekötött táncmulatságot rendez az iparos hadirokkantak javára. Az elnökség. ÉRTESITÉS.IEgész héten éj- jelenkint Kun Aladár gyógy­szertára, Deák-tér 12, tart ih- spekciót. Szatmár-Németl sz. kir. város hivatalos közleményei. 3—1918. sz. biz. szám. Pályázati hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város szin- ügyi bizottsága pályázatot hirdet a szatmár- németii városi színházra. A jelen pályázat folytán 1918. évi szeptember hó 1-tól 3 évre terjedő időre nyeri el az illető színigazgató a városi szin házat, azonban a íulsjdonképeni sziniévad hat hónap, rendszerint 1918’. november l étől 1919. május hó 1 éig terjed kötelezőleg, de a színigazgatónak jogában van a sziniévadot két hónappal meghosszabbítani. A pályázatban csak színigazgatói cön- cessióval biró igazgatók vehetnek részt, vagy olyanok, akik igazolják, hogy az illetékes tényezők a concassió kiadását részükre ki­látásba helyezték. Köteles a pályázó 20,600 korona, azaz Húszezer korona óvadék letételét igazolni, az óvadék a városi közpénztárba készpénzben vagy ovadékképes értékpapírokban 'teendő le. A pályázaü kérvények 1918 évi ja«, nuár hó 25 én d. u. 5 óráig adhatók be polgármesteri iktató hivatalban, Később érkező pályázati kérélmek fi­gyelembe nem vétetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom