Szamos, 1917. december (49. évfolyam, 286-310. szám)
1917-12-08 / 292. szám
XLIX. évfolyam Szaímár, 1917. december 8. szombat |?92. szám. »«»MC*«*» **«*-**«»»*«»-*»» <**■**'*«»«■*<* a •« «*»•«« ««.«a.» *,* ií#»»kws! *«w* war«» «* p-b *»* s* ■»« *«»**»** POLITIKAI NAPILAP »fi: % tttttIM ■««««»« ALdPIZBTÍSl »IIAKi 22 K — f VUék« . . 2SK —f M »—<f . . . t4, -I S.5#f „ T „ — f *„ -f - . * „9Af Itt II Ml Kiadó és laptiiiajdonos: a Szabad sajtó“ könyvnyomda te lapkiadó részvénytársaság SZflTMAR-MÉMETl. Az ui hatalom hengerel. Irta: Szuhányi Ferenc orsz. képviselőSzatmárvármegye közönségének olyan nevezetes közgyűlése volt november 24 én Nagykárolyban, bogy aiuak eseméuyei felett nem lehet szó nélkül napirendre térni. A mai kormánypárti uralmon levő hatalmasok részéről ott történt meg a legridegebb pártabsolu- tizrnus jegyében a hadüzenet az ellenzéki munkapárt ellen és stante pede meg is kezdődött kérlelhetetlen lehengerelése mindenkinek, akinek van bátorsága és gerince még ma is hűséggel kitartani és bizonyságot tenni eddig vallott elvei és meggyőződése mellett. Ezzel a ténnyel szemben a munkapártnak le kell küzdeni jogos felháborodását és lehető higgadtsággal levonva a tanulságokat, jelen és jövendő magatartását ehhez mérten kell megszabni. Előrebocsátom, hogy a tőlem telhető legnagyobb tárgyilagossággal kívánom ezt a íhémát megtámadhatatlan tények és az igazság alapján keze'ni; távol áll tőlem minden személyeskedés, ezt a fegyvert azok szokták használni, kiknek nincs érvük és igazságuk. De térjünk át egy két jellemző eset előadására. Falussy Árpád képviselő ur ünnepélyes felhívást intézett a közgyűléshez, hogy ha valami panasz merül fel, ne vigyük máshová, hanem terjesszük elő a közgyűlésen, vármegyénk parlamentjében és itt tárgyaljuk le és intézzük azt el. Erre felállott Péchy László bizottsági tag és előadott konkrét eseteket egy községi jegyzőről, akit hivatalos pressióval riasztottak vissza a meggyőződése szerint való szavazástól és egy felmentett úrról, akit hasonló módon megfélemlítettek ad majorom glóriám a demokratikus népjogoknak és szabadságoknak. Leszegezhetjük azt a tényt, hogy „vármegyénk parlamentje*, a közgyűlés, élén a főispán nrral egyhangn hallgatással intézte el rövid és egyszerű utón a két konkrét esetet; nem tndom, igy képzelte-e el Falussy Árpád képviselő ur is az elintézést, mikor propositióját megtette ? Ugyancsak Péchy László bizottsági tag előadása szerint a főispán nr előtte kinyilatkoztatta, hogy a fŐszolgabiráktól politikai szolgálatokat követel. Ezt teszi azoknak a pártoknak a főispánja, akik ellenzéki korukban állandóan kifogásolták a közigazgatási tisztviselők politikai szolgálatainak igénybevételét , ezt teszi ngyanaz a főispán, aki helyteleníti azt, hogy a főispáni titkár ur sógora érdekében körlevelet irt; a főispán ur tehát úgy-mázon természetű do-cgnál egyik esetben helyteleníti azt, amit a másik esetben követel. Hol van itt a logika, én nem tudom felfedezni. Mindenesetre leszegezhetjük sui. ~ tényt, hogy a közigazgatási pressiót a f nemosak Egyes szám ára: Helyben 0 fillér. MiMtffsanssMftMaiuaiHMMiiiaiiRMiiiittiM megengedhető fegyvernek tartja, de egyenesen megköveteli annak alkalmazását. Abból pedig, hogy egy független úri embert azzal fenyegetnek meg, hogy ha szavazatát nem az uralmon levők intentiója szerint adja le, akkor fiát buktatják el a szolga- birői választásoknál, fogalmat nyerhetünk arról, milyen eredményes pressiót gyakorolhatnak ezek a basáskodó urak a függőbb és kevesebb ellenálló erővel biró elemekre. A legkirívóbb, majdnem kedvem volna azt mondani, bogy a legideálisabb példája volt a fékevesztett párthatalmaskodásnak a közigazgatási bizottsági tag választásoknál követett eljárás. Csaba Adorján urnák főispánsága idejében volt egy megállapodása Falussy Árpád akkori ellenzéki vezér úrral, hogy a háború alatt a közigazgatási bizottsági tagsági helyek betöltésénél a staíusquo-t tartják, vagyis megüresedett munkapárti helyre munkapártit, ellenzéki helyre ellenzékit választatnak be; ezt a megállapodást Csaba, volt főispán ur lelkiismeretesen igyekezett betartani; az ő főispánsága és munkapárti többség alatt választattak be a bizottságba Falussy Árpád, Tóth Móric, vT e t z á k Ede ellenzéki urak. Most pedig, mikor örvék lett többség, hatalpm és dicsősség, első dolguk ezt a paktumot szóttépni és egy rideg, merev pártlistának a szavazás retortáján való áthajtásával, — egynek kivételével kidobálni mindenkit, aki merészkedik magát munkapártinak vallani. Hiszen kegyet nem vártunk, abból nem kérünk, de a megállapodásokat talán mégis csak illik megtartani. Én a magam részéről jobban szeretem igy, hogy ha már hengereltek, válogatás nélkül hengereltek le bennünket; ezáltal soli- dárisbá tettek bennünket, a mint mi is soli- dárisnak érezzük és valljuk magunkat. De azért jellemző a Csaba Adorján volt főispán úrral követett eljárásuk. Csaba Adorján mint főispán szerintem tulon-tulig loyális és méltányos volt az akkori ellenzékkel szemben; ma is az, a mint azt a közgyűlésen a Falussy Árpád képviselő ur felszólalására adott válaszában megmutatta; mint főispán első alkalommal beválasztatta a közigazgatási bizottságba elődjét, Falnssy Árpád nyugalmazott főispán urat. A méltányosság, loyalítás, az önmaguk iránt tartozó kötelesség elemi szabályai azt követelték volna, hogy Csaba Adorjánnak megválasztását ne akadályozzák meg azzal, hogy ezt is politikai ős párthatalmi kérdéssé tegyék. Ebben bizonyára nagyrésze volt Falussy Árpád képviselő urnák is, hiszen ő a mai megyei kormánypártok vezérlő és kimagasló férfia. Pedig a képviselő ur volt az, a ki mindig hangoztatta, hogy a közigazgatási bizottságba nem szabad pártpolitikát bevinni és a képviselő urnák tudnia kel!, hogy Csaba Adorján főispán ur nemcsak nem gördített akadalyt a közigazgatási bizottságba való megválasztása ellen, sőt elősegítette azt; éreznie kellett azt is, hogy ez mégis csak jó Hirdetési dijak előre fizetendők. Myilttér sora 80 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKÓCZMTTCH 24. m, Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadóhivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 354. •»*■■■■•« M«Mea HMM érzés szerint kötelez némi viszonzásra; avagy ezt a viszonzást kiegyenlítettnek vélte akkor, mikor a távozó Csaba főispán urnák külön bucsuztotó közgyűlést akart rendezni, a mely- lyel ugyan mai napig adós maradt. Mindezen szintén csodálkoznom kellene, de oly gyorsan elszokom ettől, hogy ezen már nem is csodálkozom. Mindig a jobbat szeretem feltételezni 5 szívesen megengedem, hogy mindez a szép nemes, úri, gavallér érzés átvibrált leikükön, de aztán leküzdötték, hogy leborulhassanak a kérlelhetetlen pártabsolutizmus rideg, merev bálványa előtt, a mely csak pártérdeket, pártönzést ismer — azonkívül senkit és semmit. De ha ez igy van, akkor igazán satyra. hogy ezeknek a tisztelt uraknak pártjai prédikáltak nekünk indokolatlanul arról, hogy mi jártunk el uralmunk alatt a pártabsolutizmus követelményei szerint. Tudtommal még nem volt rá eset, hogy a közigí&gatási bizottság ennyire egy pártnak a képére legyen megalkotva. Ugyan mit szólna hozzá a kormánypárt és hová vezetne az, ha a képviselőház bizottságaiból többségi jogunk révén sorba kibuktatnánk a kormánypárti tagokat / De hát vármegyénk kis parlamentjében megtehetik, meg! is teszik a kormánypárt vezető urai. A hatalomra jutástól még mindig mámorosán, kiélvezik azt a maga teljességében és kiosztják egymás közt kinek-kinek a maga részét. Ennek a kissé alkalmatlan munkapártnak pedig proscribálását, kiirtását, lehengerelésőt határozzák el. Hát rajta! Hatalmuk van, nagy többségük vau, régi kipróbált híveik megszaporodtak a re- megőknek és napraforgóknak táborával. Felejtsék el, ha egyikük-másibuk közéleti érvényesülésük terén vagy más terén a munkapártnak is köszönhetett valamit! Számoljon le azzal a munkapárt, hogy a november 29 iki hadüzenet után fel kell vennie az önvédelmi harcot, ha van benne élni akarás és önérzet. Kisebbségben van, mert a gyengék eltántorodtak; ezt a hátrányát fokozottabb energiával, nagyobb agilitással, harmonikus összetartással és együttműködéssel kell pótolnia. Tannlságképen pedig állapítsuk meg, hogy amit a most hatalmon levő pártok ellenzéki korukban szónokoltak, a füst és levegő, amit maguk sem vesznek komolyan, mert pirulás nélkül teszik mindannak ellenkezőjét és ne felejtsük el azt a tanítást, amit most tőlük kaptunk: hogy miként kell a hatalommal élni tudni; tartsuk számon kik vol- tzk azok, kik az evangéliumi mondás megfordított ja szerint cselekednek: követ dobnak azokra vissza, akik jót tettek velük és tartsnk számon azt is, kik maradtak a megpróbáltatás napjaiban hiv barátaink, véssük jal emlékünkbe 1917. november 29 ikének napját és azután — megfogyva bár, de törve nem — felemelt fővel, bátor szívvel, haladjunk védekezve, harcolva meggyőződésünk utján, amely ma a csalódások és mégpróbáltatások tüskés útja. Lapunk mai iz&ma 6 oldal. Egyes szám ára’,: vidéken 10 fillér
