Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)
1917-11-22 / 278. szám
(1917. november 22. 278. szám.) SZAMOS 3. oldali akkor felszólítják, hogy ezt a mulasztást a bizottság előtt pótolják. Nagy betörés Máramarosszigeten. Nagyarányú és vakmerő betörés történt — mint tudósítónk nekünk telefonálja — Mára marosszigeten. A szerdára virradó éjszakán ösmeretlen tettesek behatoltak Davidovits Mayer ékszerész és zálogháztulajdonos üzletébe és onnan minden eívihetőt elvittek. Az ékszeres boltot teljesen kifosztották úgy, hogy az üzletben üres dobozokon kívül még véletlenül sem hagytak egy ezüstláncot sem. Az elrablott tárgyak érték 300—350 ezer korona. A tettesek közül valamelyik nappal belopódzott a bolthelyiségbe, ahol elrejtőzött. Mikor Dávidovits bezárta az üzletet, a tettes belülről felfeszitette az ajtót és beengedte cinkosfársait, akik aztán kifosztották az ékszerüzletet, megdézsmálták a zálogház raktárát és pár ezer koronát vittek el a kézi pénztárból. A betörök villanyvilágítás mellett dolgoztak s amikor reggel a betörést észrevették, a lámpák még églek. A b etörés óriási izgalmat keltett a városban. A rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást, de eddig minden eredmény nélkül. A szatmárvármegyei Lorántffy- egyesület f. hó 25-én délután 5 órakor a • leányiskolák tornacsarnokában tartandó estélyének a műsora : 1. „ Légy áldva Istenünk, előadja- a rét. főgimnázium énekkara. 2. Elnöki megnyitó, tartja Mátray Lajos főgimn. tanár. 3. a] Puccini: Ária a Bohémélet c. operából, b) Meyar-Hslmund: Varázsdal, c) Leoncavalli: Madárdal a Bajazzókbőí, Énekli Szabó Margit urleány, zongorán ki séri Bendinec Nándor városi zeneiskolai igazgató. 4. .A nők szenvedése a háborúban“ cimiiiei előadást tért Boros Jenő lelkész. 5. Íriszt: „Magyar Fántázia“, zongorán előadja Sóliom Magda urleány, második zongorán kiséri Bandíner Nándor. 6. Büki György: „A honvéd“, szavalja Máthé Rózsika tanítónő- képezdei növendék. Az estélyre 2 és 1 koronás jegyek válthatók Huszár Aladár könyvkereskedésében és este. a pénztárnál. Holnap lesz a fehérnemű gyűjtés. Házról-házra bejárják., holnap a katonai kiküldöttek a várost, hogy a polgárság fehérnemű adományát összeszedjék a hadsereg számára. Nem szabad ebből az adakozásból kimaradni senkinek. A hazának ad, aki e célra adakozik. El lehet képzelni, hogy nem szerveznének ily nagy arányú gyűjtést, ha nem volna nagy a szükség. Értse meg min- deoki jól, szükség van reá, tehát oda kell adni felesleget. Akinek 24 inge van, az oda adhat négyet, és ebben az arányban mindenki adakozhat. Ha minden házban egy inget adnak, Szatmáron 5000 ház van, 5000 ingnek kell összegyűlni. Azonban jóval több mindenféle fehérnemű fog összegyűlni, mert szükség van minden férfi és női fehérneműre, harisnya, ing, lábbeli, szoknya, törülköző, asztalkendő, ágynemű, mindenféle színes, fehér, tarka, vászon, pamut, karion és bar ehet holmi, minden, minden kell azért adjon mindenki, különösen azok, akik tehetik. A debrecen-nagykárolyi vonat meghosszabbítása. Megírtuk már, hogy a város közigazgatási bizottsága felirt a Máv. debreceni üzletvezetőségéhez aziránt, hogy a Debrecen- Nagykároly között személyszállítással nappal közlekedő katonai gyüjtővonatot hosszabbítsa meg szatmárig. Az üzletvezetősőg el is rendelte a vonat meghosszabbítását, de mielőtt az megindulhatott volna, a Máv. igazgatósága már be is szüntették. Most a közigazgatási bizottság újból felirt ez ügyben a kereskedelmi miniszterhez, akitől megismételvén a vonat járásához fűződő közlekedési érdekeket, a vármegye székhelyével való összeköttetést, és kérte, hogy e miniszter rendelje ennek a vonatnak Szatmárig való közlekedését. Szerencsétlenül járt vonatfékező. Tegnap reggel a Bikszádról jövő vonat egyik kocsijából, a sárközi állomáshoz közel, Spiller Rudolf vasúti fékező oly szerencsétlenül ugrott le, hogy a jobb keze a kerekek alá került. A kerekek a szerencsétlen ember kezének felső részét teljesen összetörték. Első segélyben Sárközujlakon részesült Teles Rudolf dr. által, majd Szatmárra hozták és az állomásról a mentők a közkórházit szállították. Spiller állapota igen súlyos s valószínűleg jobb karját amputálni kell. fl katonai lóvásár eredménye. Am. kir. 2. számú honvéd pótlóvazó bizottság tegnap tartotta lóvásárját Szatmáron. A vásár alkalmából 11 lovaf vettek: tüzérség és train részére, hátilónak és málhás állatnak vegyesen. A lovak árai 800—4000 korona között váltakoztak. Az átlagos ár 2500 koronát tesz ki. megvásárolt lovak 4—7 évesek, mind hibátlan prima állatok. Legtöbbjét parasztgazdák állították elő. A vásár eredményéből az látszik, hogy a lóállomány az utóbbi időben tetemesen javult és az anyag sem kisebb, mint tavaly volt. Ami pedig az árakat illeti, tekintettel arra, hogy a piac ló árait úgyszólván a pótiovazó bizottság által fizetett árak dirigálják, e tekintetben azt lehet megállapítani, hogy az előbbi áreséssel szemben újabban csekély emelkedés mutatkozik. Elfogott vásári tolvaj. Tagnap délután Feldman Mózesnó piaci kékedónyárus a csendőrségnél jelentést tett, hogy ismeretlen tettes több edényét a nagyvásári tolongásban ellopta. Feldmanné emlékezett, hogy j egy bársonykabatos alacsony termetű nő több | ízben gyanúsan ólálkodott az edények körül. 1 A csendőrsőg csakhamar elfogta a tolvajt, | ki először Homoki Jánosnénak mondotta i magát, majd a vallatás során kisült, hogy valódi nova Kormányos Jánosné, kinek a férje hadbavonult katona, Darai-ut 10. szám alatt lakik, hol a csendőrsőg a házkutatás alkalmával igen drága függönyöket, selyem kendődet, harisnyákat talált, melyeknek szerzését igazolni nem tudta. Kormányosáét a csendőrség őrizet alá helyezte. A Szamoshoz befolyt adományok. Háboius jótékonycélra mádófalvi Zöld Aladár csendőríőhadnagy Pozsonyból 10 K-t, a rokkantak részére Magyar József ős Rigó Sándor őrmesterek [Sárköz] 4 K-t, a Kohn család részére N. N. 5 K-t küldöttek be hozzánk. Továbbítjuk. Tőzsde. — Déli zárlat. Budapest, nov. 21. Az irányzat lanyha volt. Magyar Hitel . . . Osztrák Hitel . . Salgótarjáni . . . . Rimamurányi . . . Agrár bank . . . . Leszámitoló-bank . . Magyar bank . . . Nasici Taningyár . . Kereskedelmi Bank . Fabank ........................ Ip arbank ........................ 1260-1290 K - f. 896-921 K — f. 1086-1095 K - f. 1075-1084 K - f. 988-10J0 K - f.---------------K — f. 82 6—900 K - f. 3375-8400 K — f. 5850--------K - f. 58 0--------K - f. 570-590 K - f. Féltékenység. (Arcübasev 5 felvonásos drámájának bemutatója.) Ha sablonos premierről lett volna szó, még a helyszűke és az idő előrehaladottsága dacára is megírtuk volna a szokásos 10—15 soros referádát a bemutatóról: (Szeretjük hangoztatni, hogy lehetőleg nem kritikát, hanem inkáb reterádá kát igyekszünk írni a színház előadásokról.) De úgy éreztük, hogy tartozunk a dráma irodalmi értékének azzal, hogy ne a kétes értékű francia vígjátékokat, lármás operetteket megillető felületes megemlékezés fóliájában surranjunk át fölötte. Mert tagadhatatlan, hogy Arcübasev hatalmas és nagyszerű drámáján ott ragyog ez irodalom pecsétje. A Féltékenység talán szerkezetileg nem a leghatásosabb színdarab, első két felvonása egyenest vontatott és cselekmény hijján vaiő, alapjában véve azonban ez a dráma a legmélyebb lélektani elmélyedések közül való. A féltékenységet, a nő kizárólagos bírásának problémáját Schakespeare előtt és után rengeteg változatban és több-kevesebb sikerei dolgozta fel az irodalom. De Arcücasev, aki a SzaniDban is a nőgyülölő megvetésével irt az asszonyokról, meztelen igazságait még maga sem merte eddig olyan grandiózus fö- lőnynyel hirdetni, mint tegnap bemutatott drámájában. Itt nem ismer határt és kíméletet. Amilyen finom megfigyelő, épp oly elfogult ós brutális tud lenni — és mindig a nő hátrányára — ha bizonyítani akar. A darab meséje sovány, de alakjainak lelke gazdag. Tulajdonképpen csak arról van szó, hogy Petrovits Szergej irő felesége Ni- kolajevna Je'ena a kacérkodást oly művészi tökélyre emeli, hogy elcsavarja minden férfi fejét; aki a közelébe jut, s jóllehet szereti az urát, sorra egymásután mégis olyan kompromittáló helyzetekbe kerül, igy a kaukázusi herceggel, Ivanov hadnagygyal és Szerjosó- val, a diákkal, hogy szinte nyilvános botrány- nyá dagadnak a kalandjai, amelyek azonban a legvégső ponton mégis plátóiafe maradnak. A férj mindent lát, a gyanú egyre nő, a gyu- anyag egyre gyarapszik, inig végre kirrbban a halálos szenvedély és Szergej, a tisztafejü, a nagylelkű iró megfojtja a feleségét. Arcübasev a lehető legerősebb színekkel dolgozik. Nem számol a nézőtérrel. Az utolsó felvonásban, amelynek hatalmas drámai kitörése szinte félelmes erővel hat a nézőre, a szerelmet vad érzékiséggel szemlélteti. És mi mégis azt merjük mondani, hogy ez a dráma oly* magas fokon áll, hogy a művészet eltompitja szokat a részeket, amelyek silányul beállítva csak a brutalitásukkal hatnának. Igaz: a karzat közönsége durván belékacag ezekbe az erős jelenetekbe, mert azok csak az érzékeire hatnak, de a páholy és. a parterre disztiDgvált közönségének az értelmére hat a drámai kifejtés, | amely itt nem az érzékiségévii csiklandós, hanem nagyszerű, hatalmas erejével ráz meg. Nem mondjuk, hogy minden szülő vigye el a serdülő lányát a darabhoz, de azt állítjuk, hogy a poudheriának több oka van felháborodni bár melyik sikamlós francia vigjátékon, mint ennek az irodalmi értékű drámának erőteljes őszinteségén. t Ami az alőadást illeti, a két első felvonás eseménytélen, vontatott menetével a színpadon alig tudtak megbirkózni. Az asszonyt, Jalenát, a típust, a lelkileg romlatlant, de az asszonyi bűn örök eredőjét Belle Margit játszotta, Intelligenciájának, disztingvált megjelenésének, tudásának minden fegyverével, a szerepének kidolgozására valló gondosság tanuj eleivel vonult fel, hogy elénk állítsa Arcübasev elképzelt bűnös asszonyát, akinél a lobogó, nagy tűz csak játék s akinek vétkeznie sem kell, hogy halálosan bűnös és tisztátalan legyen. A negyedik és ötödik felvonásban korlátlan, fölényes ura volt szerepének. Szép ós művészileg fölöttébb értékes sikerének csak előnyére válnék — ezt nem a kritikusi nagyképűség, hanem a referens jóindulatú megfigyelése mondatja velünk — ha mimikáival, amelyek helyükön alkalmazva emelik a hatást, az erre nem megfelelő részeknél takarékoskodnék. Szergej, a férj alakjában Kiss Miklós a komoly művészet legszebb példáját mutatta. Világos, természetes s képességeiben rejlő nagy talentummal, a drámai részeknél idegeket rázó nagy erővel játszotta meg hatalmas szerepét. Mi, akik általában hive vagyunk Kiss Miklós nagy tehetségének, a bemutató alkalmából valósággal frappirozott bennünket. Biró Erzsinek, a társulat ez alkalomból debütirozó uj tagjának szerepe nem volt alkalmas arra, hogy abból a művésznő képességeire következtetni lehessen. Mindössze annyit tudtunk megállapítani róla, hogy kellemes megjelenésű nő, aki otthon van a színpadon. Porényi Kálmán egy fölényesen bölcs ember fájdalmát és keserű józanságát toimá-
