Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)

1917-11-20 / 276. szám

2. old«! SZAMOS (1917. november 20. 276 szám.) A központiak negyedtől havi háborús eredménye: 390,000 fogoly, 3233 ágyú. Bariin, nov. 19, A Woiff-ügynökség jelenti A folyó évi júliustól november közepéig elhódított óriási területhez, amely a közpon­tiak kezére jutott, arányban áll az elfogot- tak és zsákmányolt ágyuk jelentékeny száma. Julius 19-től november közepéig kereken 390,000 embert fogtunk el és 3233 ágyút zsákmányoltunk. Ezen számokban nem sze­repelnek azon hadifoglyok, akiket a külön­böző frontokon szállítottak be. A zsákmányolt hadiszereket és gépfegyvereket felbecsülni sem lehetett. Glémenceau háborús kiáltványa. Páris, nov. 19. Humanité írja: Clémenceau két napja kiáltványon dolgozik, amelyban rendkivüli ki­jelentések lesznek. A kiáltvány a háborúnak a végsőkig való folytatását és a békebarátok kíméletlen elnyomását fogja hirdetni. LEGÚJABB. A berni konferenciát elhalasztották. Bem, nov. 19. A Bernbe nov. 19 ra kitűzött konferen­ciát nehány héttel elhalasztották, hogy nem kötelező tárgyú, barátságos megbeszéléseket fognak folytatni, Az első ilyea megbeszélés november 22 én lesz. Szigora reqd lesz a piacon. A főkapitány a nagyobb ellenőrzésről és az erélyes büntetésekről. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 19. Amíg katonáink immár negyedik éve vívják véres csatáikat a külső ellenséggel, az itthonmaradottak bár vértelen, de súlyos har cokat folytatnak a piaci mizériákkal, a kofák és termelők uzsoráskodásával. A fogyasztó közönség állásainak meg­erősítésére a rendőrség emelt ugyan védő- műveket, úgynevezett rendeleteket, de ezek­kel úgy jártunk, mint 1914-ben a Kárpátok­kal, amelyek pompás védővonalak lettek volna, ha kellő tüzérség állott volna a hegyek tetején. A szatmári fogyasztó közönséget is vé­delmezi egy csomó rendelet, amelyeknek csak az a hibája, hogy nincs, aki azok végrehajtását ellenőrizze, azok áthágását meg­torolja. Most, hogy a város uj rendőrfőkapitánya, Ozory István feladatául tűzte ki, hogy a vá­rosban rendet teremt, kérdést intéztünk hozzá, hogy mik a tervei a piaci rendésze­tet illetőleg. — Az én álláspontom — mondotta a rendőrfőkapitány — az, hogy békés időben se, de különösen háborús időben, amikor az élelmiszerpiac rendbentartása oly sok nehéz­ségbe ütközik, a rendőrség ne adjon ki ren­deleteket, ha nem tudja azokat végrehajtani, mert ez csak árt a rendőrség tekintélyének és a vógrehajtatian rendeletek csak a ki­játszását segítik elő. Az én célom az, hogy Oláh tb. rendőrtiszt vezetése alatt egy de­tektív csoportot rendelek ki a piac ellenőr­zésére két élelmezési ellenőrrel, akik a piaci rendészet kérdéseiben állandó oktatásban fog­nak részesülni. Az újjászervezés után tiszt­viselőket fogok kirendelni a piacra, ahol ál­landó ügyeletet tartatok, hogy a vásári rendőrség a kisebb ügyekben a helyszínén biráskodbassék — Ebben a kérdésben is, mint általá­ban, az a felfogásom, hogy a rendőrségnek nemcsak a megtorlás, a büntetések kiszabása a célja, hanem főként az, hogy a kihágáso­kat megakadályozza. Ezért a piaci rendőrség a nagyközönségnek — nem az Ö3szevásárló, hanem a fogyasztó közönséget értem alatta — rendelkezésére fog állani. — Elvem az, hogy az áru. ami a piacra kerül, ott adassék el. A sorompóknál s az utcákon, ahol moit a legnagyobb vásárlások ! folynak, őrségek fognak vigyázni arra, hogy ! ezek a vásárok megszűnjenek llyeo termé­szetű kihágásért nemcsak az eladót, de a ’ vevőt is megbüntetem. — Különösen hangsúlyozom — mon­dotta a főkapitány — hogy a büntetések kiszabásánál a legnagyobb arélylyel fo­gok eljárni, Igyekszem a kihágások elkö­vetését megakadályozni, de ha ez nem si­kerül, elzárással fogok büntetni, mert az a tapasztalatom, hogy a pénzbüntetés, külö­nösen ha csekélyebb összegről van szó, nem hat. Az élelmiszer uzsorások kikeresik a cse­kély büntetést hamar. — A piacon meg fogom külömböztetn az árusokat aszerint: termelők-e vagy vi­szonteladók. A termelőknek kedvezményeket kivánok nyújtani, hogy ezzel a szatmári piachoz édesgessem őket. Viszont a kofákat erősen megrendszabályozom. Éppen ezért külön árusitó helyet fogok kijelölni a termő­tök és külön a viszonteladók számára. A kofáktól szigorúan megkövetelem, hogy áru sitó helyükön tábla jelezze a nevüket, la­kásukat és az általuk árusított portéka maximális árát. Viszont a termelőket kéz- lyüssbb kézzel kell kezelni, nehogy elriasz- j szűk őket a piactól. — Ezekkel az eszmékkel már foglal* j kozom és rövid idő alatt életbe is léptetem I a rendelkezéseket. Egyelőre a személyzet | hiánya miatt nehéz azok teljes végrehajtása, I de kisebb javító intézkedéseket máris életbe | léptetek. v i á győzelem badikölcsöne. A koronás uralkodó elismeréssel adózik az Isonzó hőseinek. Nemes szavakkal emlék­szik meg |királyunk a derék harcosainkról, akik tizenkét Isonzó-csata emberfölötti küz­delmei után vitéz szövetségeseinkkel együtt mélyen Ibent vannak az ellenség földjén és amikor diadalt-dladalra aratnak, voltaképen igazságot szolgáltatnak. Mert leghelyesebb ki­fejezés ebben az esetben az „igazságszolgál­tatása“, hiszen tüneményes győzelmeink azo­kat az olaszokat sújtják méltó büntetéssel, akik harmadfél évvel ezelőtt hátha támadtak minket, annyi ellenséggel harcoló szövetsége­süket. Dicső királyunk fenkölt szavakkal em­lékszik meg azokról a hősökről, akiknek éle­tükkel kellett megfizetni győzelmünket. Ha e hősökre gondolunk, be keii lát­nunk, hogy bármennyi áldozatot is ró az itt­hon levőkre a háború, ezek az áldozatok egészen elényesznek harcosaink küzdelmei mellett. Hiszen idehaza csak anyagi áldoza­tokról lehet szó és arról, hogy le kell mondani bizonyos kényelemről, kevesebbel kell beérnie minden embernek. Vájjon mi ez'a kiontott drága magyar vérhez képest ? . . . E napokban az a feladat vár mind­nyájunkra, hogy biztosítsuk a hetedik hadi- kölcsön sikerét. Ezt a feladatunkat a leg­nagyobb megértéssel, köteiességtudással és lelkesedéssel kell megoldani Annyit szenvedő és mégis a legnagyobb odaadással harcoló katonáink joggal elvárhatják, hogy fentartás nélkül biztosítsuk minden szükségletük fede­zését. Ennek pedig az az útja. az a módja, hogy ki anyagi erejéhez képest járuljon hozzá a hadikölcsön sikeréhez. Ha a hetedik hadi- kölcsönnek is meg lesz a fényes eredménye, a kötolességteljesités nyugodt Öntudatával fogjuk haza várhatni katonáinkat. * Az Osztrák-Magyar Bank szatmári fiókjánál báró Kende Ziigmond C3. kir. kamarás és neje 50 ezer koronát jegyeztek a hetedik hadikölcsönre. Ezzel együtt báró Kende Zsigmond és nejének összes eddigi jegyzése 350 ezer korona. Tőzsde, — Déli zárlat. — Budapes t, nov. 19, Magyar Hitei . . . . 1312­1340 K ­f. Osztrák Hitel . . . 922­-946 K — f. Salgótarjáni .... . 1135­-1200 K — f. Rimamurányi . . . . 1090— 1125 K ­f. Agrár bank .... . J005­1045 K ­f. Leszámitoló-bank . . , -- ­— -­K ­f. Magyar bank . . . 895­-915 K ­f. Nasici Taningyár . . , -­— -­K ­f. Kereskedelmi Bank . . 5850­-5900 K — f. Fabank .................. 92 8-945 K ­f. A hangulat mindvégig igen bizakodó veit. Fehérnemű gyűjtés Szatmáron. A rn. kir. honvédelmi minisztérium hadsegélyző hivatalának felkérése folytán a városi hatóság Szatmár-NémeUbon nagyará­nyú fehérnemű gyűjtést rendez a hadsereg részére. Diadalról-diadalra haladó hős vité zeink fehérnemű állománya a bosszú harc alatt elszakadt, meg is kopott, meg aztán el is fogyott. És most a hadvezetőség a Had­segélyző Hivatal utján fehérneműért fordul a nemzethez. Szükség van minden íáríí éa női fehérneműre. Harisnya, ing, lábbeli, szoknya, törölköző, asztalkendő, ágynemű, mindenféle fehér, színes, tarka, vászon, pa­mut, karton vagy barchett holmi, mind kell és felhasználható. Azért nézzen körül min­denki a háza tájékán, válogassa ki, amit nélkülözni tud és adja oda jó szívvel éret­tünk küzdő vitéz fiainknak. Az adakozás megkönnyítése céljából Szatmáron a gyűjtés oly módon szereztet­nék, hogy bázról-házra mennek az adomá­nyokért. Ötven kerületre osztják a várost s minden apró körzet minden házát egy ön­kéntes, vagy altiszt vezetése alatt katonai kiküldöttek járják be s átveszik és beszállít ják a városházára az adományokat. A gyűj­tés f. hó 23-án, pénteken d. e. 10 órakor veszi kezdetét. Ekkor indulnak el a csapatok a városházáról. A hatóság ezúton kéri a közönséget, hogy fogadja őket mindenki ma­gyaros szeretettel. Ök nem könyöradományt gyűjtenek, hanem olyan köteles adót szed­nek össze, amelynek megfizetése alól kibújni a legszégyanteljesebb megvetésre méltó ha- zafiatlanság volna. Reméljük, hogy Szatmá­ron minden polgár és minden honleány tel­jesíteni fogja kötelességét. A kormányt támogató pártok egye sütésének nehézségei szaporodnak Budapesti tudósítónk jelenti: A kormányt támogató pártokban izgalommal tárgyalják az egységes pártalakulás kérdését. Különö­sen a Károlyi-, Apponyi pártok zúgolód­nak és egyes tagjai kilépésiéi fenyegetőz­nek, ha a közjogi alapról lemondva monda­nák ki a fúziót. A pártalakulás akadályai ilyenformán egyre szaporodnak. Lehetséges, hogy a terv hamarosan teljesen dugába dől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom