Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)

1917-11-11 / 269. szám

(1917. november 11. 269. szám.) SZAMOS 3. oldal A kamarai küldöttség a szatmári érde­keltség több rendbeli panaszáról vett föl jegy­zőkönyvet, amelyeknek elintézése Debrecen­ben fog megtörténni. A szatmári kereskedők közül többen azt panaszolták, hogy a hatóság az ő cimükre érkezett árukat nem bocsátja rendelkezésükre, minek következtében a hadbavonult kereske­dők családtagjai nem tudnak megélni az üz­leti forgalomból. A füszerkereskedőknek ezen- - kivül az a kívánsága, hogy ne zárják ki őket a közélelmezési cikkek árusításából. Sérel­mesnek tartják, hogy a Városi Közélelme­zési Hivatal a legális kereskedők rovására olyan elemeket von be a kereskedelembe, akik azelőtt nem foglalkoztak vele. Az iparosok azt a kérelmet terjesztet­ték a kamarához, hogy juttassák őket nyers­anyaghoz. így a kovácsok nem tudnak vas­hoz jutni, a cukrászok cukrot, a többi ipa­rosok petróleumot kérnek. A szatmári vendéglősök és kávésok a szatmári rendőrfőkapitányság azon intézke­dése ellen kértek jogorvoslatot, amellyel arra köteleztettek, hogy f. hó 15-éig bezárólag külön engedélyt kell kérniök a commerce kártyajátékra és tervrajzot kell bemutat niok, hogy mely helyiségekben és asztalok mellett fognak kártyajátékot folytatni. A küldöttség kilátásba helyezte a pa­naszoknak illetékes helyekre való eljuttatá­sát, illetve megfelelő orvoslásukat. A kamarai küldöttség a cérnaszükség letnek a kereskedelmi minisztérium által ki­látásba helyezett biztosítása céljából meg hallgatta az érdekelt kereskedőket és iparo­sokat az 1916. óv első felében elhasznált cérnamennyiség megállapítása tárgyában. A kereskedelemügyi minisztériuma ka­tonaság részére szükségelt fehérnemű egyré- szének szállításával kínálta meg Szatmár vá rost. Miután a város vezetősége a miniszté­riummal a szállítási idő kérdésében nem tu dott megállapodásra jutni és igy a hadiöz­vegyek és árvák megélhetését előmozdító ál­lami megrendelések ügye már már a kútba esett, — a kamara valószínű’eg a saját ér dekeltségi köreivel fogja a tervet meg­valósítani. A kisebb kötélgyártó iparosok azon mozgalmát, hogy a hadseregszállitásból ré szűkre is juttassanak egy részt, a kamara oly módon pártfogolja, hogy az országos Ipar egyesület részéről Budapesten felállítani szán dékolt kötélgyártó szövetkezet helyeit a ka­marák által kívánja a megrendeléseket szét osztatni, amit úgy költségkímélés, mint szo­ciális szempontokból a legmegfelelőbbnek tart. Átvizsgálta ezenkívül a kamarai kül­döttség az alkalmi hadi cipő szállító szövet kezet ügykezelésit és számadásait is, miután arról is gondoskodott, hogy a szövetk 'zetek országszerte a pályázati formalitások mellő zésével jussanak további megrendelésekhez. A fentieken kivül a kamarai küldöttség nagyfonUmágu közgazdasági kérdésekben folytatott a városházán megbeszélést, mely­nek eredményére még visszatérünk. A vörhenyről. Irta: dr. Halász Lajos. Azért irok pár sort erről a legveszedel­mesebb gyermekbetegségről, mert az a meg­győződésem, hogy a nyilvánosság bevonásával és a közönség tájékoztatásával könnyebben tudunk majd gátat vetni e baj terjedésének. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy váró sunkban már pár hónap óta jelentkeznek, szórványosan bár, skárlát esetek, sőt áldoza­tai is vannak Ezek a szórványos megbetegedések pedig rendszerint előfutár] ai a későbbi törne ges megbetegedéseknek. Miképpen lehet megakadályozni, hogy az eddig szórványosan föllépett betegség jár­ványossá ne fajuljon ? A köz- és egyéni tisztaság kiváló fon­tosságát hangsúlyozva, egyik mód : az orvosi ős orvosrendőri beavatkozás (a betegség fész kének kikutatása, óvintézkedések megtétele stb,), a másik : a laikus közönség felvilágosi tása az uralkodó betegségről ős amennyire lehetséges, kitanitása, hogy a bajt fölismerje. Az elsőt, az orvosi beavatkozás kérdését mellőzöm ; az orvosok úgyis tudják és teszik is kötelességüket. De foglalkozni a második móddal hálás feladat, mert, ha a beteg környezete fölismeri a bajt, az orvos érkezését be sem várva, azonnal képes az óvintézkedéseket, különösen az elkülönítést, elszigetelést végrehajtani. Miről lehet megismerni a vörhenyt? A betegség a legtöbbször váratlanul jön A gyerek rosszul lesz, forrós ág lepi meg, igen gvakran a hideg is kirázza, hány is, megfáj­dul a torka. Súlyos esetekben fejfájás, bődult- ság, nyugtalan alvás, félrebeszélós társul ezek kéz a jelekhez, apró gyerekeknél még gör csők is. Rendesen még az első, esetleg a máso­dik napon előtűnik a jellegzetes skarlátszinü kiütés; legelőbb a nyakon, mellen és az ar con, csakhamar aztán kiterjed az egész testre. A kiütés nem foltos, mint a kanyarónál, hanem eleinte számtalan apró sürü veres pontocska mutatkozik, ezek ezután összefoly­nak és olyan lesz az egész test, mint amilyen az élénk, skarlátveres posztó. A pirosság legélénkebb a háton. A száj, illetve ajak és az áll föltűnően sápadt ős élénk ellentétben áll a piros arccal. A kiütés 3—4 napig igen élénk, aztán lassanként elhalványodik, a nyelósi nehézsé­gek megszűnnek, a beteg közérzése megjavul ős — a szabályosan lefolyó esetekben — az első hét végén, vagy a második hét kezdetén bekövetkezik az üdülés. A kiütés egészen el­halványodik, megkezdődik a bőrnek nagy le­mezekben való lehámlása. Mint minden betegségnek, különösen fertőző betegségnek, a vörhenynek is van a vázolt szabályos lefolyású típuson kivül ige a enyhe formája is, amikor a betegnek még láza sincs; van- olyan, melyhez igen sok komplikáció társul, úgy, hogy csak hosszas szenvedés és sokszor maradó fogyatkozások árán szabadul meg a beteg. Néha meg olyan súlyos jellegű a fertőzés, hogy a beteg néhány nap alatt elhal. A vörheny igen ragályos betegség. A ragályozásra elég, ha csak egyszer s csak rövid ideig tartózkodik valaki a skárlátos'be­teg közelében. De nemcsak maga a beteg fertőz. A ragályt terjeszti mindaz, amivel a be teg érintkezik. Tehát fehérneműje, ruhái, a bútorok, játékszerek, s még a beteggel érint­kezők is. Sok esetben megállapítható, hogy a tej is közvetíti a ragályt; természetesen csak a vörheny mérgével fertőzött tej, mert az álla tok mentesek ettől a betegségtől. Meddig fertőzhetnek a skárlátos bete gek ? Eddigi ismereteink és tapaszt dataink szerint a skárlátos beteg mindaddig fertőzhet, amíg teljesen le nem hámlott. Miképpen történik a fertőzés és mi a skárlátot okozó ólŐsdi, még nem tudjuk. Bi­zonyos csak annyi, hogy a veres pontokban és a vérben benne van a kórokozó mikroor ganizmus, mert az ezekről a helyekről vett folyadékkal sikerül egészséges egyéneken skarlátot előidézni. A vázoltak alapján önként következik minden szülőnek, a beteg hozzátartozójának, iskolák, intézetek, gyárak, ipartelepek, mühe lyek vezetőinek az a kötelessége, hogy azon­nal tegyen jelentést a skárlátos vagy erre gyanús megbetegedésről; különítse el a be­teget addig is, mig az orvos megérkezik, gondoskodjék róla, hogy a betegnek külön evőeszköze és mosdója, külön ágy belije, és fehérneműje legyen. Sokan vannak, akik a veres cédula ki ragasztását megbélyegzésnek tekintik, lega lább is szégyennek. így történik meg aztán, hogy a betegséget eltitkolják. Ne tegyék ezt, ne csak amiatt, mert, ha cselekedetük kiderül, azért snlyosan büntetik, hanem gondoljanak arra, botor felfogásuk miatt hány ártatlan élet pusztulhat el. Aztán meg, akinek skárlátos betege vau, ne járjon olyan helyekre, ahol tömege­sen fordulnak meg, tehát ne járjon színházba, moziba, templomba s általában gyülekező he­lyekre. A jó ízlésért se tegye ezt. Tanácsaimnak megfogadá3 által nagyon sokkal hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a most még szórványos vörhenymegbetegedések nem fognak járványoz jelleget ölteni. Mielőtt bármit venne, vagy eladna, saját érdekében, az „Atlas“ hirdetést olvassa. Megjelenik vasár­nap, szerdán, pénteken, A Városi Közélelmezési Hivatal közleményei. Megkezdődik a üsztkiosztás. — Fehér cukrot kapunk novem­berre Szatmár, nov. 10. A Városi Közélelmezén Hivatal közli ■ Liszt-kiosztás. Értesítjük a város el­látatlan közönségét, hogy hétfőtől kezdődőleg a vásárlási igazolvány egyidejű bemu­tatása mellett a lisztjegyfüzetből ki nem tépett jegyek ellenében a lisztjárandóság heti 2 kg-os alapon az alábbi sorrend szerint váltható ki és pedig kötelező a nov. 12 — nov. 18. és nov. 19. — nov. 25 ig terjedő jegyek beváltása mindenkire, de beválthatók a nov. 26. — dec. 2. és dec. 3. — d8c. 9-ig terjedő jegyek is. Azok azon­ban, akik ez utóbbi időre a járandóságot mo9t ki nem veszik, ezt a körülményt saját üzletükben külön bejelenteni tartoznak, hogy nyilvántarthatók és november 26. után kielégíthetők legyenek. A járandóság fele kenyórlisztben, negyede főző, negyede pedig nullás lisztben igényelhető. Sulylevonásnak helye nincsén, árak változatlanok s a vásárló áltat fizetett összeget az elárusító valamelyik csomagra ke'et és aláírás megjelöléssel fel­jegyezni tartozik. Vásárlásra jelentkezzenek Hétfő délelőtt A és B betűvel kez­dődő nevüek, dé’után C és D, kedden dél­előtt E, F és G. délután H, í és J, szerdán délelőtt és dólutáu K, csütörtökön délelőtt L, M és N, délután 0, P és R, pénteken délelőtt S, Sz. és T, délután U, V, W és Z, szombaton egész nap és vasárnap délelőtt 10 ig az elmaradottak, megjegyezvén, hogy aki ezen idő alatt nov. 25-ig terjedő időre eső járandóságát ki nem veszi, annak ezen időig szóló jegyei érvénytelenné válnak. A Tisztviselői Fogy. Kör tagjai liszt járandósága a külön hirdetményben foglal­tak szerint adatik ki azzal a külömbséggel, hogy ezért a tagok a tagsági jegyen feltüntetett időben tartoznak jelentkezni. A pontos megjenésre a tagok oly megjegy­zéssel hivatnak fel, hogy be nem váltott je­gyeiket érvényesíteni nem lesz módunkban. Cukor ügyben közöljük a város kö­zönségével, hogy a november havi ellátásra előreláthatólag már nem nyers, hanem fehér cukrot kapunk s mihelyt ez megérkezik, a kiosztást haladéktalanul megkezdetjük. Hatékony patkány irtószer-t besze­rezni kívánván, kérjük a közönséget, hogy ilyennek a beszerzési forrását hivatalunk tu­domására hozni szíveskedjék. Az eredményes irtószer közvetítője külön jutalmazásra is számíthat. Szegények vasárnapja van ma Szatmáron. Ma délelőtt 11 órakor nyitják meg a szatmári szegények éttermét: a Népkonyhát. Az őszi égbolt csukaszürkébe öltö­zött. A migasságos égből, ahonnan eddig jóságos emberszeretettel sütött le reánk a szegény emb r kályhája: a nap, csípős, hideg őszi eső hull. Akinek van, előveszi a melegebb lábbelijét, amely nem ázik könnyen keresztül, előkerül a téli kabát, felhajtják a prémes gallért, nehogy meg­ártson a nedves levegő. Aki meg éppen el­kerülheti, az ki se megy az utcára, bennt ül a fütött kályha mellett a meleg szobá­ban. A városháza kis tanácstermében szi­gorú adó vető urak előtt jajkeservesen sír­nak a háború gazdagjai, az ember szinte hajlandó elhinni, hogy szegények attól élnek jól, hogy ráfizettek a sokezer koro­nás háborús jövedelmekre. Majd megsza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom