Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)

1917-11-10 / 268. szám

(1917 november 10 268. szám.) SZAMOS 3. oldal A hetedik magyar hadikölcsön. Ullmann Adolf főrendiházi tag, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazga­tója, gazdasági életünk egyik leghivatottabb vezérférfia, a minap országszerte méltó feltűnést keltő véleményt adott a hetedik magyar hadikölcsön jövedelmező­ségéről. Szolgálatot vélünk tenni úgy az uj hadikölcsön döntő jelentőségű ügyé­nek, mint közönségünknek, midőn Ullmann nyilatkozatának fontosabb részeit az alábbiakban reprodukáljuk : A magyar állami értékek árfolyamalakulása a háború folyamán, kivált pe­dig a VI. hadikölcsön kibocsátása óta örvendetesen kedvező irányba terelődött, így a 4%-os koronajáradék, mely a háború kezdetén 76.50 és a folyó év má­jus havában 78.50 árfolyamon került forgalomba, a legutóbbi napokban 83°/0 körül cserélt gazdát, a á^/o-os járadék árfolyama 68-tól 73-ig emelkedett és a magyar állam egyéb címleteinek ára is jelentékenyen javult. Egyébként a 4°|o os magyar koronajáradék az egyetlen a hadviselő álla­mok vezető járadékai közt, amelynek az árfolyama a háború alatt nem csökkent. Mutatja ezt a következő összeállítás: 2V2°/o-os angol konsol a háború kitörése előtti árfolyam: 75.50 jelenlegi árfolyam: 56.25 3°|o-os francia járadék 78.50 61.25 S^o os olasz járadék 95.— 80.— 5o!fl-os orosz járadék 98.75 67.50 3ojo-os német birodalmi kölcsön 75.50 66.— 4o|o-os osztrák járadék 79,— 78.— 4ojo-os magyar koronajáradék 76.50 83.— Mig a hadikölcsön 6 százaléknál magasabb kamatozást biztosit, addig a részvények tekintélyes többségének a mai árfolyamok alapulvételével mind­össze évi 2—3 százalék a hozadéka, sőt egyes papirok még ennyit sem jöve­delmeznek és leghatározottabban szembe kell szállani azon felfogással, mintha a részvénytársaságok indíttatva érezhetnók magukat arra, hogy részvényeik osztalé­kának megállapításánál azok árfolyamára tekintettel legyenek. Az osztalékpolitika terén mindenkor, különösen azonban a mostani rendkívüli időkben a legnagyobb óvatosságot kell szem előtt tartani már csak azért is, mert az a vélemény, mely a béke beálltától azonnal erős konjunktúra megindulását reméli, általában alig tekinthető indokoltnak. A nyersanyag, a hajótér és az idegen valuta hiánya na­gyon meg fogja nehezíteni gazdasági életünk újjászületését. Vegyünk például szemügyre nehány körülményt, mely a textilipar helyzetének jövő alakulására döntő befolyást gyakorolhat. Az Északamerikai Egyesült Államok pamuttermelése az utolsó békeévben, 1913-ban mintegy 18 millió bált tett ki, amiből magában Amerikában 3-4 milllió bált dolgoztak fel, mig 12—13 millió Európába került. A háború folyamán az Unió pamuttermóse több mint 25 százalékkal csökkent, mig a fonó és szövőipari vállalatok üzeme rendkívül mértékben kibővült, úgy, hogy már 1916-ban 7 millió bált dolgoztak fel az ottani gyárakban. Monarchiánk textil­iparának nyersanyaggal való ellátása tehát a fentemlitett általános okokon kívül az amerikai pamuttermés és ipar helyzetének imént vázolt alakulása folytán is nagy nehézségekbe fog ütközni. A Városi Közélelmezési Hivatal közleményei. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 9. Marhahús. A városi közélelmezési hi­vatal által próbavágásra beszerzett marhák húsa és pedig az eleje (szegy, tarja, nyak, fej-hus) kg-ként 7 korona 40 fillér árban, a hátulja (comb, rostélyos, bélszín, vékony oldal, lapocka hús) kg-ként 8 korona árban a mai naptól kezdve — mig a készlet tart — bárki által beszerezhető: a Szováthy-féle Kossuth Lajos-utcai mészárszékben, a Kerékgyártó-föle Honvéd-utcai mé­szárszékben, a Bakk-fóle Árpád utcai mészárszékben, a Lányi féle Eötvö3-utcai mészárszékben. A megnevezett mészárszákekben a húst a fenti árakon és minden sulylevonás nélkül tartoznak kiadni. Gyertya a hatósági üzletekben a mai naptól kezdve vásárolható kg ként 7 K egységárban. Legalább négy személyből álló háztartásonként egy kg. igényelhető s a vásárlási igazolvány bemutatása (a kiadott mennyiségnek a 8. sz. rovatba való bejegy­zés miatt) kötelező. — Négy tagnál kisebb háztartás csak Vs kg ot igényelhet. Ecet literenkint 4 K 50 filléres árban kapható. Az október havi fél-cukorjárandó Ságért a megállapított időben jelentkezze­nek az igényjogosultak, mert a jegy szelvény hétfőn már érvényét veszti. Belpolitikai hirek. Budapestről jelenti tudósítónk: Andrássy Gyula gróf Budapestre visszaérkezve felkereste Károlyit, akit az egy­séges pártalakitási mozgalom részleteiről in­formálta Andrássy. Andrássy ezután Weker- lével tanácskozott, aki ismertette előtte az uj párt programmját. Andrássy össze fogja hívni a kormányt támogató pártok intéző­bizottságát, amelyen referálni fog a Weker- lével történt tanácskozásairól. Lehetséges, hogy e bizottság ülésén a miniszterelnök is megjelenik. A pártok rossz néven veszik Wekerlétől, hogy nem avatja be őket ter­veibe az uj párt alakítására vonatkozóig. Az Apponyi párt csatlakozása árául kívánja az önálló magyar hadsereg, a gazdasági kér dések megvalósítását és a katholikus auto­nómia, valamint az 1848 : XX. törvénycikk megvalósítását. Számolnak azzal, hogy az Apponyi párt több tagja nem követi az egész pártot az uj alakulatban. Ezek a Károlyi párt egy részével külön csoportot szándékoz­nak alkotni. — Budapestről jelentik: A 8 órai újság arról értesül, hogy a kormány helyzete komoly. Wekerle legutóbbi elő­terjesztését a király nem fogadta el. Se­rényi kihallgatása az ellentétek elsimítása miatt mutatkozott szükségesnek. — Budapest­ből jelenti tudósítónk: A Magyar Tudósítót felhatalmazták annak a megállapítására, hogy a 8 órai újságban a kormányválságra vonat­kozólag megjelent hir minden alapot nélkülöz. Istentisztelet. A szatmári református templomban folyó hó 11 én, vasárnap délelőtt 10 órakor Thury Sándor s.-lelkész, délután 2 órakor Mogyorós Sándor s.-lelkész prédikál. Újabb rendelet a mezőgazdasági felmentések tárgyában. Tegnapelőtt, no­vember 8 án az alábbi rendelet érkezett a főispáni hivataltól a város polgármesteréhez- A rendeletben, amely november l én kelt, az október 31-én lejárt mezőgazdasági fel­mentések meghosszabbítása tárgyában tör­ténnek intézkedések. Benne van sz is, hogy a póttestek utasittattak, hogy a mezőgazdá­kat az alább meghatározott feltételek fenn­forgása esetén november 10-ig szabadsá­golják. November 10. ma van. Hogy mi célja és főként mi eredménye lesz ennek a későn jött rendeletnek, ezt már csak a vég­rehajtó közegek tudnák megmondani. A ren­delet a következő iztézkedéseket tartalmazza : A honvédelmi miniszterhez több ható­ságtól előterjesztés érkezett aziránt, hogy az október 31 ig felmentett gazdák felmentése egy hónappal meghosszabbittassék, vagy hogy felmentésük elintézéséig bevárási enge­délyt kaphassanak. Ebben a tárgyban a mi­niszter az összes haderő pótlásügyi főnöké­vel, valamint az egyéb illetékes fórumokkal tárgyalásba bocsátkozott, azonban ez a ké­relem a katonai érdekekre illetőleg különös tekintettel a jelenlegi hadihelyzetre, teljesít­hető nem volt s igy ezeknek az egyéneknek bevárási engedély nem adható. Figyelemmel azonban az őszi gazdasági munkák elvégzé­sének nagy fontosságára s abból a célból hogy a mezőgazdasági munkaköröknek mi­nél nagyobb munkaerő biztosittassék, már egy közelmúltban kiadott rendeletben intéz­kedés történt aziránt, hogy azok, akiknek felmentése október hó 31-ig meghosszabbit- tatott, további felmentésre bizonyos fel­tételek fennforgása esetében — szabály­szerű utón újból javaslatba hozathassa­nak. Ezenkívül újabb gazdasági munkaerők­nek az őszi munka rendelkezésre bocsátása céljából a honvédelmi miniszter utasította az összes póttest parancsnokságokat, hogy azo­kat a gyalogsági állományba tartozó és lovas póttesteknél gyalogsági kiképzésben részesült mezőgazdákat, kik a legközelebbi menetala­kulatok összeállításához nem szükségeltetnek, feltéve, hogy legalább bat heti kiképzésben már részesültek, november hó 10-ig azonnal szabadságolják. Az esküdtbiróság elnökségének ki­jelölése. A hivatolos lap közli: A debreceni kir. ítélőtáblái elnök a szatmárnémeti kir tör fény széknél szervezett esküdtbiróság el­nökévé az 1918. év tartamára dr Papolczy Gyula kir. kúriai bíró címmel és jelleggel fel­ruházott kir. törvényszéki elnököt, helyette­sévé pedig dr. Németby József kir. ítélő­tábla bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. Meghosszabbították a debrecen— nagykárolyi vonatot Szatmárig. Megírtuk a Szamos tegnapi számában, hogy a várme­gye közigazgatási bizottsága felirt a Máv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom