Szamos, 1917. október (49. évfolyam, 235-259. szám)

1917-10-24 / 253. szám

2. oldal SZAMOS (1917. október 24. 253. szám.) A Zeppelinek munkája. Pótervár, okt. 23. Több Zeppelin bombázta a rigai Öböl partvidékét és a finn partokat. Számos asszony és gyermek meghalt. Nehraszov finn kormányzó tanács­kozott Kerenszkivel Helsingtorsnak a légi támadások elleni védelméről. A német többségi pártok vezérei a császár előtt. Berlin, okt. 23. A többségi pártok vezérei valószínűleg kihallgatást kapnak a császártól, hogy kifejt' hessék előtte nézetüket a belpolitikai hely­zetről. A képviselőház ülése. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, okt. 23. A képviselőház Szász Károly elnöklé­sével ülésezett. Az elnök jelenti, hogy Holló Lajos szombatról elmaradt interpellációját ma este nyolc órakor mondja el. Ezután áttértek az indemnitásra. Haller István a néppárt álláspontját fej­tette ki. Elfogadja az indemnitást. Vadász Lipót volt államtitkár szóváteszi az utóbbi időbön Ausztriában ellenünk el- hangszott támadásokat. Megállapítja, hogy május barmincadika óta a monarchia államai között kitört a harc. A délszlávok valósággal koncentrált tá­madást intéznek Magyarország ellen. A Narodny Listi térképet közöl, mely magában foglalja Magyarországot a Tisza vidékéig mint Csehországot. Ausztriában egy bang aom hallatszik védel­münkre, ellenben nyílt lázitás folyik el-, lenünk. Ha a monarchia tanítómesterei igy ta nitják a monarchia népét hűségre, annak nagyon keserves következményei lehetnek. Ennek az őrületnek rettenetes múltja és jelenje van és azt akarják, hogy jövője is legyen, (ügy van! kiáltások a ház minden oldalán). Hát nincs már szükség Magyaror­szágra a monarchiában ? kérdi Vadász, A képviselőháznak kell tehát szavát felemelni. Megszorítjuk a kardot a belső el­lenség ellen is és harcolunk. Mindkét oldalon állandó érdeklődéssel hallgatták a volt államtitkárt. Utána Wekerle szólalt fel. Két-három hét múlva a választójogi javaslatot is beter­jeszti. Ennek a megvalósításával a kormány nem fejezte be misszióját. A reformokat is megakarja valósítani. Ausztria pártjainak támadására vonat­kozólag kifejti Wekerle, hogy kormányralő- pése előtt a legfelsőbb helyen az osztrák kormány körében is biztosítékot szerzett, hogy az osztrák nemzetiségi törekvéseket csak a mai tartományok határain belül fog­ják megvalósítani. Büntető sankciőt kell kö­vetelnünk, hogy ellenségeink szekerét senki a monarchiában ne tolhassa nálunk se. (Az egész ház zajosan tapsol.) Az élelmiszerkérdésröl szólva sajnálja, hogy osztrák német politikusok a monarchia két államának összetartását akarják megbon­tani. Az élelmiszerek nálunk sem olcsóbbak Ausztriánál. Giesswein Sándor szerint a szepará­ciós törekvéseknek véget lehet ős kell retni a demokratikus választójoggal. Ezután az ülést negyedóráig felfüggesz­tették. (Az ülés folyik.) A csendőrségi szolgálat megszüntetése és a rendőrség uiiászervezése. A főkapitány Javaslata. — A Szamos eredeti tudósitása. — Szatmár, október 23. Amit mi részben saját tapasztalataink, részint a közönség köréből hozzánk érkező panaszok alapján rég idők óta hangoztatunk, hogy a csendőrség — bármilyen kiváló szer­vezet is a maga munkakörében — nem al­kalmas arra, hogy városban teljesítsen szol­gálatot, azt most hivatalosan és — hogy saját szavait idézzük — felelősségérzetének teljes tudatában nyilvánítja Ozory István, Szatmár város rendőrfőkapitánya. A főkapitány, akinek a napokban is­mertettük a rendőrség újjászervezésére vo­natkozó javaslatát, amelyet a városi tanács el is fogadott, most igen terjedelmes, minden részletre kitérjedő, gondosan megokolt me­morandumot intézett a törvényhatósági bi­zottsághoz. Eboen a memorandumban, amelyet a városi közgyűlés előtt nyomtatásban fog megkapni a törvényhatósági bizottságnak minden tagja, a rendőrfőkapitány teljes rész­letességgel foglalkozik a csendőrségi szolgálat megszüntetésével és a rendőrségnek ecélból való uijászervezésével. Ebben a memorandumban, — amelyet terjedelmére való tekintettel csak részletek­ben közölhetünk — a rendőrfőkapitány első sorban is rámutat a törvényhatóságnak a múlt év deoemberében tartott közgyűlésén hozott ama határozatára, hogy a csendórségi szolgálatot 1918. január 1-től kezdődőleg megszünteti és ezidőtől kezdve a rendőrségi szolgálatot állítja vissza és kéri, hogy a törvényhatóság ezt a határozatot feltétlenül tartsa fenn. Bár tisztában van vele — írja a fő kapitány — hogy k háború alatt minden ujitás és uj szervezés igen nagy nehézsé­gekbe ütközik, mégis u. nehéz viszonyok és körülmények mérlegelésével, alapos megfon­tolás után, felelősségének teljes tudatában kéri a közgyűlést, hogy a őserdőrséggbJ j kötött szerződést 1918. jan. 1. után semmi esetre se hosszabbítsák meg. Félreértések elkerülése végett kijelenti a főkapitány, bogy a csendőrséget a maga hivatása teljesítésének keretén belül Magyar- ország egy/k legfejlettebb és hivatását leginkább betöltő intézményének tartja, amely intézmény előtt a maga hivatása terén feltétlenül kalapot kell emelni. M«tán azonban a csendőrségi intézmény a községekben és külíerü'eten teljesítendő közbiztonsági szolgáltra szervezteíett s igy annriak szervezete a nagyobb városok speciális viszonyaihoz nem alkalmazko­dik, a nagyobb városok rendőrségére háruló számtalan feladatának teljesítésére szerveze­ténél fogva természetszerűleg nem alkalmas, S igy egy modern, hivatása magaslatán álló, jól kiképzett rendőrségi intézményt nem is pótolhat. A fegyverhasználati széles jogköre pe­dig a demobiiizirung alkalmával a város la­kosságát egyenesen veszedelemmel fenyegeti, mert hiszen a városi rendőrség tuiajdonképeni nehéz feladata a háború befejeztével a de mobilizirunggal kezdődik, amidőn a háború alatt az öldökléshez hozzászokott s e tekin­tetben erkölcsi érzékét nagyrészben elvesz­tett és a harctéren hazájáért hozott áldoza­toktól jó részben méltán elbizakodott honfi­társaink hazajövet a magyar szokáshoz hí­ven a mulatozásokban fogják keresni bána­tukat s ugyancsak a mulatozással adnak majd kifejezést örömüknek, világos, hogy mulatozás közben a rend fenntartó őreivel számtalanszor fognak összeütközésbe jönni, s igazán próbára teszik majd a rend fenn­tartására hivatottak tapintatát, intelligenciá­ját, nyugodt vérét és higgadtságát. Esjí et hazáért és a legkevesebb, amivel a hazat az embereket megfékezni, ezen emberek között, különösen mulatozásuk közben, a ren­det fenntartani csakis a legtapintatosabb, higgadt eljárással lehet, s erre egyáltalában nem alkalmas az azonnali fegyverhaszná­latra kötelezett csendőr. Arra kéri tehát a főkapitány a törvény- hatóságot, hogy a város lakosságát enDek a veszedelmes állapotnak ne tegye ki, hanem adjon módot arra, hogy a leszerelés után a rendőrségre váró nehéz időt már egy jól kiképzett s hivatása magaslatán álló és meg­felelően átszervezett rendőrség várja. Ezt írja a főkapitány memorandumá­ban a csendőri szolgálat megszüntetéséről. Ezután áttér a rendőrség újjászerve­zésére. A memorandumnak ezzel a részével holnap foglalkozunk. Magyar felírása sírkeresztet; teszaeH a szatmári Katona- temetőbea. A hadügyminiszter rendélete. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 23. Egyformán megformált kis sirhalmok alatt alusszák álmukat a szatmári barakk- kórház katonai temetőjében a hős katonák, akik a legdrágábbat, az életüket adták oda a hazának. Kis négyszögletes, egyforma táb­lák következnek egymásután szép szabályos, katonás sorrendben és akik életükben a nyíl­egyenes glédát alkották, örök pihenőhelyü­kön is megmaradtak katonának és szép csend­ben alusszák ott örök álmukat egymás mel­lett fekve, pontosan, mint jó katonához illik. Ha a közönség felkeresi a csendes, hüs temetőt, szomorúan volt kénytelen tapasz­talni, hogy a katonák sírját jelző kis táblák mind németül vannak írva, a magyar fiuké — akik pedig sajnos itt is, mint mindenütt — túlsúlyban vannak — éppúgy mint a többi nemzetiségek. A Debrecenből, Szegedről, Nagyváradról és az ország többi szinmagyar városaiból a fiuk sírját meglátogató kegyele- tes szülők kénytelenek németül kiböngészni, hogy: „Hier ruet Inf. Nagy Johann, gestorben für den Vaterland am . . .“ Ezßn a kegyeletsértő és a magyar szi­veket joggal bántó dolgon akar most segiteni a hadügyminiszter egy legújabban kiadott rendelete, amely elrendeli, hogy az eddigi táblák eltávolitandók és helyükbe csak olyan egyforma négyszögletes táblák állitandók, csakhogy az uj táblákon a tábla nagyobb fe­lében első helyen feltűnő betűkkel ma­gyarul lesz feltüntetve a halott hős neve, mig alatta apróbb betűkkel a német fordí­tása, egyebekben marad minden úgy, mint ahogy eddig volt. Nem akarunk kicsinyeskedni, pedig sok­szor a kis figyelmetlenségek rosszabbul es­nek lelkűnknek, mint a nagy gorombaságok. És utó végre is Magyarországon vagyunk és magyar fiuk hullatták drága vérüket a szén

Next

/
Oldalképek
Tartalom