Szamos, 1917. szeptember (49. évfolyam, 208-233. szám)

1917-09-02 / 209. szám

6. oldal.

SZAMOS

(1917. szeptember" 2., 209. szám.)

let oélszerü biztosítása érdekében zár alá vétetik, kivéve a termésnek azt a részét, amelyre a termelőnek háziszükségletére vagy gazdaságában vetőmag céljára szüksége van. A termelő zár alá vett termését fel nem használhatja, fel nem dolgozhatja és amennyiben a jelen rendelet máskép nem intézkedik (VII.) másnak, mint a Magyar Olaj és Zsiripari Központ r -t.nak (Budapest, VI. kér., Vilmos ssászár-ut 33.) illetőleg Horvát-Szia - vonországokban másnak, mint az ottani országos ellátási részvénytársaságnak (Zemaljska Opsbrba d d. u. Zsgrebu), el nem idegenítheti és azzal egyáltalában csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik A termelő köteles a zár alá vett termés kellő megőrzéséről gondoskodni. 2. §. Á Magyar Olaj és Zsiripari központ r.-t, illetőleg Horvát Szlavónorsrágok területén az ottani országos ellátási r.-t. köteles a megvételre felajánlott mákot a 2521 1917. M. E.

sz. rendeletnek megfelelő áron a termelőtől átvenni. 3. §. A földmiveléeügyi miniszter, Horvát-Szlavonországokkan a bán akként is rendelkezhetik, hogy a zár alá vett mákkészletek közszükségleti célra való igénybevétel, (rekvirálás) utján szereztessenek meg. 4. § A jelen rendelet rendelkezései alá eső mák feldolgozásához melléktermékként nyersolajpogácsa kizárólag a Korpaközpont utján hozható forgalomba. Mindazok a termelők, akik az 19Í7. évi máktermésüket a jelen rendelet értelmében a Magyar Olaj és Zsiripari Központ r.-f.-nak (Budapest, VI., Vilmos császár-ut 33.), illetőleg Horvát Szlavón- országokban az ottani országos ellátási ív t.nak (Zemeljska Opskrba d d. u. Zsgrebu) átengedi, minden átadott 100 kgr. mák után a Korpaközpont (Budapest. VII., Károly körút III. sz.) közvetítésével a kormány által későbben megállapítandó ár értelmében 30 kgr. olajpogácsára tarthatnak igényt. A termelő az igy kapott pogácsát sem el nem idegenítheti, sem azzal egyébként nem rendelkezhetik és azt más célra, mint saját gazdaságában lévő marháinak takarmányozására fel nem használhatja. Horvát-Szlavón országokban a bán gondoskodik arról, hogy az ott megszerzett mákkészletek ipari feldolgozás céljára a Magyar Olaj és Zsiripari Központ r.-t nak átengedtessenek. A Horvát- Szlavonországokból származó mákkészletek feldolgozásából melléktermékként Dyert olajpogácsa a Korpaközpont ulján a Horvát- Szlavon országos kormánynak fog rendelkezésére bocsáttatni. Az élelmezési célokra szükséges mákmennyiségek felett az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke, illetőleg Horvát- SzlaTonországokban a Horvát Bzlavon országos kormány rendelkezik. 5. §. A kereskedelemügyi miniszter a földmiveiásiigyi miniszterrel, Horvát-Szlavonországokkau a bánnal egyetértve a zár alá vett készleteket indokolt esetekben — a feltételek egyidejű megállapításával — a zár alól egészen vagy részben feloldhatja. 6. §. II. A máknak vasúton, hajón vagy gépkocsin való elszállítása. A máknak vasúton, hajón és gépkocsin való szállításéra nézve a 952-1915. M. E. számú rendelet rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a szállítási igazolványokat a kereskedelemügyi miniszter állítja ki III. ▼egyes, büntető és zárőrendehezések. 7. §. Kereskedők (kereskedelmi társaságok) a jeleu rendelet hatálya eső mákot vásárolhatnak, de esak olyanoktól, akiknek eladásra szánt ter- ménymennyisége legfeljebb egy métermázsát tesz ki. A vevő a jelen §. alapján vásárolt mennyiségeket csak a Magyar Olaj és Zsiripari Központ r.-t. nak adhatja el és köteles az ilykép megvásárolt készleteket kéthenként a Magyar Olaj és Zsirip rí Központ r.-t-nak bejelenteni és a társaság felhívására neki megvételre felajánlani. A jelen §. alapján vásárolt mákért a kereskedő (kereskedelmi társaságok) legmagasabb árat kötelesek fizetni, viszont a Magyar Olaj és Zsiripari Központ r.-', a kereskedőknek, kereskedelmi társaságoknak gyüjtéai jutalékot fizetni. Az a kereskedő, akit a jelen §. rendelkezéseinek megszegésével elkövetett kihágás miatt a 8. §. alapján jogerősen elitéinek, elveszti a jelen $ on alapuló vásárlási jogosultságát. 8 §. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, vagy megszegésénél vagy kijátszásánál bármely módon közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés 2C0 koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegéig terjedhet. Arra a készletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt illeti, a többi része, a felmerült költség levonásával, a hadirokkantak segélyalapja javára fordi tandó. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri bür tető bíróságnak, az áliamrendőrség működési területén pedig a m. kir. állarnrendőrségnek hatáskörébe ! tartozik. Hoivát Szlavonországokban o kihá- I gás miatt az ottani jogszabályok szerint erre | hivatott hatóságok járnak el. 9. §. Ez a ren- ■ delet 1917. évi auguszlus hó 15-én lép életbe, i Hatálya, amennyiben a rendelet a magyar j szent korona országainak egész területére hatályos, törvéuyben szabályozott jogviszo- | nyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra : is kiterjed.

Szalmár, 1917. augusztus hó 24.

t _

j 8569—1917. fksz.

Hirdetmény.

Folyó hó 5 én a ló vásártéren 2 drb. i kiselejtezett ló fog elárvereztetni d. e. 9 órakor.

Szatmár-Németi 1917. augusztus hó 31.

| 8174-1917. fksí .

Közhírré teszem, hogy: A hadi szolgál- ! tatásokról szoló 1912. LXVIII. t. c. alapján a j 13421. ein. 20. b.—1917. sz. rendeletid hadi- 1 célokra igénybe vett fémtárgyakért a követ- ! kező térítési tételek állapíttatnak meg :

A) Sárgarézből készült tárgyak.

I. csoport. 1. Mindenféle foggantyu,

! védő, szőnyeg- és függönyrud, törülköző tartó,

I diszitő és egyéb rúd és cső, ezek tartói, i megerősítő részei és gyűrűi, mindenféle fog- j gantyu, 2. Sarok, szegély, lábazati és egyéb ; védőlemez, füzér és burkolat ideértve a fütő- j testek burkolatai is 3. Díszítmények és meg- ; erősítő eszközök u. m. golyó, gomb, lánc, j füzőgyürü, pálca, léc stb. 4 25 cm. átmérőjii- i nól kisebb harang, csengő 6s gomb. 5. Horog j u. m. ruha, kalap, pálca és ernyőtartő horog j sárgaréz öntvényből kilogrammonként 3 kor. í 50 fill, hengere.t sárgarézből kilogrammonként j 4 kor. 50 fill.

II. csoport. 1. Egyszerű dohányzó és i íróasztal készlet és egyszerű díszműáru. 2.

Név, reklám ős tájékoz'atő tábla, pl. emeletjelzés, függő c'gér és cégtábla, jelvény, címer, 3 cm.-nél magasabb fómbetü és szám, 10 gr.-nál súlyosabb kulcs és egyéb számlap (pl. ajtó számlap). 3. Rácsok, mint védő, hárító keret ős disziács. 4. Kályha előtétek. 5. VirágC8eréptartók. 6. Ruhaállványok, ruhafogasok, virágcseráptartók, bot- és ernyőtartó edények. 7. Kirakat berendezések, u. m. állványok, gyámok, tartók, sínek stb. sárgarézöntvényből kilogrammonként 4 kor. 50 fill., hengerelt sárgaréz áruból klgr-onkónt 5 kor. 50 fill.

B) Vővösrézböl, bronzból, vörösfémbSI és

tombakból készült tárgyak.

Az A) pont alatt felsorolt tárgyak térítési tétele oly tárgyakra vonatkozólag, melyek vörösrézből vagy bronzból készültek, 1 koronával nagyobb mint a sárgaréz tárgyaké.

C) Ujezüstböl és ezzel rokon ötvözetekből készült tárgyak.

Az A) pont alatt felsorolt tárgyak térítési tétele oly tárgyakra vonatkozólag, melyek ujezüstböl vagy ezzel rokon ötvözetekből készültek, 2 K-val nagyobb, mint a sárgaréz tárgyaké. Az A) B; C) alatt felsorolt tárgyakon esetleg található ón, ólom vagy horgany alkatrészek, illetőleg becslés szerinti sulyok szerint tóritendők meg és pedig az ólom kg.-kint 1 kor. 20 fill, az ón 16 koronával és a horgany 1-50 koronával. Más anyagból ké- ssült alkatrészek (vas, fa stb.) súlya után térítés nem jár, ezek súlya a tárgy összsúlyából becslés szerint levonandó, de az ily anyagot is tartalmazó tárgyért, még ha az idegen anyagok súlya az összes súly 20 százalékát meghaladja is, legalább 80 százalékát kell fizetni aunak a térítésnek, a mely a tárgyért az esetben fizettetnék, ha az teljesen oly anyagból állana, amelyekre a térítési tételek a fentiekben megállapittattak.

D) Nickelból készült tárgyak.

I. csoport. Sajtolt főzőedények (fazék,

üst, lábas, fedő, serpenyő), mosdótál, k&d, viz- vedrek, egyszerű tálca (hamu és cukortálca) ivópohár, kilogrammonként az összsúly után 12 kor.

II. csoport. Sütő eszközök (lemez, sütőforma, nyárs, lapát) evőeszköz szelencék, tojástartók, gyümölcstartók, kosarak, hűtő- edények, gyertyatartók, reszelők, leveses és mártás tálak, habozó, merítő és egyéb kanai lak, szűrők és sziták, asztaikendőgyürük, ko- csonyafo rínák, tálcák, tányérok, tölcsérek, vizeskannák és korsók, gyufatartó állványok ezen tárgyak gyártóinak az összsúly után kg.-ként 14 K, kereskedőknek 17 K, a tárgyak egyéb birtokosainak 20 K.

III. csoport. Ecet, olajtavtó állványok, tejes, kávés, theáB és csokcládékannák, főzőkészülékek (gyorsforralók, resók,) csészetar- tófe, cukordobozok ezen tárgyak gyártóinak az összsúly után kg .-ként 20 kor., kereskedőknek az összsúly után kg.-ként 25 kor., a tárgyak egyéb birtokosainak kgr.-ként 30 kor.

E) Nickellel lemezeit vaslemezből készült tárgyak.

Olyan nickellel lemezeit tárgyakra, amelyeknek nickel tartalma a tárgy teljes súlyának 30 és 20 százaléka közt van, a D) alatt felsorolt tételek irányadók 50 százalék levonással. 20 százalék vagy ennél nagyobb niokeltartalom esetén a D) alatt fel; orolt tételek 40 százalék levonással irányadók.

F) Alaminiumból készült tárgyak

Más anyagból készült alkatrészek nélkül a D) csoportba tai’tozó tárgyakért kg.-ként a tárgyak gyártóinak 8 K 50 f., kereskedőknek 9 K 50 f, a tárgyak egyéb birtokosainak 12 K, a D /II. csoportba tartozó tárgyakért: a tár- gyak gyártóinak 11 K 50 f, kereskedőknek 14 K, a tárgyak egyéb birtokosainak 20 K. Más anyagból készült alkatrészekkel: a tárgyak gyártóinak 6 K 50 f., kereskedőknek 7. K 50 f., a tárgyak egyéb birtokosainak 10 K. A D) csoportba tartozó tárgyakért: a tárgyak gyártóinak 11 K, keresaodőknok 14 K, a tárgyak egyéb birtokosainak 20 K. Azon tárgnak térítésének a megállapítására, a melyeket azok gyártói és a kereskedők a 13421. ein. 20 - b. 1917. sz. rendelet 2. §. alapján szolgáltatnak be, a következők irányadók: amennyiben özekért a tárgyakért a jelen ren- deleíemruel nem valamely más térítési tétel állapíttatott mosr, értük a 13463—ein. 20—b. 1917. sz. honvédelmi miniszteri rendeletben megállapított térítésnél 30 százalékkal nagyobb térítés jár.

Szatmár, 1917. aug. 27.

A főkapitány.

8439-1917. fksz.

Közhírré teszem, hogy az Osztrák-Magyar monarchia területén tartózkodó görög állampolgárok és érdekeinek védelmét a bécsi német-alföldi kir. követség vette át. <

A Görögország területén tartózkodó magyar állampolgárok védelmét Német-alföld vállatta el, Szaloniki kivételével, ahol a védelem az ottani spanyol kir. konzulátusra ruháztatott.

Szatmár, 1917. augusztus 28.

Ambrózy

h. r. kapitány.

595—1917. sz. jav. hiv.

HIRDETMÉNY

Felkérem Szatmár-Németi sz. kir. város összes szőlőbirtokosait, hogy amennyiben az 1892. évi XV. t.-c. 3 §-a értelmében saját házi szükségletükben elfogyasztandó boraik után, a kedvezményes adóztatást igénybe venni óhajtják, szíveskedjenek ez iránti bejelentésüket Szatmár-Németi sz. kir. vám- és fogy.- adóhivatalánál f. évi szeptember hó 20-lg, legkésőbb azonban a szüret tényleges megkezdéséig annyival inkább is megtenni, — mert azok, kik ezen bejelentést megtenni elmulasztják, vagy a bejelentés megtörténtéről kiadandó igazolványokat felmutatni nem tudják, a kedvezményre való jogosultságukat elvesztik.

Városi vám- és fogy.-adóhivatal.

Szatmár-Németi, 1917. aug. 18.

Feld Kálmán

vámfelügyelő.