Szamos, 1917. szeptember (49. évfolyam, 208-233. szám)

1917-09-21 / 225. szám

XÜX. évfoNam. Szatmá^, !9i7, szeptember 21 péntek 225. szám. w*s* se tus ssss «#>**** asm mw SZA r/ POUTÜSCA! waphap ars; Modem virilizmus. Á demokratikus kormány belügy­minisztere, Ugrón Gábor ma nyilatkozott egy hírlapíró előtt a virilizmusról. A belügyminiszter, mint demokrata kor- mányfórfi, abból a nézőpontból indult ki, hogy a virilizmus nem . felei meg a de­mokratikus elveknek. De mint józanul és okosan gondolkodó áilamférfiu és közigazgatási szakember elismerte, hogy a virilizmust nem lehet kézforgatásra megszüntetni, mint ahogyan sokan sze­retnék. Nem lehet pedig azért, mert például a városokban a törvényhatóság mélyen nyúl a vagyonos polgárok zse­bébe, már pedig ezt a zsebet a virilis jogú városatyák védik és bizony rákop­pintanák arra a kézre, amely indokolat­lanul sokat akar markolni. A virilizmus már régóta szálka azoknak szemében, akik nagyhangú de­mokratikus frázisokat szeretnek puffog- tatni, akik politikai jelszavak hangozta­tásával népszerűséget hajhásznak. De a városok önkormányzatában nem a poli­tikának van helye, hanem a népszerűsé­get nem hajhászó gazdasági kérdések egész tömegének. A városok vagyonát, a polgárok által fizetett adókat pazar kézzel szétszórnák a íelelőtlen elemek, akiket a nópbizalom ültet a törvényha­tóságokba, ha nem volnának ott a viri- lisek. akik — hiszen főként a saját zse­bükről van szó — gátat nem vetnének a pazarlásnak. A belügyminiszter lején talalta a szöget, amikor a virilizmust úgy állította be, mint elsőrangúan fontos gazdasági kérdést a városokban s mint a nemze­tiségi kérdés szabályozóját a vármegyék­ben. A városokban a virilis jogú tör­vényhatósági bizottsági tagok, rendsze­rint komoly, vagyonos emberek, a ma­guk erejéből és munkájából felemelke­dett férfiak féket vetnek a politikai nép­szerűség elnyerése miatt minden városi jövedelmet felelőtlenül eltékozoini akaró demegógiának. Mondjuk meg nyíltan : a virilisek ügyelnek arra, hogy a városok­ban ne kapjon lábra olyan gazdálkodás, amely csődbe kergethetné a városokat. A vármegyékben pedig a magyar­ság szempontjából egyenesen szükséges intézmény a virilizmus. A vagyoni cen­zus alapján lett törvényhatósági bizott­sági tagok legnagyobbrészt gazdag ma­gyarok. akik védbástyái a magyarságnak a türelmetlenül terjeszkedni akaró, erő­szakos nemzetiségi veszedelemmel szem­ben. ők az a szikla, amelyen a demagógia viharze hulláma megtörik ósszótporzódik. Ez a két szempont igazolja a viri­lizrnus létjogosultságát. Bármennyire is hangoztassák a demokraták az általános emberi jogokat, amelyeknek érvényesü­lését senki modern, igaz magyar komo­lyan meggátolni nem akarja, a gyakor­lati élet sokszor olyan követelményeket állít fel, amelyek nem jelszavakra, üres, de szépen hangzó szólamokra, hanem szürke megdönthetetlen igazságokra tá­maszkodna. lilább békehíreit. Közeledés Anglia és Németország között. határkiigazitást adna Franciaország­nak. A megszállott livlandi és kúr­ia ndi területek kérdésében Anglia szabadkezet engedne Németország­nak. Ezen hírek meg erősítésre szo­rulnak. A közvetett béktajuntat kiter­jedne a gyarmatok kérdésére is. Berlinben megerősítik a birtf hogy Anglia most már hajlaod r visszaadni Németországnak va la0 mennyi gyarmatát, de Csingtau' megmaradna Japannak. Németor­szág ezért Kongóban kapna kár- "pótlást. Kárt érit ésről és h a disarcr ól nincs szó. Berlin, szept. 20. A Frankfurter Zeitung Anglia béke­puhatolózásának kérdésében kijelentette, hogy nem kizárt dolog, hogy Anglia ilyen bevezető kísérletre vállal­kozik. Hága, szept. 20. A semleges körök úgy hiszik, hogy a téli há­ború elmarad és ka­rácsony előtt megin­dulnak a béketárgya­lások. A kancellár a belga kérdésről. Berlin, szept. 20. Izgalmat okozolt azon híresztelés, hogy a kancellár ma felszólal a biro­dalmi gyűlésben és megadja a belga kérdésben a várt felvilágosítást. A kan­cellár egyúttal ismertetni fogja a pápa jegyzékére adandó válasznak Belgium jö­vőjére vonatkozó részét. Bécs, szept. 20. A Presse jelenti: Á német pártok körében felmerült az a terv, hogy helyes volna, ha bizo­nyos ügyekben a német birodalmi gyűlés titkos üléseket tartana. Egyes szára ára: Helyben H fillér. Lapunk ma! sasé ma % old&l. Egyes szára ára,: vidéken 10 fillér. 9<\*> i Q O fr egereit a békére . . . Berlin, szept. 20. A Zaricber Pest Írja : Az Általános helyzetből kitű­nik, hogy az idő megérett a bé­kére. Mindenütt keresik az utat, amelyen a népéit érde­kei találkoznak es minden remény meg ran, árra, imy a katasztrófa kózpUflik fejezéshez. Az amerikai salt©** a iméimet ajánlatokról. Kopenhsga, szept. 20. Az amerikai lapok állítólagos német békejavaslatokat ismertetnek. Eszerint Németország vissza- j adja Belgium és Franciaország meg- i szállott részeit, El szász-Loth ári ngiát , függetlenítik. Trieszt szabad kikötő \ lesz. Szerbiát és Romániát vissza­állítják. Szerbiának egy adriai ki­kötőt adnak. A balkánkérdést tár­gyalások utján oldják meg. Az ál­talános leszerelést nemzetközi ellen­őrzéssel viszik keresztül. A tenge­rek szabadságát biztosítják. Az amerikai sajtó ezen javaslatokat ] visszautasítja. Amgitóa koseteóié&e j üCémeterszéghoz;. ! Hága, szept. 20 | Anglia kerülő utón tudtára adta Németországnak, hogy Belgium tel­jes szuverenitásának helyreállítása mellett hajlandó további méltányos békéieltételekröl tárgyalni. Hír szerint Németország helyre­állítja Belgium teljes katonai, poli- j tikár és gazdasági szuverénitásáí, > viszont Anglia beleegyeznék Lüt- | tichnek és vidékének átengedésébe. Viszont Németország Lotharingiá- ban nawnhb. El szász ban kisebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom