Szamos, 1917. szeptember (49. évfolyam, 208-233. szám)

1917-09-14 / 219. szám

2. eidai, vényesülő nagyobb rossz támadás elől ki­tértek. Baranovicitől északra, Tarnopoltói ke­letre és a Zbrucz mentőn élénk zavargó tü­zelés és felderítő csatározások. A Doyeszter és a Fekete tenger között nem volt nagyobb harci tevékenység. Macedón arcvonal: Az Ochrida tótól délnyugatra csak gyenge ellenséges osztagok jutottak a hegy­ségbe. hudendorf, első főszállásme3ter. A főrendiház ilíse. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, szept. 18. A főrendiház ma délelőtt tizenegy órakor Günther Antal elnökié sé vei ülé­sezett. Az elnök indítványára a tőren- diház a délnyugati tronton elért győzel­mek következtében üdvözli a királyt ős a vezérkar főnökét. Elhatározták, hogy részvé­tüket fejezik ki a bolgár királynak a királyné elhunyta alkalmából. Ezután Wekerle Sándor miniszterelnök elmondotta a képviselőházban szerdán már ismertetett programmbeszédét. Wekerle programmbeszéde után Cser- noch János hercegprimás szólalt fel. Tudo­másul veszi Wekerle programmját. A válasz­tójogot annak idején a páriám3nt mag lógja vizsgálni, hogy megvédi e a magyar állam egységét. Örömét ferezi ki afelett, hogy a katholikus autonómia a megvalósulás stádiu­mába lép. A birtokpolitikánál a tulajdonjog szentségét tiszteletben kell tartani. Szól a többtermelósről. Szerinte be kellene szüntetni az országban minden magánvásárlást Áttérve a béke kérdésére, kijelenti, hogy leglonto sabb teendőnk, hogy a háborút szerencsésen befejezzük és a tisztességes békét megkös­sük. A pápáinak bókeakciójáórt — úgymond — háiával és köszönettel tartozunk. Megái lapitja, hogy Czernyn békenyilatkozatai nem térnek el lényegében a pápa békejavaslatá tói. Nálunk éppúgy, mint azántánt nőp3inél, megvan a hajlangóság a tisztességes bé­kére. Sigray Antal gróf a birtokpolitikára nézve megjegyzi, hogy a telepilés céljaira az egyházi birtokok és a hitbizományok he­lyett elsősorban az idegen állampolgárok ke­zén levő, valamint a háborús konjunktúrák következtében létrejött birtokokat kellene föl­használni. A békekötésnél gondolni kell arra, hogy Szerbia ne támadhasson fel többé olyan keretek között, mint azelőtt. Váradi Árpád kalocsai őr^ek kijelenti, hogy ezen a földön más politikát, mint ma­gyar nemzeti politikát nem lehet csinálni. Ez nem jelent megrövidítést a nemzetiségek­kel szemben. A miniszterelnök gazdag prog- rammjának részleteit nem ismeri, ezért vára­kozó álláspontot foglal el. Amit Wekerle a bir­tokpolitikáról mondott, teljesen megnyugtató. Foglalkozik a Magyarország integritása ellen Ausztriában történt kirohanásokkal. Kijelenti, hogy ha Wekerle felemeli szavát, bizonyára meglesz a kívánt eredménye. Zselőnszky Róbert sajnálja, hogy akadt magyar politikus, aki az általános választójog alapjára helyezkedett. Szóló számtalanszor kimutatta, hogy a választójog demokratizá­lása Magyarország végét jelenti. Nincs abban a helyzetben, hogy a kormányt támogat­hassa. Kijelenti, hogy a mai kormánypártban vannak, akik nem hívei a a választójognak. A választójogot Ausztria ránk akarja erősza kölni. A német nép azért olyan fegyelmezett, mert nincs parlamentárizmusa. A magyar paraszt azért jó katona, mert mind arisztok­rata. Vezetőink azonban népámitók. A de­mokrácia az állam alárendelése az egyé­neknek. Wekerle válaszában kijelenti, hogy Ma­gyarországon a reformok megvalósítása miatt S A M J 5 baj sohasem támadt. Az a veszedelem, ha 1 ezt meg akadályozzák. A demokráciáról va­lótlanságokat mondott Zselénszky. A válasz­tójogban a kormány és pártja egységes. A főrendiház a miniszterelnök kijelen­tését tudomásul vette. Az ülés egy óra után véget árt. A képviselőház ülése. Fényes László a hadisegély fel­emelését sürgeti. — Vita Fényes és Polónyi között. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, szept. 18. A kópviselőház ülését Szász Károly el­nök délután tél 4 órakor nyitotta mag. Je­lentésében megemlékezett arról, hogy a ki­rály Szurmayt a Mária Terézia rend lovag­jává felavatta. A Ház osztatlanul üdvözölte Szurmayt. Wekerle Sándor miniszterelnök a szám vevÖ3zók jelentését beterjeszti. Jelenti, hogy Piatthy Györgyaek megengedte, hogy az ipar cikkek maximálásáról sürgősen interpelláljon. Elsőnek Fényes László szólal fel. A kormány feje — úgymond — olyan mestere pénzgazdaságunknak, hogy nem kívánhatjuk tőle, hogy a tő's8 uralmát megtörje. El kell ismerni, hogy az oiztályuralom helyett uj embereknek kell jönniök. Ha az állam a haza védelmére elvitte a családfenntartókat, kötelessége, hogy pótolja őket. A hadisególy alacsony. A hősök hozzátartozói nyomorog nak. A hadügy terén eddig mindenünk kö­zös voit az osztrákokkal. Náluna a hadi­segély kisebb mint Ausztriában. Jöjjenek ki velem a falvakba és hallják njeg az asszo­nyok mit mondanak. Zlinszky István: Mi hiába beszéltünk, leszavaztak ! I Fényes: Tanukat állíthatnak, hogy a függetlenségi párt nem teljesítette kötelessé­gét. Haj andó vagyok minden függetlenségi­vel lemenni a kerületébe. Az asszonyok a szemükbe lógják mondani, hogy nem össze- szoritott fogakkal kell állaní a harcot, mint tegnap Tisza mondotta, mert ha nem lesz erejük az öklüket összeszoritani, utolsó ere- j jükkel köztünk fognak szétütni, (Nagy felhá j borodás a Házban.) Polónyi: Szemtelenség ilyet mon- I dani! Fényes : Mit mondott az ur ? Polónyi: Azt mondottam, hogy a há- j borúban nem lehet igy beszélni. Fényes: Nem igaz! Most ferdít! Maga ! mindig ferdített! Madarassy-Beck: Hogy lehet öreg 1 j emberrel igy beszélni ? Fényes: Nem szerény embernek jöt­tem ide. Akinek nem tetszik, menjen ki! (Nagy zaj és derültség.) Fényes: Követeli, hogy a hadisegélye­ket Ausztriához arányosan emeljék fel. A jegyzők ellen sok panasz van a hadisegély- zés körül. Nem igaz, hogy valutánkat a hadisegély felemelése ronthatja. (Gratz pénzügyminiszter elneveti magát.j Wekerle : Ki mondta ezt ? Fényes : A kormány ne halogassa to vább a hadisegély felemeléstót. Polónyi reflektál Fényesnek szavaira. Tiltakozik ellene, mintha nem lenne mindenki áthatva a hősök hozzátartozóinak segítésétől. Ehhez nem kellenek ide ilyen apostolok. Vakmerőség a törvényhozás ellen igy lázi- tani a népet. A szegény asszonyokkal igy elhitetni akarni, hogy itt csupa huncutok ülnek. Ez sem magyar, sem tisztességes do­log. Erről a hangról leszoktatjuk a neofita képviselő urat. Különben konstatálja, hogy amit állított, egyszerűen nem igaz. Valótlan, hogy a függetlenségi párt a hadisególyek ős (1917. szeptember 14, 219. szám.) az anyagiak dolgában nem tette meg köte­lességét, Kötelessége tudni Fényesnek, hogy Apponyi, Huszár Károly, Palugyai államtit­kár, Kun Béla, Preszly Elemér hányszor felszólaltak ez ügyben. A képviselő ur egye­nesen lázitani akar. Szász 8lnök konstatálja, hogy Fényes beszédében nem talált lázitást, különben megtette volna kötelességét. Polónyi ezután Tiszával polemizál. Mi­kor Tisza azt mondja, hogy a legborzasztóbb lelkiismeretlenség volna, ha most választaná­nak, akkor a király akarata ellen mondja azt. őéía Henrik: Hát a miniszteri fsíe­lŐ3Ség ? Polónvi: A kormány felelőssége mel­lett is a királlyal helyezi magát szembe. Fel­hívja a túloldalt, hogy a mai komoly hely­zetben találják meg a kivezető utat é3 ke­ressék a megegyezést. Újra felszólítja a munkapártét, hogy az említett választójogi feltételekről a kormánypártokkal egyezzenek meg. Wekerle iránt bizatommal van. Gratz pénzügyminiszter kijelenti Fé­nyesnek, hogy a hadisagély dolgában rövid időn beiül minden irányban reparálások lesznek. Sümegi Vilmos a székelység megmen­tését kéri. Lrmánc?y Nándor a hadseregben még most is uralkodó német szolgálati nyelv ellen kel ki. Hook János Polónyival szemben tilta­kozik az elten, hogy a választójog kérdésé­ben bármiféle módosításnak lehetne helye. Wekerle miniszterelnök kijelenti, hogy a választójog kérdésében a pártok vezéreivel megegyezett. Ahhoz ígérete köti. Ürmánezy- nak azt feleli, hogy a magyar hadsereg nem­zeti igényei sohasem állottak a megvalósu­láshoz közelebb, mint most, de legyen türe­lemmel Polónyi é3 Vázsonyi személyes felszó­lalása után Apponyi felel Pop-Csicsónak. Iparkodik a görögkeleti egyházzal békésen megegyezni, de ha látja, hogy a mai törvé­nyekkel célját nem éri el, akkor a törvény- hozáshoz fog fordulni. Tiszának azt teleli, hogy parancsoló szükségesség a választójogot megalkotni. Erre kaptak megbízást és bár­hogyan, de meg fogják valósítani. Pop-Csicsó személyes felszólalása után Piatthy György interpellációját visszavonta. Simonsit3 alelnök indítványára elhatá­rozták, hogy a legközelebbi ülést az elnök tudatja. Ülés vége egynegyed kilenc órakor. Megalakult a szalmái1; sze"- elosztú bizottság. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, szept. 13. A háború okozta szénhiány enyhiiésőra felállított Országos Szőnbizottság célszerű működésének lehetővé tételére a kereskede­lemügyi miniszter leíratott intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, — kö­zöttük dr. Vajay Károly bir. tan. polgár- mesterhez is, — az úgynevezett helyi szén­elosztó bizottság megalkotása végett, E bizottság feladata az, hogy a nagy­közönségnek háztartási fütőszénnel való alt látását olyképpen intézze, hogy az időnkin- okvetlenül szükséges szén idején rendelke­zésre álljon és hogy senki másnak a rová­sára kedvezőbb elbánásban ne részesülhes­sen. E eél érdekében a bizottság a rendel­kezésre bocsátott szenet igazságos szétosz­tás mellett idejekorán eljuttatja a közön­séghez. A helyi szénelosztó bizottság mindenek előtt megállapítja a nem ipari, hanem fűtési és főzési célokra szolgáló tüzelőanyagok, nevezetesen a szén, koksz, brikett ős fakész­leteket. Megállapítja a helyi szénkereskedők szükségletét, a tüzianyag szállítására meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom