Szamos, 1917. augusztus (49. évfolyam, 181-206. szám)
1917-08-07 / 186. szám
(1917. augusztus 7., 186. szám.) ____________________________SZÁM 0 S A vá rmegyei munkapárt uj korszaka. A szatmirrármegyei nemzeti munkapirt f. hó 8-án, szer dán délelőtt 10 órakor a Pannónia nagytermében alakuló közgyűlést tart, amelyre a párt minden tag ját ezúton hívja meg a szervező bizottság nevében Csaba Adorján ny. főispán. A hatalom nélkül, a kormány nimbusza nélkül: ime, erősebb és fiatalabb a szatmár- megyei nemzeti munkapárt, mint valaha Eddig zajtalan irányítója é3 támogatója volt a vármegye politikai és önkormányzati életének, mától kezdve a cselekvések és tettek napjaira esküszik fel és összetartásával lelkesedésével nemcsak uj korszakát és friss erejét demonstrálja, hanem önzetlenségét és elvhüségót is, amely a hatalom nőikül szeb ben ragyog és plasztikusan domborodik ki. A szatmármegyei nemzeti munkapárt szerdai értekezletén minden bizonnyal fontos és energikus politikai hitvallásra készül. Nem igaz az, hogy e párt az idők fergetegóvel akar szembeszállani és a demokrácia áramlatával szemben a maradiság korhadt indiáiba kapaszkodik. Ezek a férfiak mindig tudtak haladni, ha rohanni nem is és mindig meg érezték az uj idők szelét, ha nem is vették a tömegek jelszavát aranyigazságnak. Most sem azért csörtetik a kardot, mintha csökönyösen meg akarnának állani a háború tanúságainak közepette, hanem azért, mert legjobb meggyőződésük szerint nem lehet Magyarországot máról-holnapra kicserélni és veszedelmet látnak — nem saját osztályukra — hanem az egész magyarságra abban a szélviharban, amely kinyitotta a nemzeti aspirációk vulkánjait és az egyenlő jogok finom pengéje helyett a szőtbentás vasszeker- céjével akarja a magyar kultúrát és az ál- lamegységot ledönteni. Ausztria felöl fekete felhők ereszkednek alá a Kárpátokra. Falánk mohósággal akarják a magyar állam testét izekre szedni. Ki álljon ennek ellene, ha nem azok, akik a vármegyékben inkarnációi voltak az ezeréves Magyarságnak? Ji szatmármegyei nemzeti munkapárt élni és dolgozni akar, mert úgy fátja, hogy soha inkább nem volt szőtsége e hazának az ő politikájuk igazságaira és azok érvényesülésére, mint ma. Szatmáimegyében most is tömören és szorosan együttmaradnsk egy meggyőződés és hit alapján Tisza István hívei és követői, távol a nagy osztozkodástól és hatalmi mámortól, aggodalommal a jelen tünetei, de soha nem csökkenő bizalommal a magyarság jövője iránt, egyben tettr8, munkára és elszántságra készen védelmére kelni a magyar államegységnek mindenkivel szemben, akiben ennek akár tudatos, ál ár jóhiszemű ellenséget vagy megrontóját ismerik fel. Lehetnek Tisza István politikájának ellenségei — de mióta a hatalomról vissza lépett: egyre kevesebben vannak — állhatnak emberek megértetlenül és idegenen a párt megnyilatkozása előtt : de senki igaz becsülés és megilletődés nélkül nem fogja nézni, hogy milyen egységesen, mennyi hü séggel tud egy párt követni egy férfit, egy elvet, egy meggyőződést. Állhatnak ma még megértetlenül ős megelégedhetnek a becsű ■ léssel, de lesz idő, amikor a hideg szemlélést a megértés és a meghatottságot a lelkesedés fogja felváltani. A nemzeti munkapárt nem a múltnak, hanem a jövőnek áldoz, amelyhez mások sok csalódáson, kiábránduláson. szomorú tapasztaláson keresztül fognak eljutni, amint ez már a magyar politikában oly fájdalmasan szokásos dolog, de amelyen a magyar közvéleménynek — úgy látszik — évtizedenként egyszer, mindig keresztül kell esnie. Szeretettel köszörűjük a munkapárt híveit, e vármegye legjobbjait a szerdai alakuló gyűlés alkalmából. Hisszük és reaiélljük, hogy az ő önzetlen, becsületes és hazafias munkásságukat a nem is távoli jövő fénye sen fogja igazolni. Mindenki, aki ennek u pártnak az elveit vallja, legyen ott az alakuló gyűlésen. Ho§| éljünk meg évi 2200 koronából. hivatalnokok háborús tragédiája. Szatmár, augusztus 6. Amikor a drágaságról Írunk, ugyancsak vigyáznunk kell, ho y írásunk az olvasó kezébe kerülve, lázilónak ne lássék, mert a mit a drágasággal kapcsolatban a középosztály nyomorától kelt irm, az bizony már vérláziíó dolog. De mégis írni kell a mindnyájunkat elpusztító drágaságról, mert olvasóink ezrével kérnek erre; tulajdonképen Írni sem kell, csak hozzánk küldött Írásaikat lemáso’ni. Előttünk fekszik egy közhivatalnok levele, aki öt éve szo'gálja az államot és aki mint rmga mondja, csak, tűrve szenvedi és szenvedve tűri végig az é’etet. Ennek az államhiviiblnoknak havi fizetése 100 korona, évi lakbére 400 korona és 35 százalékos drágasági pótléka 400 ko- i rnna és ruhapénze 300 korona. Összes jőve j delate tehát egy évb 2300 korona, de t b bői is levonnak nyugdíjra körülbelül 100 ko rónát. Marad 2200 korona, tehát egy hónapra kereken 185 korona e ik. Ebből a 185 ko rónából étkeznie, laknia, ruházkodoia, magát fehrrnemüvel ellátnia k 1! neki és ugyancsak ennyi pénzből sok ezer boldogtalannak, aki kpt rgyre jobban, halálosabban fojtogat a drágaság. Ezzel szemben, szerényen szán.i’va, a napi étkezés ára, rész’etezve: reggeli 70 fillér, ebéd 3 korona, vacsora 1’50, heten- kint kétszer tészta 175, het6nkint 3 pohár sör 2 10, hetenkint egyszer gyümölcs 1J35, heten kint egyszer kávéház 1*40. Ez maga 2100 korona egy évre. Hozzájön a lakás, fűtés, világítás, ami havi 50 korona, egy év ben 60S korona; fehérnemű tisztítás heten kint 2 korona, egy évben 104 korona; fehérnemű javítás és pótlás havonta 3 korona, egy évben 72 korona. Ruházkodás egy év- b-ni 500 korona, cipőbeszerzés és jevi ás 200 korona, kalap 30 korona. Ez kereken 3600 korona. De ehez kell még számítani a borbélyt, fürdést és szórakozást, egy évre mondjuk 400 koronát. Az összes szükséget tehát, a legszerényebben számítva évi 400 korona. A hiányt természetesen ezek a szegény emberek se- h-gysem tudják pótolni és ezért mint levelükben Írják, hónapszámra nein esznek meleg ételt, de a hónapok nyolc tiz rapján még kenyérre sem jut. Éheznek a szó legszoro sabb értelmében és üres gyomorral végzik munkájukat. Arról nem akarunk beszélni, hogy mit ér az éhségtől szédülő ember munkája, csak azt tudjuk és ezt mindenbe , 3. oldal. csületes dolgos ember nevében hangosan követeljük, hogy mindenkinek, aki dolgozik, oly bért, fizettséget keil munkaadójától kapnia, hogy abból a legszükségesebbet fedezni tudja. Az itt közölt példa és számitás legényemberről szó', — mi a sorsa annak a szerencsétlennek, aki még a háború előtt megnősült (mert háború alatt ilyen meggondolatlan könnyelmű lépésre fixfizetéses alkalmazott igazán nem szánt i rá magát) — mit csinál az, akinek három, négy, vagy többtagú családot kell eltartania ? És miközben az alkalmazottak bérét, ha nem is arányosan, de mégis fölemelik a munkaadók, a drágaság minden számtani vagy mértani arányt kicsufoló mórtékoen, elképzelhetetlen ugrásokban emelkedik. — Hiába is a fizetésemelés, a drágasági pótlék. Máshol van a hiba gyökere. Nem a fizetést kell fölemelni, az árakat kell normálisan korlátolj közé vissza szorítani. Nem politika, nem választói jog, a rettenetes drágaság megszüntetése első sorban kell a magyarnak! A német államtitkárok kicserélése. Berlinből jelentik: A Norddeutsche Allgemeine közli, hogy a császár tiz államtitkárt felmentett állasából, köztük Zimnaermann külügyi államtitkárt is. Helfferich óhajának, hogy mentsék fal, szintén eleget fog tenni a császár, de súlyt h.lyez arra, hogy Helfferich a kancellár általános helyettesítését megtartsa és az államminiszterium tagja maradjon. A m giiiesedett államtitkárságokat még nem vak mennyit töltötték be. Külügyi államtitkár Kühlmann nagykövet lett. A nyíregyházai mandátum Budapestről jelentik: Nyíregyházán Geduly Henrik visszalépett a képviselőjelöltségtől és igy az egyedüli jelölt Fenyas László. Élelmezési tanácskozások Bécsben. Béc-ből jelentik : A külügymioi z eriumban folytatták az élelmezési tanácskozásokat Me- zőssy Béla földnaivelésügyi, Gra!z Gusztáv pénzügy és Czernyu Ottokár gróf külügymi- nizter részvételével. A tanácskozásokon a termés biztosítása es Románia készleteinek elosztása került szóba. Hir szerint a tanácskozásokon a király is részt fog venni. Eljegyzés. Heimlich Sámuel leányát Sárikát eljegyezte Basch Andor Mszigetről. (Minden külön értesítés helyet!.) Az érdekelt szülők és tanulóifjúság figyelmébe Tekintettel a minden téren megnyilatkozó s nyomasztó hatásukban mindinkább súlyosbodó megélhetési nehézségekre, a gyermekeket iskoláztató szülők terhein könnyítendő, elrendelte a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter ur, hogy a jövő tanév ől kezdve további in- té kedésig a tanulók azoknak a tankönyveknek a megvételére ne köteleztessenek, melyek sikeres tanulmányi előrehaladásukhoz feltétlenül nem szükségesek s amelyeknek hiányát a tanár intenzív tanítása pótolni képes A helybeli áll polgári fiúiskolába beiratkozó tanulók tehát nem kötelesek a következő tankönyveket megvenni: magyar nyelvtan, számtan, mértan [geometria], énektan és növónyhi’ározó. Szatmárnémeti, 1917. augusztus hó 6-án. Kellner Fülöp igazgató. Elmaradt országos vásár. Tiszaujla- kon a folyó hó 8—9. napjaira hirdetett országos vásár a fellépett száj és körömfájás miatt megtartatni nem fog. Emlékkönyv az elesettekről. A cs. és kir. Hadilevéltár hivatá s a harctéren elesett, avagy a harctéren szerzett sebesülés következtében hősi ba'ált halt tisztekről és legény égi állományban levőkről emlékkönyvet állít össze és erre a célra a hősi halált balt katonai személyeknek fényképére és egy nehány sorban megadott életrajzi adatára,
