Szamos, 1917. augusztus (49. évfolyam, 181-206. szám)
1917-08-03 / 183. szám
6. oldal. SZAMOS gyorsabb eljárás szempontjából a birtokosok által az állami kezelés alatt álló erdőbirtokosnál közvetlenül az illetékes m. kir. állami erdőhivatalhoz, a többbi erdőbirtokosnál pedig közvetlenül az illetékes kir. erdőfelügyelőséghez lesznek benyújtandók és a m. kir. állami erdőhivatalok által az illetékes kir. erdőfelügyelőség utjáD, a kir. erdő felügyelőségek által pedig közvetlenül az albizottságnak lesznek szakvélemény kíséretében megküldendők, azonnal intézze el, s ha a rendkívüli legeltetés a szakvélemény szerint, az erdők helyre nem hozható károsítása nélkül enga délyezhetők, úgy a rendkívüli legeltetésre az engedélyeket, a szükséges feltételek és óv- rendszabályok kikötése mellett arra az időre, ameddig a jelenlegi száraz időjárás azt szükségessé teszi, az 1904. évi 62060. sz. fm. körrendelet 7. pontjában nyert hatásköre alapján elnöki utón késedelem nélkül adja meg s erről az érdekelt erdőbirtokosokat, a kir. erdőfel ügyelőséget és a m. kir. állami erdőhivatalt a legrövidebb utón haladéktalanul értesítse. Megjegyzem, hogy az engedély feltételei közé okvetlenül felveendő, hogy a legeltetésre engedélyezett területek előzetesen a kezelő erdőtiszt által kijelölendő. Felhatalmazom továbbá a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának elnökét, hogy ott, ahol a birtokosok elegendő biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy az adandó engedéllyel visszaélni nem fognak, ahol az erdő feníartása veszélyeztetve nem lesz, a birtokosok eziránti kérelmei alap ián az előbbeni bekezdésben említett eljárás betartásában és elnöki utón felhatalmaztassa a birtokosokat arra, hogy erdőikben az előzetesen meghatározandó helyeken és mennyiségben ez idén lombtakarmányt termeljenek. Továbbá, hogy a vágásié.ületek, beerdősitett területek, ritkább erdőrészek stb. idei főtér- mését takarmányozás céljára felhasználhassák. Miheztartásul megjegyzem, hogy a lombtakarmány termelése, vagy igen jó talajon álló erdőrészekben, vagy pedig teljes záródással bíró olyan helyeken engedhető meg, ahol a megritkitott erdőnek két éven belül való záródása bizton remélhető ; a csúcshajtások azonban itt is feltétlenül megkiméiendők. A lombtakarmány termelésre alkalmasnak mutatkozna az üzemtervekben tisztításra kijelölt erdőrészek. Oly helyeken, ahol értékesebb fanemek közé kevésbbé értékes és lombtakar- mátíy előállítására alkalmas fák vegyültek (pl. a fenyvesek között előforduló kecskefűz), ezek kiválthatók és lombtakarmánynak egészben felhasználhatók. A lombtakarmány-szedésre vonatkozó engedély feltételei közé okvetlenül felveendő: a) az engedélyezett területek a kezelő erdőtiszt által előzetesen, kijelölendők ; b) az erdőbirtokosok a lombtakarmány szedésnél a kezelő erdőtisztnek s az ennek utasításai szerint eljáró erdőőri sze mélyzetnek rendelkezéseit betartani kötelesek, ellenkező esetben a lombtakarmány gyüjése, illetőleg továbbfolytatása azonnal betiltandó. A beerdősitett területek vágásterülete fűt érmésének felhasználása a helyi viszonyok ki vánta feltételeken kívül még ahhoz a feltétel hez is kötendők, hogy a füszedés csak tarló- zással, s akként gyakorolható, hogy a csemeték, sarjak meg ne sérüljenek. Úgy rendkívüli legeltetésre, mint a lombtakarmány szedésre és a fü-nyerésre vonatkozólag elnöki utón adott engedélyek az albizottság legközelebbi ülésén szabályszerű tárgyalás alá veendők. Szatmár, 1917. julius hó 20. 7202-1917. fksz. Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir. Minisztérium a gyapjú, kender és textUhuFadékok postai forgalmának korlátozása tárgyában kibocsátott 2064 1917. M. E. sz. rendeletében a következőket rendelei: 1. §. Az alább felsorolt anyagok a jelen rendelet életbelépésétől kezdve postán csak a kereskedelemügyi miniszter által kiállított szállítási igazolvány mellett adhatók fel szállításra : Ezen anyagok a következők: 1. Gyapjú és pedig mindennemű gyapjú, amely feldolgozva aincsen (zsirbanyirt gyapjú, háton mosott gyapjú, úsztatott gyapjú, kézzel mosott gyapjú, gyárilag mosott gyapjú, szücsgyapju, timárgyapju, bőrgyapju, döggyapju, matrácz- gyapju, hulladékgyapju, műgyapju, kártolt gyapjú, fésül gyapjú szallag stb). 2. Kikészített kender és pedig áztatás, törés, tilolás vagy gerebenezós utján kikészített kender, mindenféle kenderkóc és kenderbulladók. 3. A következő textilhulladékok: mindennemű rongy, szabászati hulladék, használatra már nem alkalmas szövött-kötött, vagy köt-szövött áruból készült ruhadarabok és özeknek tml- ladókai, ócska zsinegek, ócska kötelek min den vastagságban, ócska subák és hulladékaik, szücsáruhulladékok, mindennemű selyemhulla dók és selyemárahulU dék. Az itt felsorolt anyagok postai feladásának, szállításának és ellenőrzésüknek módját a keresk. m. kir. minister külön rendelettel állapítja meg. 2. §. Aki az 1. §-ban meghatározott anyagot a jelen rendelet ellenére postán szállítási igazolvány nélkül felad, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem e3ik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást e követték, a kihágási eljárás során 4 törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák országos segélyalapját illeti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási ^hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát Szlavón országokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 3. §. Ej a rendelet kihirdetésének napján lép éleibe. Hatálya kiterjed a Magyar szent korona országainak egész területére. Szatmár-Németi, 1917. julius hó 30-án. 7007-1917. fksz. Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir. ministérium a lenfonal ás lenkócfo- nai készletek, továbbá a len és fél lenszö- vetkészleteknek, valamint feldolgozásának és forgalombahozatálának újabb szabályozásáról szóló 299—1917. M. E. sz. rendelet módosítása tárgyában kibocsátott 2197 — 19Í 7. M. S. sz. rendeletében a következőket rendeli: 1. §. A len és lenfonal készletek, továbbá a len és fél len szövet készletek bejelentésének, valamint feldolgozásának és forgalomba hozatalának újabb szabályozásáról 293—1917. M. E. sz alatt kiadott rendelet 2. §-a oly kép médosittatik, hogy az 1917. évi május hó 31. napja után két havonként teljesítendő kószletbejelentések újabb intézkedéséig az 1917. julius, szeptember, november hó (és igy tovább) utolsó napján volt állapot szeriut, mindenkor a reá következő hónap (augusztus, október, december hó és igy tovább) 10 napjáig küldendők be a Lenipari bizottság utján a kereskedelemügyi ministerhez 2. §. A 299—1917- M. E, számú rendelet egyébként érintetlenül marad. Szatmár Németi, 1917. julius 18. 7394-1917. fksz. Cs. és kir. Állomásparancsnokság átirata folytán Közhírré teszem: Egy jelentés alapján, mely szerint a Hadtápterület egyik megyéjében a hadifoglyok a nap minden szakában egyedül csavarognak és sétálnak, miáltal a szökésük elő van segítve, a Hadsereg parancsnokság elrendelte, hogy a Hadtápterületen a foglyoknak a szállásukat felügyelet nélkül elhagyni nem szabad. A kassai cs. és kir. katonai parancs nokság ezen rendelete folytán a foglyoknak igazolványa! való ellátása visszavonatik és elrendelem, hogy minden fogoly, ki az utcán vagy vendéglőben kíséret nélkül találtatik, azonnal elfogandó és a katonai rendőrségnek átadandó. Ezen szolgálat végrehajtásával a katonai rendőrséget bízom meg, tekintettel ennek nagy elfoglaltságára és csekély állományára, egyedül ezen szolgálatot nem teljesítheti, ennélfogva felhívom, az összes tisztüket és altiszteket, hogy a kassai katonai Parancsnokság rendelete értalmóben, az ilyen’foglyok elfogadását azonnal foganatosítsák;. Mazu- ranna ezredes cs. és. kir. állomásparancsnok:. Szatmár-Németi, 917. julius 26. 7300-1917. fksz. A postacsomagokban elhelyezendő cim* másolatok tárgyában. Egyre sűrűbbek a panaszok a miatt, hogy a postára adott csomagok címlapját a feladók oly lazán ragasztják vagy kötik csomagjaik burkolatához, vagy a felragasztásra oly rósz mipőségü ragasztó anyagot hssználnak, hogy a csomagok cimirata szállítás közben leválik és elkallódik. Ily esetekben a cim nélkül maradt csomagokat tovább küldeni vagy kézbesíteni nem lehet és be kell tehát várni, mig a reclamálás után meginduló eljárás és nyomozás a csomag rendeltetését megállapítja, ami rendszerint hosszabb időt igényel. Időközben azonban, ha a csomag tartalma romlandó holmi volt, azt el kellett adni vagy meg kellett semmisíteni. Minthogy a posta késedelmes kézbesítésért és romlandó küldeményekért egyáltalában nem szavától, a közönség saját érdekében cselekszik, ha a feladott csomagjainak cimiratát jobb minőségű ragasztó anyaggal vagy zsineggel tartósan és erősen illeszti fel a küldeményre. Ezenkívül a cimirat pontos mását a feladás előtt kiki helyezze el csomagjában, mert ez esetben, ha a csomagról szállítás közben a cimirat leválik és emiatt a tartalom megállapítása és a romló tartalom eladása végett azt bizottságilag fel kell bontani, a bizottságnak módjában áll a bent talált cim- másolat alapján a küldeménynek helyes irányba terelése és kézbesítése iránt késedelem nélkül intézkedni. Csomagjába tehát a cimirat másolatát mindenki helyezze el. Szatmár Németi, 1917. julius 23. 7203-1917. fksz. Értesítem a város közönségét, hogy a m kir. Ministérium a kenderfonalakra és azokból készült .árukra vonatkozó 469— 470—í9I7. M. E. sz. rendeletben megszabott bejelentési határidők módosítása tárgyában kiadott 2393—1917. M E. sz. rendeletében a következőket rendeli: Mindennemű egyszeres, vagy cérnázott kenderfonal (kenderszál és kenderkócfonal) valamint kenderanyaggal kevert ily fonal készleteinek bejelentése, kényszereladása, valamint a kender anyag (kikészített kender és kenderkóc) felhasználásának szabályozásáról 469—1917. M E. sz. alatt kiadott rendelet 2. § ában, továbbá a kenderfonalakból vagy tenderanyaggal vegyitett fonalakból előállított áruk készleteinek bejelentéséről és a kender- foaalak (kenderszál és kenderkócfonal) valamint a tenderanyaggal vegyitett fonalak, zsinegek és kötólverő áruk feldolgozásának, vagy ezekből előállított áruk felhasználásának és forgalombahozatalának szabályozásáról 47Ö—1917. M. E. sz. alatt kiadott rendelet 2. § ában a készletek három havonként ismétlődő bejelentéséről foglalt rendelkezés olykép módosittatik, hogy az 1917. évi május hó 31. napja után teljesítendő készlet-bejelentéseket újabb intézkedésig az 1917. évi julius, október hó (és igy tovább) utolsó napján volt állapot szerint mindenkor a reá következő hónap (augus tus, november és igy tovább) tizedik napjáig kell beküldeni a Kender és Jutaipari Bizottság utján a kereskedelemügyi ministerhez. A 469—1917. M. E sz. rendelet, valamint a 470—19 7. M. E. sz. rendelet egyébként érintetlenül marad. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Szatmár-Németi, 1917. julius 20. A főkapitány. 948—1917. kgyzs. Árverési hirdetmény. Szatmár-Németi sz. kir. város a árvaszéke 2683—1917. á. ü. sz. határozatával az Amerikában távol levő Balogh László és neje szül.: Somogyi Erzsébet tulajdonát képező és Szatmár Németiben Páifalvai-uton levő házastelekre önkéntes árverés rendeltetett el, melynek megtartását f, évi augusztus hó 6-ik napjának d. e. 9 órájára tűztem ki. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt b közgyámi hivatalban ludhatók meg. Az árverés is itt tarlaíik meg. Az ingatlan kikiáltási ára 5080 K, melynél kevesebb összegért az ingatlan eladatni nem fog. Szatmár-Németi, 1917. julius 29. Tankóczi Béta h. közgyám. (1917. augusztus 3., 183, szám.)
