Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)
1917-07-15 / 167. szám
(1917. julius 15., 167. szám. SZAMOS 3. oldal. c/ azért a legbuzgóbban ők követelik az államosítást. A háborús állapot a rendőrségekre óriási terhet rakott és ha már a megelőző békeidőben sem tudott a rendőrség — a maga hibáján kívül — hivatása magaslatán állani, elképzelhető, hogy a jelenlegi viszonyok ezt a korhadt intézményt összeomlással fenyegetik, holott a békeidőre való átmenet a legsúlyosabb megpróbáltatások elé íogja állítani az összes rendészeti intézményeket. Ez a meggondolás vitte reá Arad város törvényhatóságát, hogy a vidéki rendőrségek államosítása iránt felterjesztést tegyen a kormányhoz, amely felterjesztést csatlakozás céljából a társtörvényhatóságoknak — köztük Szatmárnak is — megküldötte Városunk rendőrségének ozidei vezetője, dr. Shik Elemér h. főkapitány a maga és a vezetése alatt álló tisztikar nevében is erős hive az államosításnak és a városi tanács nak az aradi felterjesztéshez való csatlakozást ajánlotta. A vidéki rendőrségek államosítása esetére -dr. Shik Elemér egy uj eszmét is megpendít és pedig az összes rendőrségek és a csendőrség egyesítésének tervet egy külön rendé i-miniszterium vezetése alatt. A városi tanácshoz intézett főkapitányi előterjesztésnek főbb részletei a következők: A jelentés mindenek elölt megemlék- szik arról, hogy a rendőrségek államosítása régi óbaj, meiynek teljesítését az illetékes fórumok a világháborúra való hivatkozással utasították vissza. Majd igy folytatja: Most, amikor felhasználjuk az alkalmat az államosítás régi íervenek felújítására, Árad város felterjesztéséhez azt az aláhúzott mondatot kívánjuk hozzá adni: államosítani, de nem a háború után, hanem annak befejezése előtt, hogy a békére való átmenet a rendőrséget államosítva és felkészülve találja. Elismerjük, hogy békében könnyebb volna az államosított rendőrség megszervezése úgy személyi mint pénzügyi szempontból, de, viszont beiáthatatlanok annak a következményei, ha a békekötés, avagy csak a fegyverszünet folytán hazatérő szabadságolt legénységből, majd a visszatérő százezrekre menő hadifoglyokból kikerülő foglalkozás nélküli, csupán a katonai fegyelem által fékentartott, de á polgári hatóságokat semmibe műn vevő elemek megrendszabályozására kellően felkészülve nem leszünk. A rendőrség államosítása a városokra pénzügyi szempontból is nagyon kívánatos. A rendőrség elsősorban állami érdekeket szolgál, az általa végzett teladatok legnagyobb része túlterjed a városok belső életén, igy indokolatlan a rendőrség fenntartási költségeinek azon megosztása, hogy ezeket a városok viseljék. így pl. Szatmáron a rendőrség évi fenntartása mintegy 180,000 koronába kerül, bele számítva ezen összegbe a csendőrség 37,500 kor. költségét is. Ehhez az ál lám hozzájárul évi 48,000 koronával. Tehát az összes költségnek csaknem háromnegyed részét a város közönsége viseli, ami indokolatlan megterhelés. Államosítás mellett természetesen egészen másként alakulna az arány és teljesen elég volna, ha a fenntartási költségek egyharmad részét hárítanák a városokra, ami Szatmár város kiadásait évi 70,000 K-val csökkentené. Hogy mennyire kívánatos az államosítás a rendőrség belső szervezetét illetőleg, azt igazán könnyű megindokolni. Az állami szervezet bizonyára nem fog megtűrni kebelében olyan kinövéseket, mint amilyenek most fenn állanak. Képzelhető e állami rendőrségben olyan rendőr, aki nem tud egy kétsoros jelentést megírni, olyan vásári biztost, aki többszörösen büntetve volt, olyan tisztviselő, aki éveken át nem tartott „nappal* hivatalos órát? Állami szervezet mellett a büntetésből valő áthelyezés is gyakran észretériti a mulasztó tisztviselőt, mig a mostani rendszer mellett vagy tűrni keli az arra nem való elemet is, vagy elmozdítással kell büntetni az olyan esetben is, a mikor más helyen, más környezetben, még megjavulhatna az illető. A vidéki városi rendőrségek államosítása után egy további fejlődésnek tartanánk azt, hogy az ország összes rendőrintézményei tehát a budapesti és fiumei államrendőraég, vidéki városi rendőrségek, a határrendőrség és a csendőrség is egy közős fő, egy rendőrminiszter vezetése alatt egyesittet- nének egy országos létszámba. Az állami rendőrség mellett nagyon eltörpülnének azok az érvek, amelyek a csendőrség fentartását indokolják. Áz állami rendőrséget ugyanúgy iehet fegyelmezni, mint a csendőrséget, ugyanúgy iehet fizetni mint, a csendőrséget, ugyanúgy lehet felfegyverezni mint a csendörséget és lehetne a részére okos fegyverhasználati utasítást alkotni, amely mellett a csendőrség jelenlegi fagyverhasználati túlkapásai elesnének. a * m £ tt«HMaaaaaaaaaasaaas!eaaaaaa«M&l Istentiszíelet. A szatmári református templomban ma, vasárnap délelőtt 10 órakor prédikál Boros Jenő lelkész, délután 3 órakor Bólteky Lajos lelkész. A főispán installációja. Jékey Sándor főispán installációja a vármegyénél jul. 30 án, a városnál julius 31-én lesz. Az installáció a belügyminiszter rend Hete értelmében csöndben, bankett ésj küldöttségek fogadása nélkül fog végbemertni. Falussy Árpád nagykárolyi képviselőjelölt. Gróf Károlyi Józsefet, a nagy- károlyi kerület volt orsz. képviselőjét a kormány tudvalevőleg Fehérvármegye főispánjává nevezte ki. Ilyenformán a nagykárolyi mandátum megüresedett s mint jó forrásból értesülünk, a nagykárolyiak dr. Falussy Árpádot léptetik fel a kerületben. Falussy Árpád egyébként a kormányt támogató pártok hivatalos jelöltje is. Ellenjelölte még nincs. Monstre uzsorapör a törvényszéken. Nagyszabású uzsorapör tárgyalását kezdi meg hétfőn a szatmári törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa. A vádlott dr- Buteán Simon nagysomkuti ügyvéd, aki ellen 46 rendbeli uzsora miatt 6melí vádat a kir. ügyészség. Buteán rendszeresen uzsorázta a nagysomkuti járás oláh népét, akiknek 200— 2000 koronáig terjedő kölcsönöket adott hat havi vagy egy évi időtartamra 8 százalékot meghaladó kamatra. A kölcsönadott Összegeket bekebeleztette az oláhok ingatlanaira és a bekebelezés költségeit, amelyeket mindig tulmagas összegben számított fel, előre levonta a kölcsönadott összegből. A tárgyalás előreláthatólag eltart 2—3 napig, mert mintegy 60 tanú van beidézve. Konvertálni fogják a vasutasok adósságait Budapestről jelenti tudósítónk: Gróf Serényi Béla kereskedelmi miniszter hosszasan nyilatkozott egy újságírónak az államvasuti alkalmazottak adósságainak konvertálásáról és az áru és személydij szabás emeléséről. Kijelentette, hogy a vasút személyzetét mentesíteni kell az adósságoktól, melyeket a Pénzintézeti Központ utján konvertálni iognak. Erre az előmunkálatok már megindultak. Az államvasutak bevételeit gyarapítani kell az áru ós személydijszabás emelésével és a refakciák és szállítási kedvezmények megszüntetésével. Esküvő. Major László kereskedő tegnap kötött házasságot Kulin Etelkával. Fáradt harcosok kicserélése. A hadügyminiszter elrendelte, hogy a fronton levő ezredparancsnokok, saját belátásuk szerint, a további intézkedésükig frontszolgálat alól felmenthetik, illetve kicserélhetik mindazokat a legénységi állományba tartozó egyéneket, akik megszakítás nélkül legtöbb idő óta teljesítenek a harctéren szolgálatot. Csak a behivási parancsra kell bevonulni. A honvédelmi miniszternek 227,344—1917. számú távirati rendolete értelmében, a köztisztviselő és általában mindenki, akinek felmentése a revízió alapján érvényét veszti, csak az illetékes katonai nyilvántartó hatóság behivási parancsára köteles bevonulni. Maximálják a mézet. Budapesti munkatársunk írja: A lehetetlen és lelketlen háborús élelmiuzsorának egyik legkirívóbb példája : a méz. Békében egy kilogramm méz csak néhány fillérrel került csak többe egy koronánál és ha egy korona hatvan fillért kértek már a méz kilójáért, akkor nagy volt a felháborodás a vásárlók között. Annak ellenére, hogy a felette takarékos méhecskék a háborubsn sem kérnek többet enni, mint a háború előtt és a szállásuk sem lett drágább, a méz ára vígan emelkedett és ma már egy kiló méz bizony csak húsz korona körüli áron jut el.a szerencsétlen fogyasztóhoz. Ez az áremelkedés megközelíti a citrom árának emelkedését, a külömbség a kát cikk között azönban az, hogy a citrom Olaszországban terem, addig a mézet nálunk készitik igazán minimális gyártási költség mellett azok a méhecskék, amiknek kaptárai elég találóan kerültek oda a bankok cégtábláira. A mézzel űzött hallatlan visszaéléseket megsokalta végre az Országos Köz- élelmezési Hivatal is és most arról küldhe- tek tudósítást a .Szamos“ szerkesztőségének, hogy nehány napon belül rendelet jelenik meg, amely maximálni fogja a méz árát. Egyféle ár lesz csak: a méz kilogramja a termelőnél 12 koronába kerül, a fogyasztó pedig 15 koronát fog fizetni a kereskedőnek. Ez az ár is túlságosan magas és még mindig közel ezerötszáz percentes áremelkedést jelent, a méz ára tehát többet emelkedett, mint a búzáé, holott egészen bizonyos, hogy a méz termelési költsége nem magasabb a búza termelési költségénél. Az árakat azonban nem a termelő, hanem a mindenre ráfakvő háborús spekuláció verte fel, a kereskedők egymásra licitáltak a termelőknél és ez a licitáció eredményezte a mai abnormálisán magas árakat. Jóllehet a maximálás jogos, de az árak magasak és ennek ellenére is komolyan félni lehet attól, hogy itt is az történik, mint mindenütt, ahol maximáltak, ahogyan eltűnt a piacról a maximálás után a liptói túró, lencse, bab, cipő, talpbőr, kávé, éppen úgy el fog tűnni a méz is és ha a maximálásra vonatkozó rendelet napvilágot lát, akkor mézet is csak súgott áron lehet majd kapni. Kémény tűz. Tegnap reggeli 5 órakor Apjok József Kazinczi-utca 23. szám alatt levő sütödéjének a kéménye kigyuladt és hatalmas lánggal kezdett égni. A kivonult tűzoltóság elejét vette a nagyobb bajnak és megmentette a tetőt a teljes pusztulástól. Felelős szerkesztő: Dénes Sándort Szerkesztő: Dr. Stern Mór.
