Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)

1917-07-08 / 161. szám

SZAMOS (1917. juliua 8., 161. szám.) 4. oldál. I — És mondotta az Ur; itt az írás, forgassátok. Rideggé vált ősim erre azzal védekezett a forgatói minőéig ellen, hogy ő sohasem járt iskolába, ő nem ismeri a szentirást, írni pedig soha életében nem tudott. Ekkor szakítottam összes őseim­mel éa elhatároztam, hogy magam nyitom meg a családban az esők so­rozatát. Ecélból 12 esztendeig voltam ős­jogász. Most aztán eljött a többi ősök szaporodásának ideje is. Csupa ős szaladgál az utcán. Ahhoz ugyanis, hogy valaki öa legyen, nem elég születni, utódokról gondoskodni, aztán meghalni. Ahhoz, kell hogy az illető ,va­laki“ legyen. Akire az utódok büszkén mutassanak rá, mint a mostani utó­dok a törökverő, zsidóölő vitézekre, rablólovagokra. Akinek érdemeiért már reflek­tálni lehessen a zsarolváni, lopbágyi — vagy ha éppen Szerbiába szállí­tott marhát — az uzsicei előnérre. Ha hőstett nem marad hátra, végső esetben jó a vagyon is. Na hát az van. És — amint megfigyelem — a kitűnő ősök nagyszerűen bele is élik magukat az uj hivatalba. Spangerlis ruhában járnak, sárga kamásniban, lovagló ostorral es bármilven keserves is: de keztyü- ben izzadnak. Ha szegény ember panaszkodik előttük a háború sok keserve miatt, pénzbőségben edzett rideg előkelőség­gel felelik: — Ja, ja, czesz Iá ger ! Ha reggeltől estig tartó kláber küzdelmekben rosszul jön a lapjuk, finoman fejezik ki magukat: — Úgy látszik, hogy ma üldöz a dátum. Van olyan, aki alig várja, hogy vége legyen a háborúnak, hogy ki­fejthesse az igazi fényűzést és auto­mobilt vegyen. Ecélból a tavaszkor egy közeli faluban már leczkéket is vett a motorvezetésből egy motor­ekén. Na és az ősanyák! Ezek a naiv, korukról megfeledkezett derék asszo­nyok, akik régen levetették a karton alaírekkot és bokorugró szoknyákban billegnek a korzón, akik eddig egy fél évig spórolták a konyhapénzt, hogv Weisz Bertánál egy szerény rendelést eszközölhessenek ! Ezek nem varratnak többé. Ezek toaletteket „kreáliatnak* madame Sidi fővárosi műtermében. Ezek most élik gyermekéveiket. Franciául tanulnak, zengora órákat vesznek és az ablakon lesik, ha ven­déget várnak, mikor jön. Akkor ha­mar a zongorához ülnek és — hogy a vendég éppen rajtuk üssön — eí- játszák a népdalt: Fáj a szivem, bánat marja A kedvesem egy nagy marha Hej de szállító! Itt vannak, itt élnek köztünk a jövő nemzedék ősei, mikönt a régi korszakok rablólovagjai: az élelmező ős, a szénaszállitó, a gabonatermelő árdrágító, a lócserélő, a marhabajnok és a sok satöbbi ős, akik — én mér látom lelki szemeimmel — mind-mind lógni fognak, egy kicsit későbben, mint kellene, de lógni fognak a csa­ládi képtárban, aranyrámában lefestve olajban és mint a régi vicc mond,ja: ecettel és hagymával. A hivatalos harcié'i jelentések: úgy a vezérkar főnökének, mint Luden- dorff első főszállásmesternek jelentései lapunk zártáig nem érkeztek meg s igy azok lapunk mai számából kimaradtak. Kedden megjelenik a cenzura-ren delet. Budapestről táriratozza tudósítónk : Az uj kormánynak a cenzúrát enyhítő ren delete kedden fog megjelenni. A rendelet szerint ötvennél több lapot fognak felmen leni a cenzúra alól. Czernin nem tudott az amnesztia­rendeletről. Bécsből jelenti tudósítónk: Az osztrák amnesztia rendelettel kapcsolat ban elterjedt ama hirt, hogy abban Czernin- nek része lett volna, megcáfolják azzal, hogy Czerninnek a rendelet inegjélenéséröl tudo­más nem volt. Egyebekben is az amnesz­tia tényét belpolitikai ügyként kell telfogni. A Visky-család gyásza. Őszinte és mélységes részvéttel vesszük a szomorú hí­rét annak a súlyos csapásnak, amely Sz&t már társadalmának egyik köztiszteletben álló tagját, Visky Károly nyug. kúriai bírót és családját érte. Leányuk : Berényi Gáborné szül. Visky Ilonka a hó 6-án, pénteken rö­vid szenvedés után Debrecenben elhunyt. A megboldogultat bánatos szüleiD és férjén kí­vül hét esztendős kis leánya, valamint test­vérei: özv. Benyozszky Pál/ié, Koós György né, dr. Pirkler Ernőné és dr. Visky Sándor gyászolják. Temetése tegnap ment végbe Debrecenben a város közönségének igen nagy részvéte mellett. A mélyen sújtott családdal súlyos gyászában együttérez Szatmár váro­sának egész társadalma. m. .v.A jí 3.. ü 1 MA VASÁRNAP d- u. 3 órától este 11 óráig foly­tatólag CSAK EGY NAPOS MŰSOR! A Nordisk films. Comp, szezonslágere, a fővárosi Mozgóképpalota legvonzóbb műsorszáma. Messier híradó háborús aktualitás. Lovastisztek játéka természetes. Müsoronkívüli szám humoros. Végül a Nordisk mestermüve. 3400 méteres filmkolosszus. társadalmi dráma 5. felvonásban. Mesterien rendezett, művésziesen meg­játszott filmattrakció, mely a fővárosi bemutatón szenzációs sikert ért el. Helyárak : Páholyülós 1 K 40 f., I. hely 1 K., II. hely 80 f., III. hely 60 f., Gyermekjegy csak az első elő­adáson. iL : á ?íf®it siii rendezi az Uránia jütozjí. Ma vasárnap d. u. fél 4, fél 7 és háromnegyed 9 órai, hétfőn este fél 9 órai kezdettel Sándor Stefi Geiger Irma Szécsi f. Takács Z. művészi vendégjátékával szinrekerül: A Porcellán örült operetta. Irta. Nagy Endre. Zenéjét szerzé: Zerkovitz Béla, SZEMÉLYEk: Lankássy Tibor színész . Virágh Jenő Bódog nagybácsi............Szécsi Ferenc Háziasszony ......................Sándor Stefi Sz omszédasszony............Geiger Ima Tö rténik Lankássy lakásán. Ezenkívül: Teljesen uj kabaré szagok. A szezon nagystílűi dalai. A vasárnap d. u. előadások épp oly tartalmasak, mint az estiek. Jegyek előre válthatók a színházi pénztárnál reggel 9—12-ig és d. u. fél 3 órától. Helyár: Földszinti és emeleti közép­páholy : !2 K 20 f., emeleti oldalpáholy : 10 K 20 f., Tám­lásszók : 3 K, Körszék 2 K 50 f., Zártszók : 2 K., Karzati ülőhely közép : I K 50 f., többi sor: I K., állóhely 60 f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom