Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)
1917-07-06 / 159. szám
(1917. július 6, 159. *z&m.) SZAMOS 5. oldal. i fi • 3. §. A hadirokkant gyermekének közelebbi megjelölése. Hadirokkant gyermeke a ielen rendelet szempontjából a 2. §. 1. és 2. pontjában meghatározott körülmények között vagy ezek következtében polgári keresőképességének legalább 50°/o os csökkentésével rokkanta vált egyénnek: 1. az a lörvényes gyermeke, aki a rokkantság beállta előtt kötött házasságból származik; 2. az a törvényesített és az a házasságon kivül született és általa elismert gyermeke, akit a rokkantság beállta előtt nemzett; 3. az a mostoha és örökbefogadott gyermeke, aki a rokkantság beállta előtt lett mostoha, illetőleg örökbefosradott gyermeke. A rokkant gyermekével egyenlő elbánásban részesül az a gyermek, akinek az ellátásáról a fentebb megállapított körülmények között és mértékben rokkanttá vált egyén gondoskodni köteles, ha ennek a kötelezettségének jegeimé a rokkantság beállta előtt keletkezett. Ha a hadirokkant később meghal, gyermekének a megítélésére továbbra is ennek a szakasznak a rendelkezései érvényesek. 4- §• Katonai és az ezzel egy tekintet alá eső szolgálat. Katonai, illetőleg az ezzel egy tokintet alá eső szo'gálatot teljesít e reudelet szempontjából : 1. a fegyveres evőnek (a közö* hadseregnek, a haditengerészetnek, a honvédségnek, a népfelkelésnek) tényleges szolgálatban álló tagja: 2. a tábori csendőr; 3. a csendőrséar, a pénzügyőrség- és az állami erdészet személyzete, ha az 1886. XX t.-c. 2. §-a értelmében a népfölbeléshez csatlakozik, valamint az a csendőr, határrendőr, pénzügyőr és erdészeti alkalmazott, aki katonai határvédő (partvédő) szolgálatra van kirendelve vagy igényhévévé ; 4 az az egyén, aki a véderőről szóló 1912. XXX. t. o. 7. §-o, a hadiszolgkltatások- ról szóló 1912 LXVIII. t. c. vagy az 1916. VI. t. c. értelmében hadicélokra irányuló szolgálatokra nyer alkalmazást és 5. az a polgári személy, aki a hadrakelt sereghez hivatalos minőségben szolgálattételre van beosztva, annak kíséretéhez tartozik vagy annál önkéntes egészségügyi szolgálatot teljesít. 5. §. Megje'ölése azoknak az iskoláknak (tanfolyamoknak), amalyekben a tanuló segítségben részesülhet. A jelen rendeletben szabályozott nevelési segítségben csak a Magyarországon (beleértve Fiume várost és kerületét) fennálló és alább felsorolt iskolák (tanfolyamok) rendes fiú- és laánytanulőja részesülhet. Ezek az iskolák (tanfolyamok) : !. az általános középfokú iskolák és pedig: a) a gimnázium, a reáliskola, a leányközépiskola (felső leányiskola, leánygimnázium felső kereskedelmi leányiskola); b) polgári iskola, felső népiskola és az ideges gyermekek középfokú intézete ; 2. az alsófoku szakiskolák és pedig: a földmives iskola, erdőőri szakiskola és továbbképző tanfolyama, a bajai kertéezsegédi iskola, a gödöllői kertészsegéd- és méhészi munkásképzőiskola, a kisbéri és szabadkai tejmunkás-iskola, a sárvári tejgazdasági szakiskola sajt- és vajmesteri tanfolyama, a vincellériskola és a budafoki pincemester tanfolyam; 3. a középfokú szakiskolák és pedig : l a) a budapesti kertészeti tanintézet; b) a felső ipariskola, ipari szakiskola, a budapesti m. kir. állami női ipariskola, az Amizoni-féle nevelőintézet; c) a felső kereskedelmi iskola (női felső kereskedelmi iskola), női kereskedelmi szak- tanfolyam ; d) a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia ; e) a népiskolai tanító- (tanítónő-) és ővőnőképzőintézetek ; f) az orsz. m. kir. zeneakadémia előkészítő és akadémiai tanfolyama, a ml kir. színművészeti akadémia és az orsz. m. kir. iparművészeti iskola; 4. a felsőbb iskolák és pedig : a) a tudományegyetem, jogakadémia ős a József műegyetem ; b) az állatorvosi főiskola, a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola, a gazdasági akadémia, a sárvári tejgazdasági szakiskola üzletvezetői tanfolyama, a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam: c) a keleti kereskedelmi akadémia, a fiumei kiviteli akadémia, a kereskedelmi akadémiai tanfolyam; d) a polgári iskolai tanitő- (tanítónő-) képzőintézetek, a tanitókópzőintézeti tanárokat képező Apponyi-kollégium, a kereskedelmi iskolai tanárképző, a gazdasági tanító- (tanítónő-) képzőiuiózetek, a gyógypedagógiai tanítóképző-intézet; Je) a községi közigazgatási tanfolyam ; f) az orsz. m. kir. zeneakadémia tanárképző- és művészképző-tanfolyama, az orsz. képzőművészeti és rajztanárképző-főiskola. A 3. f) pontban említett művészeti iskolákba járó tanuló a látogatás első évében nevelési segítséget nem nyerhet Az itt felsorolt tanintézetek kiegészítése vagy azok sorából valamelyiknek törlése iránt a m. kir. ministerium határoz. A katonai (honvéd) nevelő- ős képző- intézeleknél rendszeresített díjmentes, fóldij- mentes és alapítványi helyekre való igényjogosultság és felvétel tekintetében ezen intézetek külön szabályzatai intézkednek, minélfogva a jelen rendeletben foglaltak az ezekbe az intézetekbe telvettekre nem vonatkoznak. 6. §. A nevelési segítségek mértéke. Az ösztöndíj (pénzbeli segítség) mértékét az iskola (tanfolyam) tanulmányi foka és aszerint, amint az iskola a tanuló lakhelyén vagy más községben van, a következő táblázat tünteti fel: Az 5. §. ban felsorolt iskolák (tanfolyamok) közül az 1. pontban említett iskolák négy alsó osztályban és a 2. poDt alatti iskolákban az 1. pontban említett iskolák felsőbb osztályaiban és a 3. pont alatti iskolák ban........................ a 4. pontban megjelöli felsőbb iskolákban . Az ösztöndíj mértéke a lakóhelyen más helyen korona 400 600 500 700 600 800 A nevelőintézeti hely kedvezménye valamely tanintézettel kapcsolatos vagy önálló nevelőintézetben rendszeresített ingyenes ellátási hely adományozásából áll. Ez alatt a segítség alatt a szorgalmi időben nyújtandó lakásról, fűtésről, világításról, mosásról és élelmezésről való gondoskodást kell érteni. II. A nevelési segítség elnyeréséről, él vezetéröl és megszűnéséről. 7- §• A segítség elnyerésének feltételei. Nevelési segítséget a hadiárva "és a hadirokkantnak gyermeke csak akkor nyerhet el: 1. ha magyarországi községi illetőségű magyar állampolgár; 2. ha 24. életévét még nem töltötte b9; 3. ha megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek a látogatni kívánt intézetbe való fölvételhez kötve vannak; 4. ha megfelelő magaviseletét, szorgalmat és tanulmányi eredményt tanúsít. 8. §. f A magaviselet, szorgalom és tanulmányi eredmény tekintetében támasztott követelmények. Megfelelő a tanuló magaviseleté és szorgalma akkor, ha ezeköől a szóbanforgó iskolában való felvételhez megkívánt iskolai bizonyítványban az 1. vagy a 2. fokozatú érdemjegyet nyerte el; abban az esetben pedig, ha előtanulmányait olyan iskolában végezte, amelyben ilyen érdemjegyek nincsenek, vagy ha magántanuló veit, elegendő, ha magaviseleté és szorgalma nem esett kifogás alá. Megfelelő tanulmányi eredményt tanúsít: 1. az a tanuló, akinek szülőjéről (eltartására kötelezett egyénről), figyelemmel ennek társadalmi helyzetére és egyéb életviszonyaira (foglalkozására, keresetére, műveltségi fokára) okszerűen feltehető, hogy életben maradása, illetőleg teljes munkaképessége esetén őt magasabb iskoláztatásban részesítette volna, ha előtanulmányait sikeresen elvégezte az alább felsorolt intézetekben és ezenfelül: a) az 5. §. 1. a) pontjában említett iskolák I. osztályának látogatása esetére a felvételhez szükséges iskolai bizonyítvány érdemjegyeinek átlaga legfeljebb 2Vs-et, a magasabb osztályok látogatása esetére 2-t tesz ki; b) az 5. §. 4. a)—o) pontjában megjelölt főiskolák magasabb évfolyamának látogatása esetére az azt közvetlenül megelőző évfolyamra előirt főtárgyakból sikeresen kollokvált és vizsgázott; c) az 5. §. 3. f) és 4. f) pontjaiban említett művészeti iskolák látogatása esetére a megelőző tanítási évben a művészeti iskolai osztályt, illetőleg évfolyamot kiváló sikerrel végezte el; 2. az a tanuló, aki nem esik ugyan az 1. pontban jelzett megkülünböztetés alá, de akinek magasabb iskoláztatása tehetségénél és szorgalmánál fogva indokolt, ha előtanulmányát sikeresen elvégezte és ezenfelül; a) az 5. S. 1. a) 3. és 4. f) pontjaiban megjelölt iskolák bármelyik évfolyamának, valamint a 4. a—c) pontjaiban említett főiskolák első évfolyamának látogatása esetére a a felvételhez szükséges bizonyítvány előmeneteli éredemjesr.vek átlaga legfeljebb l1/? tesz ki; b) az előbbi pontban jelzetteken kivül minden más iskola látogatása esetére a felvételhez szükséges bizonyítvány érdemjegyeinek átlaga legalább 2-t tesz ki, illetőleg az 5. §. 4. a)—c) pontjaiban felsorolt főiskolák magasabb évfolyamának látogatása esetére az azt közvetlenül megelőző évfolyamra előirt főtárgyakból sikerrel kollokvált, illetőleg vizsgázott. Az érdemjegyek átlagát úgy kell kiszámítani, hogy a figyelembe veendő rendes tantárgyakból nyert érdemjegyek összege ezeknek a tantárgyak a számával osztandó. Ennél a számításnál mellőzni kell a szépírásból, a zenéből, az énekből, a testgyakorlatból és kivéve a megfelelő ipari vagy gazdasági iskola tanulójánál a rajzból, női kézimunkából, kézimunkából (szlöjdből) nyert érdemjegye*9. §. A segítséget kizáró körülmények. Nevelési segítségben nem részesülhet a tanuló: 1. ha Államellenes magatartást tanúsít; 2. ha erkölcsi szempontból alapos kifogás alá'esik; 3. ha bűntett vagy olyan vétség miatt, amelyre a törvény mellékbüntetésként hivatalvesztés alkalmazását rendeli, a bíróság szabadságvesztésre ítélte; 4. ha szülőjének vagy az eltartására kötelezett egyénnek az állami, törvényhatósági községi ellátáson felül a gyermek nevelésére fordítható számottevő jövedelme van ; 5. ha neki számottevő jövedelme van; 6. ha bármilyen értékű, teljesen ingyenes nevelőintézeti helyet, az ösztöndíj összegét (6 §.) elérő katonai vagy polgári ellátást (nevelési járulékot, életjáradékot, kegydijat, kegynevelési járulékot) vagy más olyan ösztöndíjat, illetőleg állandó jellegű tanulmányi vagy jótékonysági segélyt élvez, amely önmagában vagy az őt megillető bármilyen (polgári, katonai) ellátással és ideiglenes évi segéllyel (1915: XV. t.-c. 7. §.) vagy családi pótlékkal együt a 6. §-ban meghatározott ösztöndíjat eléri. 10. §. A segítség elnyerésének elsőbbségi körülményei. A nevelési segítség elnyerésére elsőbbséget biztosit: 1. a tanuló szülője vagy eltartására kötelezett egyén által eltartott ellátatlan gyermekek nagyobb száma; 2. a tanuló szülője vagy az eltartására kötelezett egyén keresőképtelensége ; 3. az a körülmény, hogy a tanuló lakóhelyén nincs ahhoz az iskolanemhez tartozó tanintézet, amelybe az járni, illetőleg szülője (törvényes képviselője) járatni kívánja; 4. az a körülmény, hogy a tanuló szülötten, vagv ezzel egy tekintet alá esik; 5. a tanuló jobb magaviseleté, nagyobb szorgalma és kiválóbb tanulmányi eredménye; 6. egyenlő elsőbbségi indokok mellett felsőbb iskola látogatása esetén az a körülmény, hogy a tanuló már középfokú iskolai tanulmányai alatt is élvezett nevelési segítséget. Szülötten árvával egyenlőnek kell tekinteni : a) azt az atyátlan árvát, akinek anyja az 3887: XX. t.-c. 10. §-ának c) pontja, vagy az 1912 : LXV. t.-c. 67. §-ának második be-