Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)
1917-07-04 / 157. szám
(1917. Julius 4., 157. szám.) SZAMOS 4. oldal. A Cipőközpont javaslata a cipő- elosztásról. Budapestről jelentik: Miután a cipőkészletek kifogytak, a Cipőközpont elő terjesztést tett Serényi Béla gróf kereskedelemügyi miniszternek, hogy a cipőkészités elosztását és ellenőrzését bízza reá. A bőrszakmában ugyanis óriási üzérkedés megy végbe és a kiskereskedelemben űzött csere bere főtényezője az áidrágításnak. A Cipőközpont szerint a cipő olcsóságát csak úgy lehet elérni, ha egyforma tipusu cipő kerül forgalomba és ez iparosok csakis jegy ellenében adhatnak cipőt a közönségnek. Évenként mindenkire két pár cipő juthat. Cipőjét mindenki addig köteles hordani, amig annak talpa, bőranyaga és állapota használható. Esetleg igénybe fogják venni a magánosok felesleges eipőkészleteit is. Arra az esetre, ha e javaslatokat a kormány nem fogadná el, a Cipőközpont feleslegesnek jelzi fennállását és működését. Aki negyven sebet hozott a harctérről. Nem kevesebb, mint negyven gránát- sebtől vérezve került ki a lövészárokból Szakáll József, a szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred szakaszvezetője, akinek békeidőben hentes üzlete van Bzatmáron. A hős szakasz vezető eddig hét operáción ment keresztül s most a Rfigjtapolcsányi hadi kórházban ápolják. A derék katona mo3t az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül az első osztályú vitézségi érmet kapta. Hadikölcsön jegyzés. A Halmii Takarékpénztárnál a hatodik badikölcsönre 637.500 koronát jegyeztek. A szép eredmény elérésében, az erre irányuló agitációban nagy érdeme van dr. Morvay Zsigmond főszolgabírónak, dr. Fuchs Ernő igazgatónak és Nádas Lajos ügyvezető főkönyvelőnek. A bősz bika, mint védelem. Egy vidéki ember állott tegnap a dr. NémetLy József elnöklete alatt ítélkező törvényszéki büntető tanács előtt. A vád: hatóság előtti rágalmazás. Indokok: a vádlott egy nála foganatosított végrehajtás alkalmával azt mondta az istállója felé induló végrehajtónak és a végrehajtatónak : — Aki pedig az Í3tál ómba beteszi a lábát, az a halál fia. A vád'ott védekezik, ö nem mondta, de ha mondta, nem komolyan gondolta, ha komolyan gondo ta is, avval ő nem akadályozta a végrehajtás foganatosítását, mert ecélból nem* volt nála komoly eszköz s igy az esetleges fenyegetésnek sem lehetett komoly jellege A végrehajtató ügyvédje szerint, akit tanúképpen hallgattak ki, ezzel szemben igazolja, hogy bizony komoly jellege volt annak a fenyegetésnek, mert hiszen a vád lőtt háta mögött ott állott két nagy szál muszka. Az eljárás befejeztével dr. Domby Zoltán kir. ügyész után dr. Nagy Barna védő emelkedett szólásra és első sorban a két vádnak a két muszkára vonatkozó részével végzett — A muszka tudval vőleg fogságban megszelídül, mondotta a védő, tehát azoktól nem lehetett fétni. Sőt nem is szabid. Mert mit csinált volna az a két ur, ha katona lenne és úgy találkozott vo'na a két orosz- szál ? Azután rátért a vád lényegére. = Igaz ugyan, mondotta, hogy védencem használta azt a kifejezést, hogy aki az istállójába teszi a lábát, az a halál fia. De ezért nem büntetést érdemel ez a derék, becsületes emb >r, hanem jutalmat. Mert tekintotes Törvényszék, ez a kijelentés nem fenyegetés volt, hanem a végrehajtó és az ügyvéd testi épségéért, életéért való ember baráti aggodalom. Abba az istállóba ugyanis, ahova az urak be akartak menni, egy bősz bika volt bezárva, amely mog sem volt kötözve és igy védencom joggal figyelmeztette az urakat arra, hogy ha oda bemennek, úgy a halál fiai. A törvényszék 50 K fő és 10 K mellékbüntetésre ítélte a vádlottat, aki mogn^u- | godott az ítéletben. De otthon nem mert bemenni az istállóba. Félt szegény, hogy hátha csakugyan (tt toporzékol az a bősz, vad bika! Eltűnt gyermek. Búzás János szat rnári fö'dmüves jelentést tett a csendőrségen, hogy az Udvari-ut 40 számú lakásáról hétfőn délután eltűnt négy éves János nevüfiugyer meke és azóta nyoma veszett. A kisgyermeken eltűnésekor szürke kalap és kabát, azon kivül csikós nadrág volt. A gyermek toltarcu, barna hajú és fekateszemü. Koszorumegváltás. Jákó Mihály Bö szörményi Zsigmond elhunyta alkalmából koszorumegváltás ciméu 25 koronát küldött ■ be hozzánk a hadiárvák tejalapja javára. Továbbítjuk. Hölgyek figyelmébe. Általánosan elismert képzettségű todrásznő házhoz aj .nlko zik. Berger Emma, Atilla utca 10. Értesítés. Tudatjuk a t. őrölteiő közönséggel, hogy malmunk mindennap üzemben van, mely alkalommal úgy köles hántolást, mint olaj ütést legnagyobb megelégedésre eszközlünk. Tisztelettel Erzsébot-malom Szat- már, Telefon 63. PANNÓNIA GŐZFÜRDŐ. Tudatom Szatmár varos és vidéke n. é. közönségével, hogy sikerült Budapestről a Pa- jorszanatoriumból szakszerű hideg fíyógyvi kezelőt és kezelőnőt alkalmazni, és a mai naptól ke/dve a hi- ! degviz kúrát megnyitom. Fő célom i ‘esz, hogy a n é. közönség teljes meg- 1 elégi dését kiérdemeljem; miért is kérem s-zives pártfogásukat, egyben közlöm, hogy a hidegzuhany fürdő is állandóan a közönség rendelkezésére áll. Tisztelettel : BURGER JENŐ. HIRDETMÉNY. A Sxatmári Le- j txámitoló Bank r.-t. hadifoglyok rt- »Kére pénnküldeményeket közvetít. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. MA SZERDÁN este 7 órai kezdettel folytatólagosan : az E cl a i r filmgyár legkiválóbb főúri drámája HELLA MOJA az elragadóan kedves filmdiva főszereplésével. __ A török J1Ő látványos._______ Ut a csillagok felé bohózat. ___ A furfangos detektív bohózat.___ Vég ül Hella Moja nagystílű alakítása Ilik í iietsii főúri dráma 4 felv. A szezon legkiválóbb társadalmi drámája e Hella Moja film. A remek szép művésznő benne bámulatra méltó tökéletes alakítást produkál. Minden jjelia Moja film önálló nagy szenzáció és grandiózus alkotás._________ ■Re ndes helyárak. ' I' d i Hi« MWIFWWMBBMWWWI Szaímár-Németisz. kir. város hivatalos közleményei. 9526—1917. t. szám. HIRDETMÉNY. Városi tanács a m. kir minisztérium nak az 1917. évi búza-, rozs-, kétszeres-, kö les , árpa és zabtermésnek zár alá vételért 1 és igénybevételéről szóló 2192—1917. M. E. sz. rendelete alapján közhírré teszi, hogy: 1. Minden termelőnek 1917. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermése a közélelmezés és közszükséglet célszerű biztosítása végett zár alá helyeztetik és afelől a termelő csak a rendeletben megszabott korlátok között rendolkezhetik. A rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki az 1917. évi termésből haszonbér, munkabér, aratórész, cséplő- rész, konvenció, vagy más hasonló természetbeni szolgáltatás fejében kap a termelőtől búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát vagy zabot. Éhez képest a zár alá vétel a haszonbér, munkabér, aratórósz és cséplőrósz, konvenció vagy bármilyen más munka vagy szolgáltatása ellen rtóke fejében kapott ily töményekre is kiterjed és birtokosul azokkal szintén csak a rendeletien megszabott korlátok között rendelkezhetik. 2. A termelő köteles a zár alá vett termést az előrelátó gazda gondosságával learatni, és mihelyt arra a termény alkalmassá vált, m’nden indokolatlan késedelem nélkül ki- csépoltetni. A cséplés megkezdését a városi Közélelmezési Hivatalnál előre be kell jelenteni. A termelő a kicsépelt gabonameny- nyiségét Írásban, az e célra kiadott űrlapokon tartozik bejelenteni a Közélelmezési Hivatalnál. Ha a termelő az űrlapot nem tudja kitölteni, a bejelentési űrlapot a géptulajdonos (gépész) tartozik kiállítani, vagy ha a cséplés nem géppel történik, a termelő bemondása alapján a Közélelmezési Hivatal állítja ki. A bejelentést a cséplés befejeztével s ha a cséplés egy hétnél tovább tart, hetenként kell eszközölniA bejelentéseket a géptulajdonos is tartozik nyilvántartani, azok helyességét aláitásával igazolni. A bejelentés helyességéért a termelő és géptu'ajdonos egyetemlegesen szavatol. 8. A termelő termése a szalma, pelyva, stb. kivételével a kicséplés időpontjában, tehát a mag kihulltával egyidejűleg a közszükségletek céljaira igénybe vétetik, és azt vagy annak báripely részét a termelő, az ezen szakasz második bekezdésében megjelölt esetet kivéve, föl nem használhalja, fel nem őrölheti, fel nem etetheti, tel nem dolgozhatja, el nem idegenítheti, azon másnak jogot nem engedhet és azzal másként sem rendelkezhetik, hanem köteles azt a házi és gazdasági szükséglet kivételével a Haditermóny r.-t. Eak átadni. Abban az esetben, ha a termelő rRászorul arra, hogy a fennálló rendelet szerint jogosult házi vagy gazdasági szükségletére saját terméséből valamely mennyiséget még az átvevő bizottságnak a helyszínén való eljárása előtt felhasználjon, az erre nézve kiadandó rendelet értelmében joga lesz a házi, illetőleg gazdasági szükségletére a nélkülözhetetlen mennyiséget a zár alá vett és igénybe vett termésből az átvevő bizottság közbenjötte nélkül is felhasználni, köteles azonban erről pontos feljegyzést készíteni és az megőrizve az átvevő bizottságnak, annak helyszíni eljárása alkalmával a terméseredményben mutatkozó hiány igazolásául bemutatni. 4. A közszükséglelek céljaira igénybevett termésnek a termelőtől való átvétele és a Hadi Termény Részvénytársaság részére való átadása az átvevő bizottság által történik, mely bizottság egy hatósági kiküldöttből, a Hadi- Termény Részvénytársaság megbízottjából és a szükséges segédszemélyzetből fog állani. 5. Az átvevő bizottság köteles a termelő házi és gazdasági szükségletére kellő terménye ennyiségot megállapítani, azt a termelő részébe a zár és az igénybevétel hatálya alól feloldani s a termelőnél érintetlenül visszahagyni. Köteles továbbá az ekként feloldott mennyiségen túlmenő termésfelesleget egészében átvenni, annak hatósági árát készpénzben azonnal kifizettetni, és annak őrizetbe vétele, illetőleg az alábbi szakaszok értelmében való felhasználása iránt intézkedni. Az átvétel megtörténtéről a bizottság a termelőnek elismervényt szolgáltat ki, amelyet a termelő megőrizni és a hatóságnak kivána- tára bármikor felmutatni köteles. 6. Aki maga nem termelő, vagy akinek házi vagy gazdasági szükségletét saját terméséből való feloldás által fedezni nem lehetett,
