Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)

1917-07-03 / 156. szám

5. oldal.

SZAMOS

(1917. julius 3., 156. szám

ségéért a termelő és géptulajdonos egyetemlegesen szavatol.

3. A termelő termése a szalma, pelyva, stb. kivételével a kicséplés időpontjában, te hát a mag kihulltával egyidejűleg a közszükségletek céljaira igénybe vétetik, ős azt vagy annak bármely részét a termelő, az ezen szakasz második bekezdésében megjelölt esetet kivéve, fel nem használhatja, fel nem őrölheti, fel nem etetheti, fel nem dolgozhatja, el nem idegenítheti, azon másnak jogot nem engedhet és azzal másként sem rendelkezhe tik, hanem köteles azt a házi és gazdasági szükséglet kivételével a Haditermény r.-t.-Eak átadni.

P Sí Abban az esetben, ha a termelő reászorul arra, hogy a fennálló rendelet szerint jogosult házi vagy gazdasági szükségletére saját terméséből valamely mennyiséget még az átvevő bizottságnak a helyszínén való eljárása előtt felhasználjon, az erre nézve kiadandó rendelet értelmében joga lesz a házi, illetőleg gazdasági szükségletére a nélkülözhetetlen mennyiséget a zár alá vett és igénybe vett termésből az átvevő bizottság közbenjötte nélkül is felhasználni, köteles azonban erről pontos feljegyzést készíteni és az megőrizve az átvevő bizottságnak, annak helyszíni eljárása alkalmával a terméseredményben mutatkozó hiány igazolásául bemutatni.

4. A közszükségletek céljaira igénybevett termésnek a termelőtől való átvétele és a Hadi Termény Részvénytársaság részére való átadása az átvevő bizottság által történik, mely bizottság egy hatósági kiküldöttből, a Hadi- Termény Részvénytársaság megbízottjából és a szükséges segédszemélyzetből fog állani.

5. Az átvevő bizottság köteles a termelő házi és gazdasági szükségletére kellő terménymennyiséget megállapítani, azt a termelő részére a zár és az igénybevétel hatálya alól ! feloldani s a termelőnél érintetlenül visszahagyni.

Köteles továbbá az ekként feloldott mennyiségen túlmenő termésfelesleget egészében átvenni, annak hatósági árát készpénzben azonnal kifizettetni, és annak őrizetbe vétele, illetőleg az alábbi szakaszok értelmében való felhasználása iránt intézkedni.

Az átvétel megtörténtéről a bizottság a termelőnek elismervényt szolgáltat ki, amelyet a termelő megőrizni és a hatóságnak kivána- tára bármikor felmutatni köteles.

6. Aki maga nem termelő, vagy akinek házi vagy gazdasági szükségletét saját terméséből való feloldás által fedezni nem lehetett, jogosítva van házi szükségletére abban az esetben, ha annak a községnek a területén, ahol az. illető állandóan lakik, a Hadi-Termény megfelelő terménymennyiséggel rendelkezik, gazdasági szükségletére pedig minden esetben a Hadi-Terménytől az átvevő bizottság utján és ennek közbenjöttével szemes gabonát vásárolni. Az ekként vásárolt mennyiségek után azonban a Hadi-Termény, illetve bizományosa semmi jutalékot nem számíthat fel. Igen mérsékelt és később megállapítandó jutalékot csakis azon községek számíthatnak fel, amelyek olyan lakosaik élelmezési igényeit fogják a közvetlen vásárlás utján biztosítani, akik az aratáskor nem voltak abban az anyagi helyzetben, hogy összes egy évi, őket megillető szükségletüket készpénzben előre kifizessék.

7. Aki gabona beszerzést nem eszközölhet, azt a házi szükségletének fedezésére szolgáló liszttel a közélelmezési hatóság látja el.

Az ezen célra szükséget lisztmennyisé- get a Hadi-Termény az egyes hatóságoknak az Országos Közélelmezési Hivatal által megállapított mennyiségben bocsájtja rendelkezésre

8. Azt, hogy ipari szeszfőzésre, sörfőzésre ás maláta gyártásra, valamint más ipari feldolgozásra és mezőgazdasággal kapcsolatban nem lévő hizlalásra az 1917. évi termésből mily mennyiséget és mily feltételek mellett lehet feldolgozni, illetőleg felhasználni, külön rendelet fogja megállapítani. Az ily célra szükséges terménymennyiségek csak az említett külön rendelet értelmében kizárólag a Hadi-Termény utján szerezhetők be.

9. A terményeket bármely malomvállalat (kereskedelmi, vámőrlő, gazdasági malom stb.) csak akkor fogadhatja el őrlésre, darálásra, zúzásra, hántolásra és bárminő egyéb feldolgozásra, ha az őröltető fél a részére a községi elöljáróság által erre a célra a 2117—1916. M. E. számú rendeletben megállapított, díjtalanul kiállított tanúsítvánnyal bizonyítja, hogy az illető mennyiséget házi és gazdasági szükségletére jogosan használhatja fel terméséből, vagy azt a jelen rendelet értelmében jogosan szerezte.

Bármely malomvállalat (kereskedelmi, vámőrlő, gazdasági malom stb.) csak vámőrlést végezhet. A malom vállalat a községi ta- nusitványnk alapján őröli mennyiségekről a 2117—1916. M. E. számú rendeletben megállapított minta szerint külön jegyzéket vezetni, emellett a tanúsítványokat megőrizni köteles. A hatóságnak, valamint a Hadi-Termény megbízottjának joga van a jegyzéket és a tanúsítványokat, valamint abból a szempontból, hogy a jelen rendelet szabályai megtartattak-e a malomvállalat üzemét bármikor megvizsgálni.

Ezen rendelkezés a Hadi-Termény által a malomvállalatnak őrlés végett átadott terményekre nem vonatkozik.

__________

Tilo

s a malomvállalatnak az őrlési vám címén kapett gabonát felőrölni, vagy bármely módon feldolgozni. Arról, hogy ezen a címen mennyi és milyen gabona van a raktárában, köteles a malom minden hó elsején a Haditerményt értesíteni. A vámőrlés címén kapott készleteket a malom köteles a Haditermény - nek az ez által megjelölt időpontban természetben átadni. A vámerlő malom tulajdonosa házi és gazdasági szükségletét visszatarthatja, valamint a mezőgazdasági üzemének keretében házikezelésben tartott vámörlő malma által vámőrlés címén kapott terménymennyiségből a ^törvényhatóság első tisztviselőjének engedélyével visszatarthat annyit, amennyit a jelen rendelet értelmében saját házi és gazdasági szükségletére felhasználhat. A malomvállalatnak más, mint a Haditermény részére gabonát, lisztet, vagy bármely malomterméket eladni, vagy más módon forgalomba hozni \ tilos.

10. Búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak, kölesnek, valamint ezek őrleményeinek vasúton, hajón, gépkocsin, tengelyen, vagy kézié' övei való szállítására a község határán kívül csak a Haditermény és

i annak bizományosa, valamint az élelmezési hatóság van jogosítva.

Kivételt képez továbbá a gabona, amelyet őrlési tanúsítvány mellett a tulajdonos j valamely malomban való megőrlés vég6tt ten*

; gelyen vagy kézi erővel szállít.

11. Búzából, rozsból, kétszeresből, ár pából együttvéve háziszükséglet címén a 15 éven felüli őstermelő férfi munkás részére havonként és fejenként legfeljebb 15 kg ot, egyéb őstermelő, vagy őstermelő csalágtagja részére havonként és fejenként legfeljebb 12 kg ot lehet feloldani.

Azok részére, akik gabonát vásárolni j jogosultak, háziszükséglet ciméu havonként j legfeljebb 12 kg ot lehet eladni. A hatóság | által ellátottak részére pedig legfeljebb ha- > vönként és fejenként 7 kilogramm lisztet le- i hét kiszolgáltatni.

Ä súlyos testi munka címén tgénybe- ; vehető termény, vagy őrleménymennyiséget j az Országes Közélelmezési Hivatal Elnöke ! külön rendelettel fogja megállapítani.

12. A gazdasági szükséglet címén j igénybevehető terménymeanyiségek megálla- i pitására vonatkozó irányelveket a főldmivelésügyi miniszter az Országos Közélelmezési j Hivatal Elnökével egyetértőié g külön rende- • letben állapítja meg.

18. A házi és gazdasági szükséglet j megállapításánál legfeljebb az 1918. évi aug. j hó 15-ik napjáig terjedő időt lehet számításba í venni.

Az Országos Közélelmezési Hivatal El- í nőkének külön engedélyével jogában áll a j törvényhatóság első tisztviselőjének ott, ahol ' ennek szüksége és lehetősége fennáll, a hazi- j szükséglet címén feloldott vagy eladott gabo- J nának községi, járási, vagy törvényhatósági i raktárakba való beszolgáltatást elrendelni s a j jogosultakat ebből a gabonából havi, negyed- í évi vagy más hasonló részletekben látni el.

14. Kihágást követ el és 6 hónapig ter- j jedhető elzárással, valamint 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik:

1. az a termelő, aki a jelen rendelet szerint zár alá vett termését saját hibájából kellő időben nem aratja le, vagy nem csépelted ki, avagy a cséplés bejelentését elmulasztja ;

2. az a termelő, aki az 1917. évi termésből származó búzát, rozsot, kétszerest,

kölest, árpát vagy zalot a rendelet értelmében az átvevő bizottságnak, illetőleg a Haditerménynek át nem adja, vagy ily terményével más módon rendelkezik, nevezetesen azt felhasználja, felőrölteti, feleteti, feldolgozza, elidegeníti vagy azon másnak bárminő jogot enged ;

3. aki búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát vagy zabot vétel utján vagy más jogügylettel a jelen rendelet intézkedései ellenére szerez;

4. Aki feleslegének bejelentését és átadását elmulasztja vagy készletét nem szolgáltatja be;

5. aki olyan ügyletet közvetít, amelyről tudja, hogy a jelen rendelet rendelkezéseibe ütközik ;

6. aki a rendeletnek a malomvállala- tokra, az árakra és a termények szállítására vonatkozó rendelkezéseit meg nem tartja vagy megszegi.

Szatmár Németi, szab. királyi város tanácsának 1917. évi junius hó 29 én tartott üléséből.

JDr. Vajay Károly

kir. tan. polgármester.

6442-1917. fksz.

Hirdetmény

Tudatom a város közönségével, hogy a polgármester nr a 4906—1917. ein. száma határozattal az aratás tartamára a mezőgazdasági napszámbéreket a következőképen állapította meg:

Szatmár-Németi sz. kir. város területére :

1. kaszás

10 korona.

2. kötöző

10 *

3. marokszedő .

6 „

4. kapás

8 ,

A napszámbéreken kívül élelmiszer is jár.

A Szatmárhegy területére

:

1. kaszás

10 korona.

2. kötöző

8 „

3. marokszedő

6 „

4. kapás (férfi) .

8 „

5. . (nő) .

6

szöllőkötözés

5

permetezés

9 A Szatmárhegyen a napszámbórek élelmezés nélkül értendők.

A katonai munkásosztagok tagjainak napszámbére fejenkint élelmezéssel 5 koronában állapittatik meg.

Szatmár Németi, 1917. junius hó 24.

6346-1917. fksz.

Értesítem a város közönségét, hogy a

m. kir. honvédelmi minisztérium 11766—1917. számú rendelete a következő rendeleteket tartalmazza:

.A félsz:relt ajtóveretek hadi célra igénybevétele, kicserélése és beszolgáltatása tárgyában a f. évi február hó 23-án 3793/eln. 20. b. 1917. szára alatt kelt honvédelmi miniszteri rendelettel hadicél®kra igénybevett azokért az ajtóveretekért, amelyeket birtokosuk maga szerel le és helyettük a kicseréléssel megbízott közegektől a pétverete- ket nem veszi át, az idézett rendelet 5. §-a szerint járó térítés a veretek vas alkatrészeinek súlyát is beleszámítva kílogrammonkint 4 koronában állapittatik meg“.

Szatmár-Nőmeti, 1917. junius hó 21.

6499-1917 fksz.

A cséplőtelepek kijelölése előtt figyelmeztetem a kertgazdáket és az egyes birtokosokat, kiknek birtokaira csóplőtelepet hordanak össze, hogy az asztagok között 15—20 méternyi tüztávlatot kötelesek kihagyni. Az ! olyan telepeken, hol a tüztávlatot a várható 8—10 osztag között be nem tartották, acsép- lóst meg nem engedem, ha pedig a$. asztagot valamelyik birtokos saját hibájából rakatta be a tüztávlatba, az asztagot saját költségére el fogom rakatni.

Figyelmeztetem a cséplőgép tulajdonosokat, hogy cséplőgópjük kéményei szikra- fogóval legyenek ellátva, a cséplőtelepen állandóan 8—10 hkl. viz legyen készenlétben, ; a vizifecskendő kifogástalan jókarban legyen,

| a mentő s kötszerek hiánytalanul rendelke- : zésre álljanak, csakis oly kazán lehet üzem- 1 ben, amelyről érvényben levő kazánhasználati

*