Szamos, 1917. június (49. évfolyam, 129-154. szám)
1917-06-26 / 150. szám
2. oldal. (1917. janíus 26 , 150. szám.) SZAMOS A vállaji rablógyilkos beösmerte, hogy Varga Miklósnak hívják. Budapesten elfogták a másik tettest is. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jud. 25. Megírtuk, hogy a vállaji rablógyilkosság nyomozása során a csendőrség őrizetbe vette Pácxelt József uradalmi főgépészt, aki ellen több gyanuok merült fel az irányban, hogy része volt a gyilkosság elkövetésében. Mint Nagykárolyból jelentik, Péczelt ártatlansága teljesen tisztázódott úgy, hogy a esendői ség szabadon bocsájtotta. Megírtuk azt is, hogy Kardos Mihály szatmári nyomozó csendőr egy zugszállóban letartóztatta az egyik tettest, aki azt állítja, hogy Kiss Andrásnak hívják, de minden jel arra vall, hogy Varga Miklós, az uradalomból elbocsájtott írnok. Az állítólagos Kiss András, mikor a nagykárolyi csendőrségen közölték vele, hogy Vállajra kísérik és ott szembesíteni fogják az uradalom személyzetével, akik ösmerik, nyomban bevallotta, hogy nem Kiss Andrásnak hívják, hanem Varga Miklós, volt uradalmi Írnok, 24 éves, 83. honvéd gy. ezredbeli tizedes, tokaji születésű. Édes apja Tokajban rendőr. Elmondta azt is, hogy tettestársát, a"fei megszökött, nem Nagy Jánosnak hívják, haA képviselőház ülése. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, junius 25. A képviselőház mai ülésén Szász Károly elnököl. Bejelenti, hogy Incze Domokos engedélyt kért a napirend előtti felszólalásra. Incze Domokos szóvá teszi, hogy a múlt év augusztus 27 én Csikvármegyében rendeletet hirdettek ki, mely szerint, akik menekülésre gondolnak, nemcsak hazafiatla- nok, hanem pénzbírsággal is sujtatnak. Erre a megnyugtató intézkedésre még aznap es téjén kitört a román háború, a lakosság állat- állománya odaveszett és a havasokon román kézre került. Ami az állatállományból megmaradt, az átvételi bizottságok részben el- ismervénnyel, részben anélkül átvették a gazdáktól, akik pénzüket állatjaikért még most sem kapták meg. Megtörtént az is, hogy a székelyektől elrekvirált zabvetőmagot csupán a vetési idő után adták vissza sokkal drágábban. Mezőssy földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy az átvett állatok értékének kifizetése iránt haladéktalanul intézkedik. A vetőmag ügyét megvizsgálja és a ditferenciát visszautaltatja. Szurmay honvédelmi miniszter kijelenti, hogy hatáskörében az erdélyiekkel szemben a legjobb indulattal viseltetik és az operáló hadsereg parancsnokával együtt hasonló álláspontot képvisel. Ezután áttérnek az indemnitás tárgyalására. Radvánszky Antal báró szombati félreértett szavait helyreigazítja. Utána Sztranyavszky Sándor szólal fel A kormány iránt alakulásának előzményei miatt bizalmatlan. Utal a reichsratban tör téntekre. Szóvá teszi a mostani kormánypárt tárgyalását a cseh feudálisokkal, akik attól féltek, hogy a monarchia túlsúlya Manem Orosz Istvánnak és a miskolci 10, j honvéd gyalogezred közkatonája. Orosz fele- j sége egyik budapesti hadikórházban van al- ; kalmazva. Orosz 14 évet ült már különféle fegy- házakban. A szatmári csendőrség táviratilag közölte az ország összes csendőrségeivel és rendőrségeivel Orosz István 3zemélyleirását. A csendőrség letartóztatta Feuerstein Sámuelt, a Csillag-szálló tulajdonosának fiát, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy ö értesítette a rablógyilkosokat arról, hogy & csendőrök keresik őket és ezáltal tette lehetővé, hogy azok megszökjenek. Ugyancsak letartóztatták Zeller Dóra szobaasszonyt is, aki együtt járt vásárolni a boltokban a két rablógyilkossal és elősegítette azt, hogy ezek polgári ruhába bújjanak.. Mindkettőjüket átadták a szatmári ki:.’.. ügyészséghez. ^ Budapest, jun. 25. Orosz István népfelkelőt, a vállaji rablógyilkosság másik tettesét Budapesten elfogták. Beösmeri, hogy a vállaji. rablógyilkosságot együttesen követték el. gyarországra esik. Kérdi, ha Tisza István lenne még a miniszterelnök, mit csinálna a túloldal a reichsrati cseh támadások miatt r' Utal Batthyánynak a Narodni Listben megjelent nyilatkozatára, melyből megállapítja* hogy a miniszteri székben áatántbarát ül. Végül megjegyzi, hogy a munkapárt nem fél az uj választásoktól és felveszi a harcot a nemzet érdekében. Benedek Jáno3 megszavazza az indem- nitást, mely országos szükséglet. Fejtegeti a demokrácia eszméjét. A válazztójogról kifejti, hogyha a népet nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy bevonjuk az alkotmány sáncaiba, ezzel a népet lekicsinyeljük. Kívánatosnak tartja az uj választásokat. Szünet után Gratz Gusztáv pénzügyminiszter válaszol az elhangzottakra. A választójog kérdésében felfogása az, hogy a háború utáni időkben e kérdésnek már nyugvóponton kell lenni, nehogy a további agi- táciőnak tápot adjon. A politikai megjegyzésekre nem reflektál, csupán a pénzügyi problémákat fejtegeti, mert szerinte a pénzügyi tárcának oly szigetet kell képeznie, melyen a politika hullámainak, meg kell törni. A nehézségek dacára szilárd bizalommal néz az államháztartás jövőjébe, ha mindenki teljesíti kötelességét. Költségvetésünk rengeteg összogokkel emelkedett. Főtétele természetesen a hadiköltség, ami megüti eddig a tizennyolc rail- liárdot. A hadisegélyek évenkint másfél mil- liárdot, naponta bét milliót tesznek ki, úgy, hogy általánosan emelni a hadisegélyeket alig lehet. A tisztviselők helyzetének javítására a háború óta majdnem háromszáz milliót folyósítottak. Elismeréssel emlékezik meg a tisztviselők működéséről. Hangoztatja, hogy helyzetük újabb javítása elkerülhetetlen. Gróf Tisza István arról beszél, hogy a külpolitika, amelyet a monarchia Németországgal együtt folytatott, a béke politikája volt. Aki azt meri mondani, hogy mi idéztük fel a háborút, az lovat ad ellenségeink vakmerő rágalmai alá. A bírói előléptetések javításában nem a tételt kifogásolja, hanem megengedhetetlennek tartja, hogy kiragadják a bírói kart és olőuyben részesítsék a többi köztisztviselőkkel szemben. Ez azért történt, hogy Vázsonyi megmutatta a birói karnak, hogy miiyen korlátlanul uralkodik a parlament felett. Legnagyobb könnyelműség lenne, ha a kormány a jelen esztendőben nem lépne elő olyan adójavaslatokkal, melyek uj bevételi forrásokat biztosítanak. Visszatér a miniszterelnök bemutatkozó beszédére. Kifejti, hogy az osztrák parlament tehetetlenül vergődik. Baj, hogy az ügyek élére hivatalnok kormány került, ami a magyar kormány részéről fokozott ellenőrzést tesz szükségessé. Magyarország szuverenitását abbao keresi, hogy má* hatalom ne kerekedjék felül. Kéri a miniszterelnököt: je>mtse bir hogy a magyar állam szuverenitását a monarchia keretén belül a paritásos viszonyban keresi Reflektál a román felszólalásokra. Hosszasan ismerteti az erdélyi románság viselkedését a háborúban, aiajd Serbán Miklós bőszedére reflektálva kijelenti, hogy a román betöréskor Sorbán kétértelműen viselkedett. Erőszakkal kellett megakadályozni a románokkal való barátkozásban, amig meghúzta magát szégyenében. A román nép nagy zöm3 teljesítette a harctéren kötelességét, de az erdélyi román intelligencia tetemes része vagy megszökött, vagy buikált a határszéleken. Szigorúan ellenőrizni kell a román tanítókat, lelkészeket. Válaszol Vazsonyinak, aki tévesen, olvasta fel Metianu matropolitához intézett levelét. Mikor behoz'ák levelének hiteles szövegét, Vázsonyi nem igaaitotta helyre tévedését, amivel pedig saját tisztességének tartozott volna,. Hosszasan ismerteti az erdélyi választási cenzus dolgát. Kijelentig hogy a munkapárt nem ígérte az. általános egyenlő választójogot. Köztudomású, hogy a munkapárt megalakulásakor a választójog kérdésében nem volt Khuennal egy véleményen. Elismeri, hogy az ipari munkásság választójoga intenciója ellenére kimaradt a törvényből, amit később pótolni akart, mert a választójogot folyton javítani kell, mely csak akkor kerülhet le a napirendről, ha e legszélesebb reformot megalkotják. Meggyőződése, hogy nehány nap alatt megállapodhataáoak olyan választóreíormban, amely az ipari munkásságot és a radikális követelményeket más téren is kielégíthetné és hatalmas lépéssel előreviheini a jcgkiterjesztós problémáját. Eiőrelatbatólag ezen parlamentben nem valósíthatja meg a nainisztorelnök programmjában kifejtett reform tervezatét, de ha a választók elé *egy az ő általa ajánlott reformmal, akkor már választójoga lesz az ipari munkásságnak. Fejtegeti, hogy a kormány választójoga veszedelem az magyarságra. Azt mondják, hogy Magyarország nem lehet sziget Európában. Pedig sziget volt a hűbériség korában és sziget lesz a választó- jogi radiuálizmussal szemben iá. (Óriási taps, éljenzés.) Serbán Miklós személyes megtámadta- tás címén mosakodik Tisza vádjával szemben. Apponyi válaszol Tiszának a nemzetiségi iskolákról mondottakra. Kijelenti: távol áll tőle az a gyerekes törekvés, hogy elődei alkotásait felforgassa. A nem magyarajkuak többsége a harctéren is, itthon is megtelték kötelességüket, azonban be kell dugni a forrásokat, melyekből különösen a román intelligencia hűtlensége fakadt. Nem akar agresz- sziv politikát alkalmazni a nemzetiségek ellen, azonban a tanár és tanítóképzésben annyira be kell folyni az államnak, hogy a tanárok ős tanitők hazafiatlan megtántoro- dása kizárassók- Népiskolai tervezete kész. Amint adai meglesznek, a Ház elé terjeszti. Ha történelmi felelősséggel jár a választójog keresztülvitele, nem csekélyebb felelősség azt megakadályozni. Tisza most különbékét akar kötni az ipari munkássággal. Ma tett komp- romissumos ajánlatával nem foglalkozik, mert Jr
