Szamos, 1917. június (49. évfolyam, 129-154. szám)

1917-06-24 / 149. szám

6. oldal. SZAMOS (1917. junius 24, 149. szám.) 3. az 1000 (egyezer) kg.-nál nagyobb készleteknél a készlet összes mennyiségének 20 (hnsz) százalékára, amely utóbbi mennyi­ség felett a birtokos szabadon rendelkezhetik, ha készlet egy részére a birtokosnak az előbbi 2. pontban említett célra van szüksége, azt a mennyiséget az igénybe vétel alól mentes 20 százalék kiszámításánál a készlet összmeny- nyiségéből előzetesen le kell vonnia. 4. azokra a mennyiségekre, amelyeknek beszolgáltatása alól a kereskedelemügyi m. kir. miniszter felmentést adott. A felmentést legkésőbb az 1917. év junius 20 ig kell a kereskedelemügyi ministertől kérni. 3. §. Az igénybe vett készletbirtokosok (őrzőjük,) köteles a Budapesti cs. és kir. erődópitési igazgatóság felhívására és az ez­által megadott címre az 1917. junius 20—30 ig terjedő időben teheráruként bérmentetlenül feladni. Ha a készletek az átvételre kijelölt he­lyen vagy annak közelében vannak és azért vasúton nem szállíthatók, a Budapesti cs. és kir. erődópitési igazgatóság meghatározza és közli az elszállítás napját és az átadás helyét. 4. §. A beszolgáltatandó készlet birto­kosa, vagy az, aki a beszolgáltatandó készletet más részére őrizetben tartja, köteles a fela­dással egyidejűleg az elszállításra kerülő, anyagokról készítendő jegyzéket a budapesti cs. és kir. erődópitési igazgatóságnak meg­küldeni. A jegyzékben fel kell tüntetni a be­szolgáltató fél nevét és lakóhelyét és ha a fél a készletet más részére tartotta őrizetben, a rendelkezésre jogosait fél nevét és lakhelyét is, a közigazgatási járást és a helyet, ahol az anyagokat addig tartották, a feladó állomást és a feladott anyag pontos részletezését és méretenkint részletezett tiszta súlyát. A jegy­zéket a feladónak alá kell^irnia. A jegyzék egy második példányát' köz-, vétlenül a vasbizottsághoz (Budapest, Vécsey utca 5.) kell megküldeni.» 5. §. Az 1. §. értelmében beszolgáltatott készletekért 100 (egyszáz) kg.-ónként 45 (negyvenöt) korona alapján, valamint a szok­ványos félárak fognak aként megtéríttetni, hogy vidéki feladó állomásokon történt fela­dás esetében a Budapest és feladó állomás közötti vasúti teljes koesifuvar díjtétel a té­rítési alapárhoz hozzá fog számíttatni. A térítést a megtörtént átvétel után a budapesti cs. és kir. katonai parancsnokság hadbiztossága a postatakarékpénztár utján utalja ki. 6. §. Aki a jelen rendelettel hadicélokra igénybevett készleteket, vagy annak részét a jelen rendelet elleném be nem szolgáltatja, az amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kéthónapig terjedhető elzárással hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, mint rendőri büntető bíró­ságnak, a székesfővárosi államrendőrség mű­ködési területén pedig a m. kir. állam rendőr­ségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 7. §. E rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a Magyar szent korona országainak egész területére. Szatmárnémeti. 1917. junius hő 11. A főkapitány. Hirdetmény, egyes gömbvas és négyzetvas készletek hadicélokra való igénybevétele tárgyában A m. kir. Honvédelmi ministernek 11667/1917. számú körrendeleté a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. §• Az 5—20 mm. közötti vastagságú gömb és négyzetvasból (ideértve a betonvasat is) az 1917. évi junius hó 5 én a magyar szent korona országainak területén meglevő kész­leteket, az alábbi rendelkezések értelmében ezennel hadicélokra igénybevettnek jelenti ki és ezeket a készleteket az 1917. évi junius hó 20—30. napja közötti időben a 3—5. § ok . közelebbi rendelkezései szerint be kell szol­gáltatni. I Ez az igénybevétel a vastermelök és : vasfeldolgozó gyárak készleteit kivéve kiter­jed az 1917 ik évi junius hó 5-én meglévő készletekre bárki tartja azokat birtokában vagy őrizetében, igy különösen kiterjed az építőmestereknek, épitővállalatoknak, vaske- reskedőknek, épitőanyagkereskedőknek, ke­reskedelmi vagy gyári vállalatok bizományi raktárt tartó képviselőinek és ügynökeinek, bankok áruoszlá yainak, szállítmányozó vál­lalatoknak, raktári vállalatoknak birtokában vagy őrizetében levő készletekre. 2. §. Az 1. §-on alapuló beszolgáltatási kö­telezettség nem terjed ki: 1. azokra a készletekre, melyeknek összes mennyisége készletenkint, tekintet nél­kül a méretekre, nem éri el az 1000 kg.-ot, 2. azokra a mennyiségekre, amelyekre a készlet birtokosának a katonai igazgatás megrendeléseinek teljesítése cé jából van : szüksége; 3. Az 1000 (egyezer) kg.-nál nagyobb készleteknél a készlet összmennyiségónek 20 [busz] százalékára, amely utóbbi mennyiség felett a birtokos szabadon rendelkezhetik, ha a készlet egy része a birtokosnak az előbbi 2. pontban említett célra van szüksége, azt a mennyiséget az igénybevétel alól mentes 20 százalék kiszámításánál a készlet össz- mennyiségéből előzetesen le kell vonnia. 4. Azokra a mennyiségekre, amelyeknek beszolgáltatása alól a kereskedelemügyi m. kir. minister felmentést adott. A felmentést legkésőbb az 1917. évi junius hó 20. napjáig kell a kereskedelemügyi ministertől kérni. 3. §. Az igénybevett készleteket birtokosuk (őrzőjük) köteles a budapesti cs. és kir. erdő- őpitési igazgatóság felhívására és az ezáltal megadott címre az 1917. junius hő 20—30 ig terjedidőben teheráruként bérmentetlenül feladni. Ha a készletek az átvételre kijelölt he- í lyen vagy annak közelében vannak és azért vasúton nem szállíthatók, a budapesti cs. és kir. erdőépitési igazgatóság meghatározza és közli az elszállítás napját és az átadás helyét. 4. §. A beszolgáltatandó készlet birtokosa, vagy az, aki & beszolgáltatandó készletet más részére őrizetben tartja, köteles a feladással egyidajüleg az elszállításra kerülő anyagokról készítendő jegyzéket a budapesti cs. és kir. erdőépitési igazgatóságnak megküldeni. A jegyzékben fel kell tüntetni a beszolgáltató fél nevét és lakóhelyét és ha a fél a készle­tet más részére tartotta őrizetben, a rendel­kezésre jogosult fél nevét és lakóhelyét is, a közigazgatási járást és a helyet, ahol az anya­gokat addig tartották, feladó állomást és a feladott anyag pontos részletezését és mé­retenkint részletezett tiszta súlyát. A jegyzé­ket a feladónak alá kell írnia. A jegyzék egy második példányát köz­vetlenül a Vasbizottsághoz [Budapest V'., Vé- csey-utca 5.] kell megküldeni. 5. §.; Az 1. §. értelmében beszolgáltatandó készletekért 100 (egyszáz) kg.-onként 45 (negyvenöt) korona alapár, valamint a szok­ványos felárak fognak akként megtéríttetni, hogy vidéki feladó állomásokon történt fel­adás esetében a Budapest és feladóállomás közötti vasúti teljes kocsifuvar díjtétel a té­rítési alapárhoz hozzá fog számíttatni. A térítést a megtörtént átvétel után a budapesti cs. és kir. katonai parancsnokság hadbiztossága a postatakarékpénztár utján utalja ki. 6. §. Aki a jelen rendelettel hadicélokra igénybevett készleteket vagy annak részét a jelen rendelet ellenére be nem szolgáltatja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel ! büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntető bí­róságnak a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államren­dőrségnek hatáskörébe tartozik. Horváth-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 7. §. E rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar szent ko­rona egész területére. Szatmár-Németi sz. kir. város tanácsá­nak, 1917. junius hó 15 én tartott üléséből. Városi tanács. 6309—1917. iksz. Hirdetmény. aJ A városi tanács 8890—1917. sz. határo- i zata folytán Szatmár Németi szab. kir. város egész területén közhírré teszem, hogy az ellenséges légitámadásoknál követendő magatartási szabályokról a helybeli cs. és kir. katonai állomás Parancsnokság a követ­kező rendelkezéseket bocsátotta ki: „Cs. és Kir. katonai parancsnokság. Szatmár Németi, 19i7. junius hó 9. A légi járműteenika mai nagy fejlődési foka és más harcterületeken szerzett tapasz­talatok nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az ellenséges repülők Felsőmagyaror- szág vidékeire is ellátogassanak. Ennélfogva elővigyázaíra van szükség és a tényleg fenn­álló lehetőségnek nem szabad készületlenül elébe nézni. Ennélfogva Szatmár-Németi város biz­tonságának megóvása végett a cs. és kir. hadseregparancsnoksággal egyetértőleg a kö­vetkezőket közlöm és rendelem el: Az ellenséges repülők közeledését a 37 méter magasságban levő tűzoltó toronyban elhelyezett harang megszóltatásával adjuk a közönség tudomására. A harangozást vala­mennyi templom harangjain és a veszély egész ideje alatt szakadatlanul folytatják. Telefon értesítésre működésbe lép to­vábbá a téglagyár gőzsipja is és minden ka­szárnyában egy kürtös a takarodőjelt fújja. Mihelyt ez a riadójel elhangzott, a kö­vetkezők re kell különösen ügyelni: • Tanácsok. 1. a szabadban, a háztetőkön, az er­kélyeken, az ablakok mellett tartózkodni ve­szélyes. Aki a szabadban tartózkodik, az le­hetőleg a ház bejáratnál keressen menedéket. Aki kint a nyílt mezőkön (szántóföldön) tar­tózkodik ős menedéket nem talál, az feküd­jék a földre. 2. Azok részére, akik többemeletes épü­let legmagasabb emeletén tartózkodnak a riadójel elhangzásakor, ajánlatos az alsóbb emeletekre lemenni. Több emeletes házakban nincs szükség pince helyiségek felkeresésére. Minden esetre kerülni kell az emberek torló­dását. Kisebb helyiségek a légi támadás szem­pontjából kevésbé veszélyesek mint a na­gyok. Lakások elhagyásánál különösen ügyelni kell, hogy a tűz ne égjen és a lámpák el le­gyenek oltva. Megjegyzések. 3. Gyülekezések az utcákon és tereken feltétlenül tilosak. 4. A ház bejárata este 8 óráig nyitva hagyandó, oly módon, hogy mindenki szá­mára azonnal és akadálytalanul hozzáférhető legyen. Védelmet kereső személyeket feltét­lenül be kell bocsátani. Az alacsonyabb eme­leteken levő lakásokba magasabb emeletek lakóit be kell engedni. 5. A közúti vasutak és a többi jármü­vek — kocsik, társaskocsik, szekerek forgal­mát a légi riadó egész tartamára be kell szüntetni. Azon jármüvek, amelyek ugyanak­kor a házcsoporton kívül vannak, útjukat a ház csoportig folytatják, mindamellett egy szekér szélességében hely hagyandó a forga­lom részére; a motoros kocsik egészen állo­másukig mennek. Az utasok a kocsikat el­hagyni tartoznak és a legközelebb eső házak­ban keresnek menedéket. A jármüvek lámpái eloltandók. A közúti vasutak személyzete erős fé­kezése és a tolóemeltyük leszerelése után a legközelebbi házakba sietnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom