Szamos, 1917. június (49. évfolyam, 129-154. szám)

1917-06-22 / 147. szám

5. oldal.

SZAMOS

(1917. junius 22.,. 147. szám.

A térítést a megtörtént átvétel után a budapesti cs. és kir. katonai parancsnokság hadbiztossága a postatakarékpénztár utján utalja ki.

6. §. Aki a jelon rendelettel hadicélokra igénybevett készleteket, vagy annak részét a jelen rendelet elleném be nem szolgáltatja, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kéthónapig terjedhető elzárással baíszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a rn. kir. állam rendőrségnek hatáskörébe tartozik.

Horvát-Szlavonországokbaa e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el.

7. §. E rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a Magyar szent korona országainak egész területére.

Szatmárnémeti. 1917. junius hó 11.

5365-5558- 1917. fksl~~

HIRDETMÉNY.

Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir. minisztériumnak 479—1917. M. E. sz. rendeiete, a kenderfonalakből vagy kender- anyaggal vegyitett fonalakból előállított áruk készleteinek bejelentéséről és a kenderfonslak (kenderszál és kenderkócfonál) valamint a ken- deranyaggal vegyitett fonalak, zsinegek és kötélverő áruk feldolgozásának vagy ezekből előállított áruk felhasználásának és forgalomba hozatalának szabályozásáról a következő ren- j delkezéseket tartalmazza:

I. Készletbej eientés.

1. §. A jelen rendelettel megszabott be- jelentés alá esnek a kenderfonalakból vagy i kenderanyaggal vegyitett fonalakból készült j szövetek és az ilyen szövetekből előállított ■ cikkek, továbbá egyszeres vagy cérnázott zsi- i negek, végéi mindennemű kötélverő áru a készítés minden fokozatában, kivéve azon cikkeket, amelyeket birtokosuk az 1916. év

f május 2. napján kelt 1433—1916. M S. sz. rendelet értelmében a Lenipari Bizottságnál már bejelentett, valamint a zsákszöveteket és zsákokat, amelyek tekintetében a készletnek j bejelentése iránt az 572—1916. M. E számú ; és az 1630—1916. M. E. számú rendeletek már intézkedtek.

2. §, Mindazok, akik az 1. §. alá eső j cikkeket eladás céljából készletben tartanak, | ilyen cikket (árut) iparszerben vagy közhasz- i nálati célokra előállítanak, felhasználnak, ne- i mesitenek. feldolgoznak vagy más részére őrizetben tartanak, kötelesek az ily árukból üzemükben vagy raktáraikban levő készleteiket az 1917. évi május hó 20. napján volt állapot szerint legkésőbb május hó 31-ik I napjáig az alábbi rendelkezések szerint, továbbá az 1917. junius 30-iki, szeptember 30 iki állapot szerint mindig a reá következő hónap 10-ik napjáig az alábbi rendelkezések szerint a Kender és Jutaipari bizottság utján (Budapest, V. Mária Valéria u. 12. sz.) a kereskedelemügyi miniszternél bejelenteni.

Azokat az árukat, amelyek a készlet felvételre irányadó napon fuvarozás alatt állanak, a címzett köteles beérkezésük után haladéktalanul a jelen rendelet szerint be- jolenti.

Szállítmányozó vállalatoknál beraktározott árukat nem a szállítmányozó vállalat, hanem az áruk felett rendelkezésre jogosult tartozik bejelenteni.

Mindazok, akiknek az 1. §. alá eső árukra nézve a cs. és kir. hadügyminisztériumtól, a m. kir. honvédelmi minisztériumtól, vagy az osztrák cs. és kir. honvédelmi minisztériumtól, vagy más katonai hatóságtól közvetlen megrendelésük van, kötelesek a jelen §-al megszabott készlet bejelentésén felül a méret, darabszám és megközelítőleg a súlynak feltüntetésével azokat a mennyiségeket is bejelenteni, amelyeknek szállításával az említett rendelések alapján az 1917. évi május hó 20. napján még hátralékban vannak. Ily hátraléknak azon mennyiségek tekintendők, amelyek az 1917. évi május hó 20. napjáig valamely szállítási vállalatnak az illető ható ság részére való elszállítás végett még át nem adattak.

A bejelentéseket kizárólag az arra ren- j delt és a Kender és Jutaipari bizottságtól ; beszerezhető űrlapon kell a vonatkozó ürla- j pok pontos kitöltésével megtenni.

Nem kötelesek készleteiket bejelenteni azok, akiknek készletei valamennyi üzleti telepükön, raktáraikban együttvéve kevesebb mint 250 m. szövet (beleértve a heveredeket és tömlőket is) vagy 250 drb konfekcionált cikk vagy együttesen 150 klgram zsineg, zsinór, kötél és kötélverő áru.

Az állam és állami intézetek tulajdonában levő készle'ok bejelentésére nézve külön intézkedések történnek.

A bejelentésre kötelezettek a Kender és j Jutaipari bizottság felhívására kötelesek j kószletbejelentéseikro vonatkozólag az esetleg J szükséges kiegészitő felvilágosításokat meg- ; adni.

1 A kereskedelemügyi miniszter a kószle- ] tekre vonatkozólag a szükséghez képest újabb 1 bejelentéseket rendelhet el.

II. A felhasználás korlátozása.

3. §, Mindazok, kik kender fonalat (kenderszál cs kenderkócfoaalat) vagy kenderanyaggal vegyitet fonalat szövésre, vagy valamely más módon felhasználnak, vagy feldolgoznak, kötelesok azon áruk tekintetében, a melyeknek előállítását csak a rendelet életbelépésekor már munkába vettek, a rendelet életbelépésétől szómitandó 8 napon belül, azon áruk tekintetében pedig, amelyeknek előállítását csak a rendelet életbelépése után kívánják megkezdeni, vonatkozó munkálat megkezdése élőit 14 nappal a Kender .és Jutaipari bizottság utján a kereskedelemügyi miniszternél az alábbiakat bejelenteni:

1. A munkában lévő áruk mennyiségét

és minőségét,

2. a megrendelő nevét, amennyiben pedig raktározási célból előállított áruról van szó, az elkészítendő árn használati célját,

3. azon időszakot, melyen belül az 1. pont alatt felsorolt áruk előálliltatnak,

4. a feldolgozásra kerülő fonalaknak és áruknak a mennyiségét és minőségét.

A bejelentést kizárólag a Kender és Juta-ipari bizottságnál kapható űrlapokon az öszzes figyelembe jövő rovatok pontos kitöltésével a Kender és Jutaipari bizottságnál kell megtenni.

A kereskedelemügyi miniszter a kenderfonalakat feldolgozó vállalatoknak a fonalak, zsinegek, zsinórok szövését, feldolgozását,

| vagy meghatározott egyéb célú felhasználását I megtilthatja. Eafcen az esetben a tilalomról | szóló értesítés -kézhezvételétől számítva 3 na- í pon belül a kenderfonalaknak, zsinegeknek, zsinóroknak a megjelölt célra való felhasználását meg kell szüntetni és ha a megjelölt célra való felhasználás az értesítés kézhezvétele előtt még nem kezdődött meg, a fel- használásnak abban kell maradnia.

Saját használatra szánt cikkek háziipari j előállítására a jelon §. rendelkezései nem vonatkoznak.

A jelen rendelet megjelenésétől kezdve, amennyiben a jelen §. értelmében eltérő intézkedés nem történt, zsinegekből, zsinórokból, kötelekből (beleértve a bálköteleket is) havonta legfeljebb egy tizedrésze állítható elő azon mennyiségnek, melyek az 1917. évi január 1-én már megvolt gépberendezés mellett 10 órai munkaidő alatt előállithatók voltak. — Az 1917. január 1-én már megvolt gépiberendezés, valamint a napi teljesítő képesség 10 órai munkaidő mellett legkésőbb 1917. május hő 20. napjáig a Kender és Jutaipari bizottságnál bejelentendő.

Ezen korlátozás a katonai igazgatás, valamely magyar vagy osztrák minisztérium, a horvát-szlavón országos kormány, vagy a bosnyák-hercegovinál országos kormány rendelésére nem vonatkozik, az ily rendelésekre előállított áruk azonban az előbbiek értelmében szabadon előállítható mennyiségekbe bele- számittatnak. A kereskedelemügyi minister a fenti mennyiségeknél nagyobb mennyiségek előállítására engedélyt adhat.

III. A forgalombahozata! korlátozása.

4. §. Kenderfonalak (kenderszál és ken- derkécfonál) kenderanyaggal vegyitett fonalak, valamint a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt cikkek eladása és szállítása — az ezen §-ban megállapított kivételekkel — csak a Kender és Jutaipari bizottság utján a kereskedelemügyi ministertől beszerzendő általános vagy meghatározott esetre szóló engedély alapján szabad.

A katonai igazgatás, valamely magyar j vagy osztrák minisztérium, a horvát-szlavón ’ országos kormány vagy bosnyák-hsreegovinai

országos kormány megrendelésének teljesité' séhez ilyen engedélyre nincsen szükség.

Nincs szükség ily engedélyre a 2. §. szerint bejelentés alá nem eső mennyiségek eladásához és szállításához sem.

Eltérő újabb intézkedésig külön engedély nélkül szabad eladni négy hónapon át a bejelentett készletekből a következő meny- nyisógeket és pedig:

a rendelet megjelenése napján meglevő készletekből a gyári vállalatok havonkint legfeljebb 8°/o ot, kereskedők legfeljebb 10%-ot adhatnak el, ha pedig ez a 8°/o, 'illetőleg 10®/o kevesebb mint 250 kg. fonal, 250 m. szövet (heveder vagy tömlő), 150 drb. konfekcionált áru és együttesen 150 kg. zsineg, zsinór, kötél és kötélverő áru, úgy legfeljebb ezeket a mennyiségeket

Az előbbi bekezdés alá eső eladásokat havonként összegezve a Kender és Jutaipari bizottságnál be kell jelenteni. A kereskedelemügyi miniszter még ezeknek a szabad mennyiségeknek eladását is korlátozhatja. További mennyiségek szabad eladása iránt a kereskedelemügyi miniszter külön rendelettel intézkedhetik.

Úgy a jelen §. első bekezdése értelmében beszerzendő engedély iránti kérelmeket, mint a jelen §-ban megszabott.bejelentéseket is kizárólag a Kender és Jutaipari bizottságnál kapható nyomtatványokon kell az össres figyelembejövő rovatok pontos kitöltésével a Kender és Jutaipari bizottságnál előterjeszteni, illetőleg megtenni.

Aki a jelen §-ban megengedett szabad forgalombahozatal jogával élni kíván, az illető árukért a rendelet megjelenése előtt elért áraknál magasabb árt nem követelhet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik oly árukra, melyekre nézve legmagasabb árak vannak megállapítva, amelyekre tehát ezek az árak irányadók.

IV. Eladási kényszer.

5. §. Az 1. §-ban említett áruk tulajdonosa köteles készletét a kereskedelemügyi miniszter utasítására az e miniszter által megjelölt hatóságnak, vállalatnak vagy egyéneknek eladni és átadni.

Ha az illető árura nézve legmagasabb át van megállapítva, a vevő ezt az árt köteles fizetni. Ily legmagasabb ár hiányában, ha a felek az ár iránt meg nem egyeznek, az átvételi árt bizottság állapítja meg, amely a ke- reskedeleügyi miniszternek kőt és a Kender és Jutaipar bizottságának egy képviselőjéből áll. Ha a katonai igazgatás szükségletének fede zéséről van saá, a bizottságban a katonai igazgatás képviselője, ha pedig polgári hatóság van a vételnél érdekelve, az illető hatóság képviselője is helyet foglal. A bizottság két szakértő meghallgatásával határoz, akiket a kereskedelemügyi miniszter jelöl ki.

Ha a fél a bizottsági ármegállapítást el nem fogadja, az átvételi árt egy vagy több szakértő meghallgatásával a készlet fekvésének helye szerint illetékes kir. járásbíróság végzéssel állapítja meg. A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a kir. törvényszékhez felfolyamodásnak van helye. A kir. törvényszék határozata ellen további feljebbvitelnek helye nincs. Az ebben á birói eljárásban hozott határozat mindkét félre kötelező és az eldöntött kérdés perben sem lehet vita tárgya. Az eljárás költségeinek viselése felől a biróság a körülmények figyelembe vételével belátása szerint hatSroz. Egyebekben az eljárásra az 1911: 1. t. c. 382—385. §-ai megfelelően alkalmazandók.

A szerződő felek jogaira és kötelezettségeire nézve miuden más vonatkozásban az általános jogelvek irányadók. Horvát-Szlavon országokban a birói ut igénybevételére vonatkozó szabályok megállapítása iránt a bán intézkedik.

Az ái megállapításra vonatkozó birói eljárásnak az áru átadására nincsen halasztó hatálya. A birói megállapítás előtt átvett áruért a vevő egyelőre a jelen §. második bekezdésében említett bizottság által meghatározott árt köteles fizetni.

Ha az eladásra kötelezett fél az árut a vevőnek önként át nem adja, a készleteknek a kereskedelemügyi miniszter által kijelölt átvevő részére való átvétele iránt az első foka rendőri hatóság intézkedik. Ez a rendelkezés a félnek a 7. § on alapuló felelősséget nem érinti. A rendőri hatóság által az áru átadása iránt a félhez intézett felhívás közlésével a készlet tulajdona átszáll a kereskedelemügyi miniszter által kijelölt átvevőre.