Szamos, 1917. június (49. évfolyam, 129-154. szám)
1917-06-22 / 147. szám
2. old&L Szamos (1317. junius 22 , 147. »záir.j £!l#|81ő harcol; a Keleti harctér egyes részé«. Hivatalos jelentések Budapest, junius 21 Hivaía os jelontá» : Keleti harctér : A galíciai és wolbyniai arcvonal egyes szakaszain az ellenség tüzérségi tevékenysége nagy kaliberű agyuk közreműködésével láthatóan növekedett. A repülőtevékenység is élénkebb volt it t. Olasz harctér: A Hétközség fensikján a tegnapi nap nyugedtabbsn telt el. Az itteni harcok eredménye junius 10 e óta foglyokban 16 tiszt és 650 főnyi legénység, továbbá hét géppuska. A Colbricon területen sikeres kézigránátharcok. A Lagazouil állás előterében rohamosztagaink megakadályozták az ellenséget abban, hogy egy robbantási tölcsért megszálljon. A Karszt fensikon meghiúsítottunk kisebb ellenséges vállalkozásokat. Délkeleti harctér: Heiyenkmt bandákkal harcoltunk. A vezérkar főnöke. Higiénikus visszavonulása StrumánáL Amsterdam, jun. 21. Az angol lapok elismerik a sírumai visszavonulást. A visszavonulás okául a malária betegséget hozzák föl. úgymond — meg kell találnunk a megértés útját, Miután rövid megjegyzéseket tesz a miniszterelnök által érintet kérdésekre, kije lenti, hogy a hadiárva segé y és a családi pótlék felemelését és a tisztviselők előléptetésének javítását már sz előző kormány elő- bésziiette. Gazdasági kérdésekben a kormány nagyban helyes alapon áll, sajnálattal nélkülözte azonban a társadalomhoz intézendő komoly intelmet, hogy a világháború a nemzeti vagyon olyan hatalmas részét felemészti, ho;?y bár vérrel kivívtuk a győzelmei, de gazdaság; téren elbukunk. A miniszterelnök felfogása az él;!me zés kérdésében optimista. Attól fél, hogy kijelentései nagy reményeket ébresztenek a közönségben, holott a cél az, hogy a népet takarékossagra kényszeresük. Furcsának tartja, nogy Apponyi a ki* i egyezés kérdésében nem szolidáris a fcor- j Hiánnyal. Áttér ezután a választójogra. A 24 ■ éves korhatár és a Károly keresztesek választójoga legalább van olyan nemzeti veszedelem (óriási zaj), mint azon javaslat, mely miatt an ak idején egy öreg hős katonát ugyancsak a választójog miatt hazaárulónak bélyegeztek. E reform a legnagyobb mértékben aggasztó. Reméli, hogy amint Isten ezer esztendőn keresztül megvédte az országot, megvédi ezután is ■és e reform megvalósulni nem fog. (Zaj balról.) Nem szabad a királynak a pártok felett álió szentséges személyét a vitába bevonni ! [Óriási zaj és kiabálás. Az elnök alig tud rendet teremteni. Hedervári Lelteit kétszer rendre utasítja ] Tisza ezután szóvá teszi, hogy a reich* sratban nap nap után vakmerő támadások hangzanak el a fennálló rendelkezések és Magyarország integritása ellen, amit se aá osztrák kormány, sem a házelnökség nem akadályoztak meg. Handsuffot kell kiáltani az ellen, aki a magyar állam területek in* tegritása ellen, Magyarországnak a monarchiában elfoglalt dualisztikus állása ellen merényletet követ el. Reményét fejezi ki, hogy a miniszterelnök cselekedeteivel fog visszavágni [Éljenzés. A munkapárt percekig üdvözli Tiszát.] Bakonyi Samu az egyesült függetlenségi párt nevében szólal fel. Felemelik ők is szavukat a dualizmus elleni merénylet elien. Pártja elveik tentartásával támogatja a kormányt, mert hozza sarkalatos követelését: az általános titkos választó jogot. Pejajevies Tivadar, a horvátok nevében horvátul, majd magyarul kijelenti, hogy a demokratikus alakulásnak a horvát nemzet örül. Közjogi sérelmük az, hogy nem horvát ül a horvátországi miniszteri székben, amire nézve azonban a miniszterelnök Ígérete megnyugtatja. Eszterházy: A magyar állam integritása és szuverenitása szent és sérthetetlen. Ezért a tiltakozás nem lehet a váltakozó kormányok programmpontja, inert ez minden magyar ember szent hitvallása. Andrássy beszéde. Andrássy Gyula az alkotmánypárt nevében kijelentette, hogy a kormányt támogatja, mert hive a választójognak, melyet a közel múltban még ellenzett. Helyesli, hogy a kiegyezést a jövő országgyűlés dönti el. A választójog megoldása azonban az ország eminens érdeke és a napirendről nem vehető le. Olyan parlament kell, mely mögött a nemzet áll, ami csak a választójog kiterjesztésével érhető el. A magyar munkásosztály megérdemli a választójogot. Ismerteti a Fehérvári kormány és* a koalíció alatti válasz tójogi felfogásokat. Sajnálja, hogy a koalíció idején nem csinálták meg. Kuhuen 1910-ben megígérte az általános választójogot, de nem hozta. A radikális választójog veszedelmes, de Tiszának meg kellett volna valósítani legalább i a Rakovszkv ajánlotta hősök választójogát. A képviselőház ülése. Az Eszterházy-kormány bemutatkozása. — Nyilatkoztak a pártvezérek. — A Szamos fővárosi tudósítójától. — Budapest, junius 21. A képviselöház mai ülését óriási érdeklődés mellett nyitotta meg Szász Károly al- elnök. A folyosók már három óra előtt benépesedtek. A kormány tagjait Angyal háznagy a Ház baloldali ajtaján vezette be. Elől jött Eszterházy és Szurmay, majd utánuk a többi miniszterek. A baloldalon tapsoltak, mikor a miniszterek helyeiket elfoglalták. Eszterházy Móric gróf átnyújtja a leg* kegyelmesebb királyi kéziratot az elnöknek. Az elnök átveszi és Vermes jegyzőnek adja át, ki felossa az országgyűlést egybehívó királyi kéziratot. Erre előbb baloldalt, azután a munkapárt, majd az egész Ház őijenzi a királyt. Szász Károly elnök jelenti, hogy a megváltozott politikai helyzet mialt lemond hivataláról, de » miniszterelnök kivánsá gára a sürgős javaslatok letárgyaiáeáig a helyén marad. Az elnök előterjesztése után a jegyző felolvassa a régi kormány felmentéséről és az uj kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratot. Ezután Eszterházy miniszterelnök el mondta proitrammbeszédét. Megállapítja, hogy létjogosultságának alapja a választójog reformjának megvalósítása. Hosszasan szól az állami szükségletekről, majd a királyi kéziratban lefektetett népjóléti intézményekről, melyeknek megvalósítása a kormány törekvése lesz. Szabályozás alá fog kerülni a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák segélyezésének ügye is. Ismerteti az ország pénzügyi helyzetét és a többtermelés szükségességét. Meg akarja valósítani a közszolgálati alkalmazottak fizetésének rendezését, a tisztviselők progmatiká- ját ős a románok által feldúlt Erdély hely- reállitását. Ismerteti a termés betakarítására vonatkozó kormányintézkedéseket. Minden eszközzel biztosítani fogja az ország élelmezésének zavartalans ágát és a szénszükségle tét feltétlenül biztosítja. A kereskedelmi szerződős végleges megkötése Németországgal a jövő országgyűlés dolga lesz. Különös gondot fordít a gyermekvédelemre, a lakásviszonyok megjavítására és a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezésére. Megvalósítja a katholi- kus autonómiát és revizió alá veszi a sajtó- törvényt. Ismerteti ezután választójogi reformját. A választójogi jogosultságot a 24 ik életévhez köti, azoknál azonban, kik Károly csapatkereszttel bírnak, nem köti kórhoz. A választás titkos lesz a törvényhatósági váró sokon kívül mindenütt, ahol nagyobbszámu értelmiség van jelen. A választási lajstromot hivatalból kell összeállítani, nem pedig jelentkezés utján. A jelvények és zászlók használatát eltiltja. Biztosítani akarja a választás tisztaságát és reméli, hogy a többség nem fogja megakadályozni ezen reform megvalósítását, de ha mégis megakadályoznák, kész a többségi elv érvényesítésével a parlamentet feloszlatni és uj választást elrendelni. (A jobb oldalon zaj, a baloldalon taps.) Végül kéri a pártokat, hogy pénzügy- miniszter által benyújtott javaslatokat mielőbb intézze el a Ház. (Taps a baloldalon.) A pártvezérek nyilatkozata. Apponyi Albert gróf szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy a kiegyezés kérdésében fenntartja magának a jövő országgyűlésre teljes akciószabadságát a magyar gazdasági önállóság kiküzdösére. Tudja, hogy szokatlan dolog olyan kormányba lépni, melynek fejével és egyes tagjaival ilyen fontos kérdésben nincs egy véleményen, azonban a választójog és egyéb szociális kérdésekben véleményünk egyezik, ami együttműködésüket lehetővé teszi. Tisza Is tv ám beszéde. Gróf Tisza István (felállásakor az egész munkapárt éijenzi) legelőször is a parlamenti formának eleget téve elmondja a kormány lemondásának okait. A kormány a választójog' kérdésében előtárjesztó3t tett a királynak. Miután nem sikerült aggályait legyőzni, lemondott és átadta helyét olyan kormánynak, mely a választójog kérdésében messzebb ment. Normális időiben választatni — úgymond — egyszerűbb lenne, de a világháború közepén az országot választásnak kitenni lehetetlen. Amikor azon hősök, kiknek választójoga miatt e kérdést felszínre hozták, nincsenek idehaza, hogyan lehet nemzeti ítéletet provokálni? A legborzasztóbb felelősség hárulna a kormányra, ha magatartásával be- lekényszeritené az országot a választásba. Figyelmezteti a kormányt, hogy kerüljön minden olyan lépést, mely á küzdelmet rájuk kényszerítené. Evvel szemben rájuk nézve fennáll a kötelesség, hogy a háború tartamán megszavazzák az állami szükségletet és megadjanak a kormánynak mindent, ami a nemzet presztízsét emeli. A kérdést megkönnyíti a miniszterelnök szimpátikus egyénisége, aki eddig távol tartotta magát a szenvedólyességtől. Dacára a bennünket elválasztó széles mesgjének —
