Szamos, 1917. június (49. évfolyam, 129-154. szám)

1917-06-17 / 143. szám

2. oldal. S z A M 0 S (1917. juaius 17., 143. szia.) k hivatalos jelentése^. Budapest, junius 16. Hivatalos jelentés : Keleti harctér : Az oroszok ágyutüze Keletgaliciában helyenként erősebb lett. Egyébként nincs je­lenti való. Olasz harctér: Az Isonzónál a harcban beállott szünet tovább tart. A Ploecken szoroson az ellenség tevé­kenysége igen élénk. A határgerincen a Sugana völgytől délre tegnap ismét heves harc fejlődött. Az ellenséget visszavertük. A Zebio területen egy ellenséges előre­törés meghiúsult. Az Admelloe szakaszon az ellenség ha­talmába kerített egy állást, mely a gletsehe- reb közzé volt előretolva. Délkeleti harctér : A helyzet változatlan. A vezérkar főnőké. Berlin, junius 16 A nagy főhad’ záilá* hivatalosan jolenti: Nyugati hadszíntér: Ruprecht bajor trónörökös, vezér- tábornagy arcvonala : A flandriai arcvonalon csak a délutáni órákban fokozódott ismét a harci tevékeny­ség. Erős tűz alatt állott Hollebeka vidéke és a Warnetontól nyugatra levő terület, ahol az angolok egy támadását ütegeink összpon­tosított hatása lekötötte. Az Artois arcvonal több helyén heves harcokra került a sor. Az angolok a junius 14-én este indított támadásaik meghiúsulta után tegnap reggel Loostól keletre újból tá­madtak. Anhalti és altenburgi zászlóaljak a támadást elhárították és az ellenséget ott, ahol benyomult, közelharcban visszavetették. Büllecourttól északnyugatra is erőteljes ellentámadással ismét kiszorítottuk az angolo­kat, akik korán reggel egészen második ár­kainkig törte előre. Ma reggel itt és Monc* hytól keletre újabb ütközetek fejlődtek. A német trónörökös arcvonala : Az Aisne mentén és a Champagne nyugati részén a tüzérségi tevékenység este i tetemesen fokozódott és sok helyütt éjjel is I élénk maradt. í Albrecht würlembergi herceg hadseregénél: Felderítő előretörések a lotharingiai j síkon számos foglyot eredményeztek. Keleti harctér: Nincs különös esemény. Macedón arcvonal: A harci tevékenység mérsékelt maradt. Ludendorf, első főszállásmester. Bikszád gyógyfürdő megnyílt junius 1-én. Teljes üzem. Állandó fürdőorvos. Ellátásról minden tekin­tetben gondoskodva van. Napi el­látás; reggeli, ebéd és vacsora 14 korona. Vendéglő és tejgazdaság az igazgatóság házi kezelésében. Fel­világosítást készséggel nyújt az igazgatóság. Fogászati műtermemet Deáktér 6 sz alá (Szatmári bank épületébe Giad cukrázda mellé) helyeztem át és a régi olcsó árak mellett készítek mindenféle fogpótlásokat éa fogtöméseket művésziesen tartós anyagokból. Szatmár város szegényeinek és a harctéren elesettek családtagjainak díjtalanul. Állandó ingyenes lift használat Garay Pál. Orosz tábor Ugocsában. Kirándulás a Tisza-Szamosközi csatornához. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jun. 16. Egyezerhétszáz muszka kapákkal, ásók­kal, csákányokkal felszerelve nyüzsög egy bolyban Ugocsa közepében, 1700 tagbaszakadt, erős, sötétareu orosz és ha az a nehány szál őrszolgálat03 népfőikelő, aki egymástól nagy távolságnyira, zsákmányolt orosz fegyverrel a vállán őrzi őket, valamivel feljebb, amerre az ágyuk szólnak, ott találkoznék velük, bizony-bizony kétséges lenne a helyzet és egészen bizonytalan, hogy igy be tudnák e a nehány szál derék magyarok keríteni őket, mint itt, Ugocsában. 1700 muszka, erősen viseltes, földbarna uniformisában, amelyet néhol egy-egy csuka­szürke nadrág vagy tarka nyári ágyteritőből kreált rekli tarkit, könnyű nyári sapkában vagy göndörszőrü cserkesz kucsmában, ki tudja hány csatának, hány Hőfer jelentésnek foglyaiból valók . . . Gyilkos fegyverrel indultak nagy Orosz­ország hatalmas földjéről, hódítani jöttek, de a magyar földet már csak fegyvertelenül, mint tehetetlen foglyok érték. 1700 orosz fogoly lomhán, tunyán vágja a csákányt, a kapát, nyomja az ásót, talicskázza a meghóditatlan magyar földet. A magyar nap forrón süt a nyakuk közé, a magyar föld buja zöidje bársonyosan hajla­dozik feléjük, Kirlibaba felől tompa ágyuszó elhaló hangja hallszik. Az 1700 orosz nem örül a zöldnek, vágja a földet, izomfeszitve tolja a talicskát, meg-megáll a munkájával, rátámaszkodik ásója, kapája nyelére, raeg- törli izzadó homlokát, elméláz ... ki tudja: az ágyuszót hallgatja-e avagy haza gondol nagy Oroszországba. Aztán tovább boncolja, sebzi, vágja mind mélyebbre a magyar földet, amelyet ő soha­sem fog látni többet, ha innen elmegy . . . * 1915. év novemberében kezdték építeni azt a csatornát, amely arra lesz hivatva, hogy a Tisza-Szamosközre ömlő belvizeket : a Túr és Batár folyók, a Hodos és Tűre pa­takok vizeit kártétel nélkül levezesse. A csatorna Sárköz község határában a Turbói indul ki és a Pusztahegy és Akiihegy lábát megkerülve veszi fel Szőllősgyulánál a Batart. Csorna község és Tivadarfalva északi oldalán elhaladva Tivadarfalvánál beleömlik a Tiszába. A csatorna hossza 33 kilométer lesz, fenékszélessége a most munkában levő és Csoma-Tivadarfalva közti részen 13 mé­ter, felső szélessége 30 méter, átlagos mély sége 6 méter. A csatorna elkészítésének előirányzott költsége a csatornára szükséges hidakkal és a kisajátítás költségeivel együtt 3 millió 410 ezer korona, előrelátható azonban, hogy a nagymérvű munkáshiány és munkabéremel­kedés miatt a munkálatok költségei meg fogják haladni az előirányzat kétszeresét. Ugyancsak munkában van a Túr csa­torna torkolatától Tiszapéterfalváig a Tisza- balparti töltés, amely a Túr csatorna depó- niájából (töltés) indul ki és a Tisza mellett egészen a Szamos torkolatáig fog kiépíttetni, ahol a már meglevő Szamos jobbparti töl­téshez csatlakozik. A csatorna építésére alakult a Tisza- Szamosközi Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat. A munkálatokat Nyárády László ny. miniszteri osztálytanácsos igazgató­főmérnök és Bodnár Károly társulati főmér­nök vezetik. * A Társulat agilis és népszerű elnöke : báró Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás már régen tervezi, hogy az érdekelteket a praxisban is megösmerteti ezzzel a hatal­mas, elképzelhetetlenül impozáns munkával, amely a létesítendő mü körül folyik, mert — mint mondotta — az érdekeltség, amely azt C3ak papírról ösmeri, úgy tárgyal róla, mint a vak emberrel a színekről. Kedden, junius 12 én aztán az elnök meghívására megtörtént a *kiszállás“. A faketeardói vasúti állomáson szállott kocsira a vendégsereg, akik között ott voltak: dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester, Nyárády László, a társulat igszgató főmér­nöke, dr. Morvay Zsigmond, halmii főszol­gabíró, Ferencz Ágoston városi tanácsos, Kövessy Győző műszaki tanácsos, az 5. sz. m. kir. folyammérnöki hivatal főnök9, bér. Eováta Miklós cs. és kir, kamarás, földbir­tokos, Petheő György jószágigazgató, dr. Cholnokv Imre h. közjegyző, földb rtokos, dr. Kúnfi József fuvterebesi jószágigazgató és Kéréezy Gyula s.-a.ujheiyi városi fő­mérnök. A Csepe község határában levő egyik fogolytalepen találkozott a társaság báró Kinde Zsigmond elnökkel, báró Kende György földbirtokossal, Bodnár Károiy tár­sulati főmérnökkel, Somló Lázár főhadnagv- gyal, a fogolytábor parancsnokával és Ptpp Józseffel. * Ha az ember közelről látja a gyorsvo­nat mozdonyát, annak hatalmas részeit, bár­hogyan öltompitották már érzékét a technika különféle csodái, lehetetlen, hogy el ne gon­dolkozzék, ha egy psrere is az emberi al­kotó képesség felséges hatalma fölött. Bár­milyen nagyerejü, raffinált gépek működtek is közre abban, hogy egy ilyen monstrum létrejöjjön, az ember mégis arra gondol, hogy végeredményben mégis emberi ész ter­vezte és valamelyik gépet, a gyártásban visz- szamenöleg a legelsőt mégis az emberi kéz gyártotta. Ez jut a szemlélő eszébe, amikor a termőföld közepében végignéz a már több kilométeren kész, fennt 30 méter, fenékben 13 méter, mélységben 6 méteres csatornán, amelyben úgy tűnik fel az 1700 orosz, mint egy nyüzsgő, szorgoskodó hangyabaly. Sem szakértelem, sem leírás nem ké­pes előidézni azt a hatás, amit ez az impo­záns, hatalmas munka kelt. Mintha egy hatalmas folyó kiszáradt volna s üresen hagyta volna a medrét, úgy néz ki a most készülő csatorna, amelyet magyar földbon, magyar viz számára, magyar gazdák boldogulására ásnak az orosz biro­dalomnak magyar fogságba esett kubikosai. * A munka nehéz, de mérsékelt. A fog­lyoknak meg van szabva a munkájuk. Két köbméter földet kell naponta kiásniok é3 ki- talicskázni. Aki ezt elvégzi, pihenhet. Aki túlmunkát produkál, az külön díjazást kap. A legtöbb elvégzi a reá rótt munkát reggel 6 órától délután 3 óráig. Közben be­megy a telepre, ebédel, pihen is Az ebédjük jó. Aznap bah volt. Ötne­gyed litert kapnak fejenként. Kétszer heten­ként húst. Az élelmezést a Taussig és Szántó bu­dapesti vállalkozó cég intézi a Fővárosi Hi­telintézet r. t. financirozásával. Mondják, hogy úgy a vállalkozók, mint a financirozók szépen keresnek az élelme­zésen. Ha igen, akkor nem kétséges, hogy le­het az élelmezésen keresni akkor is, ha az élelmező enni ad. Még ha tisztességesen ad Í3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom