Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)

1917-05-27 / 125. szám

6. oldal.

SZAU8S

(1917. május 27, 125. szám.)

Drágább lesz a búza.

A gazdák országos nagygyűlést tartanak* — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalosan képviselteti magát a nagygyűlésen. — A gazdák kívánságaikról felterjesztést intéznek a kormányhoz.--Rubinek Gyula, az OMGE! igazgatója nyilatkozik a „számos“ budapesti munkatársa előtt.

— Budapesti munkatársunktól. —

Budapest, május 2S.

A »azdatársadalom körében az utóbbi időben különféle mozgalmakkról ismételten módomban állott már tudósítást küldeni a Szamos számára, most pedig azt jelenthetem, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezésére junius lü-ére rendkívüli nagygyűlésre hívták egybe a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét, amelynek természetesen tagja a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület is. A nagygyűlés iránt rendkívül élénk érdeklődés nyilvánul meg az egész országban, az ország gazdaközönsóge erősen készülődik erre a kongressusra, mert ezen beszélik meg azokat a lépéseket, amelyekre a gazdák, a termelők érdekeinek megvédése szempontjából szükség van.

A rendkívüli nagygyűlés tárgysorozatán voltaképpen két érdekes pont szerepei. Az egyik, amelyiknek előadója Rnbinek Gyula, az OMGE kitűnő igazgatója, a me; zőgazdasági termények árának és forgalmának, valamint a mezőgazdasági üzemhez nélkülözhetetlen ipari cikkek és anyagok árának szabályozásáról szól. A másik fontos kérdést a mezőgazdasági érdekképviselet megteremtésének régóta húzódó, most azönban aktuálissá vált problémáját Osztrolmczky Miklós, az OMGE alelnöke fogja ismertetni és ugyancsak ő terjeszti a nagygyűlés elé a kérdésre vonatkozó határozati javaslatot.

Miután Szatmármegye gazdaközönségét erősen és közelről érdekli a nagygyűlés állásfoglalása, kérdést intéztem Rnbinek Gyulához, a gazdák kívánságait illetőleg. Rubinok Gyula hosszabban fejtette ki előttem a meginduló mozgalom célját és alább következő nyilatkozatában körvonalazta előttem a termelők kívánságait is.

Nyilatkozata, amely a gazdák kívánságairól elsőnek a Szamos olvasóit tájékoztatja, a következő:

A gazdák mozgalmának hármas «álja van. Egyrészt rábírni a kormányt arra, hogy a mezőgazdasági termények maximális árait és forgalmát oly ként változtassa meg, ahogyan azt a mcgráltozottlviszonyok indokolttá teszik másrészt követőijük az iparcikkeknek, különösen a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikkeknek és azok anyagának ármaximálását, mert enókül a gazdák az egész maximálási rendszert megbukottnak tekintik és a kibontakozást kénytelenek a szabadforgalomra való visszatérésre keresni. Az ipari cikkek vógnélkiili és nagyarányú áremelkedése folytán emelkednek a mezőgazdasági termelés költségei is. Ezzel szemben a költségek emelkedésénél a mezőgazdasági termények maximális árának újabb emelésében fedezetet kereső gazdaközönségre az egész elhibázott és következetesen árdrágító rendszer egész ódiumát hárítani nem lehet.

Ezeken a célokén kívül mozgalmunk célja még szervezni a gazdatársadalmat a reá váró nagy feladatok elvégzésére és mozgalmat indítani olyan irány’ i, hogy a most együttülő képviselőház elé terjesszék a gazdatársadalom törvényesen elismert érdekképviseleti szervezetének, a mezőgazdasági kamarásak létesítéséről szóló törvényjavaslatot.

Ami már most áz előbbi pontot illeti, erre vonatkozólag konkrét kívánságaink a következők:

A mezőgazdasági termények árát emeljék fel olyan mértékben, hogy az uj árak fedezetet nyújtsanak a folyó termelési év fe - lyamáu erősen megnövekedett költségekre. Szükségesnek tartjuk azonban azt is, hogy mondja ki a kormány, miszerint az 1917. évi termésre megállapított maximális árak mint minimális árak biztosíttatnak az 1918. évi termésre is. Erre azért van szükség, mert csak ilyen intézkedéssel lehet biztosítani a jövő évi termést, a bizonytalanságban hagyott gazda ngyanis földjét ellenkező esetben a gabonafélék helyett olyan terményekkel veti be, amelyek nagyobb jövedelmet hoznak.

A lisztárak; megállapításánál és forga- lombahozatalánál több szempontot óhajtunk a kormány figyelmébe ajánlani. Ezek a szempontok a következők;

A kenyórliszt ára maradjon meg változatlanul. A szegény nép kenyerének lisztjét ne drágítsák meg. Es zel szemben változtassák meg az őrlési arányt és pedig úgy, hogy a jövőben ne 15 százalékkal, hanem 20 százalékkal finomabb lisztet nyerjenek a kiőrlésnél. A finom liszt árát állapítsák meg olyan magasan, hogy abban a búza áremelése jórészt fedezetet találjon. Az elporlási százslékot 2 százalékról 1 százalékra csökkentsék, a malmoknak ez is még bőséges fedezetet nyújt, a közre pedig óriási megtakarítást jelent. >

A malmok őrlési diját mérsékelni keli és csökkenteni kell a kicsinyben való liszt- árusítás jutalékát is.

— Kérni fogjuk a kormánytól, hogy a Haditermény jutalékát fordítsák egyrészt a kenyórliszt árának mai színvonalon való tartására, másrészt ennek az összegnek a felhasználásával tegyék lehetővé, hogy az állami tisztviselők és a magánhivatalnokok lisztszükségletüket olcsóbban szerezhessék be.

— Kívánjuk azt is, hogy a katonai célokra felhasználandó korpa és a nem gazdasági takarmányozási célokra felhasználandó korpa ára métermázsánként 10 koronával magasabb legyen, mint a termelők által igényelt korpa ára és az igy nyert több bevételt fordítsák a kenyérliszt árának mai színvonalon való tartására.

— A gazdák azt is óhajtják, hogy kormányintézkedéssel tiltsák el a városiknak és a törvényhatóságoknak azt, hogy a jövőben a lisztközvetitést tőkegyűjtésre használják fel és ezáltal drágítsák a nép kenyerét.

— A vámőrlés diját a jövőben pénzben és nem részben fizessék a termelők a malomnak.

— Állást kívánunk foglalni a zaklató és ismétlődő requirálások ellen is és e tekintetben a következőket ajánljuk majd a kormány figyelmébe:

— A feleslegeket a esóplós befejezése után állapítsák meg és o megállapítás alapján készítse el az Országos Közélelmezési Hivatal a jövő fogyasztási év kenyérellátási tervét. A mezőgazdasági cselédek, munkások és ipari munkások felquotját havi 18 kg-bau állapítsák meg és pedig a folyó évi júliusának elejétől keadve, viszont a többi (fogyasztok felquotája maradjon változatlan addig, míg a feleslegek ismerete nyomán az emelés mérve biztosan meg nem állapítható. Engedjék meg, hogy a termelők gazdasági- és házi szükségletüket visszatartsák, i létra a z

I

i

t

saját községükben beszerezhessék. Engedjék meg, hogy a községekben közellátásra utaltak, a község nyilvántartása mellett háziszük- ségletüket a községi termelők feleslegéből beszerezhessék.

— Feltétlenül mellőzni kivánjsk a prémiumok rendszerét.

— A gazdák vetőmag szükségletének a fedezésével a jövőben is a gazdasági egyesületeket bízzák meg.

— Követeljük, hogy a kisgazdák gabonáját minden levonás nélkül a maximális áron vegyék át.

— A gazdák előterjesztést tesznek a kormánynak olyan irányban is, hogy egyes termények tómét a szabad forgalom tárgyai legyenek. Követeljük, hogy a lóhere, a lucerna és a bükkönymag forgalma és srfejlő- dóse újra szabad legyen, a zabtermós 25 százalékát a megállapítandó maximális áron reituirálják el a hadsereg részére, a fennmaradó 75 százalék forgalma és árfejlődése azonban legyen szabad.

— A termelő az általa beszállított kenyérgabona után bizonyos hányad erejéig korpautalványt kapjon, amely december hó 1-éig érvényesítendő kell, hogy legyen és másra át nem ruházható.

Elmondotta Rubinek Gyula még nekem azt is, hogy a nyári betakarítási és csépiési munka biztosítása céljából a gazdák ismét figyelmébe ajánlják a kormánynak azt, hogy hadifoglyokat és katonai munkaerőt bocsásson a mezőgazdaság rendelkezésére és gondoskodjék a mezőgazdasági szónsziikséglct- nek gyors fedezéséről, mert ebben a tekintetben a helyzet a legkomolyabb aggodalomra ad okot. Arról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni előttem az OMGE igazgatója, hogy a gazdák a gabona árának milyen mértékű emelését kívánják a kormánytól.

Értesüléseim szerint ez ügyben elment már az OMGE szigorúan bizalmas felterjesztése a kormányhoz. Ez a felterjesztés pontos számítások alapján teszi meg konkrét és számszerű javaslatait, amelyeket azoabaa nyilvánosságra hozni nem akarnak. Úgy tudom, hogy a gabona árának emelése feltét' lenül be fog következni, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt sokan hiszik. Valószínű, hegy a búza ára métermázsánként 12 koronával lesz magasabb, a többi szemes gabona ára pedig 10 koronával emelkedik. Az árak szabályozására irányuló tárgyalások egyébként folyamatban vaunak.

P«<41 Jób.

Mint a Gyapjukőzpont főbíno- tnányosai yyapjubejelentéseket elfő- gadunks kivonatra előleget nyújtunk. Tisztelettel: Iíj. Freund Samuel és fia, a Magyar Szent Korona Országainak Gyapjuközpontja rt. íöbizomdnyosai.

Nyílttéri ™~~

E rovatban közlöttekérí nem felelős a szerk

Felhívás!

Felhívok mindenkit, hogy Ferenezyné Ladányi Ilona tartozását kiegyenlítés céljából velem közölje. Ugyiátszik Ferenczy József nem tudja, hogy minő adósság fizetősét szokás e helyen megtagadni és elfeledte címemet, valamint azt is, hogy az ő nem vállalt adósságáért adták el felesége Ladányi Ilona vagyonát.

Ladányi Illés

vasúti i’őelieuőr, ügyosztály főnök,

Budapest, Akadémia- u. 9. sz.

FMelös szerkesztő: Dénes Sándor.

Szerkesztő : Dr. Stern Mór.

c