Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-19 / 94. szám

2. oldal. Szamos (1917. április 19 . 94. szám.j Hága, április 18 Amerika középállamaiban egyre han­gosabban követelik a csapatoknak Európába küldését. Nagy zavargások Portugáliában. Madrid, máre. 18. Portugáliában súlyos mavargás tört lei. LÍ8sabonban a forrongó tö­meg megtámadta és kifosztotta a péküzleteket. A lázadás megfékezé- sére katonaságot küldöttek ki. Több ezred megtagadta az engedelmességet és csatlakozott a Ián adókhoz. I hivatalos jelentése^. Budapest, április 18 Hivatalos jelentés : Keleti harctér: Az ágyuharc helyenként kiújult. Egyéb­ként nem volt említésre méltó harci cse­lekmény. Olasz harctér: A helyzet változatlan. Egyik repülőnk tegnap a YViiiach felett vívott légiharcban lelőtt egy ellenséges Fahrmann készüléket. A bennülőkat elfogtuk. Délkeleti harctér: Az olaszok megkísérelték, hogy SkozR mel­lett a Voju3án poionhidat verjenek, azonban tüzelésünk megakadályozta őket ebben. Hőfer, altábornagy. Snips harcok Dpgaicn. Megállított francia támadások. Berlin, április 18 A nagy fónadiszau»» hivatalosan jelenti: Ny uga ti h a dszin t er. Ruprecht bajor trónörökös, vezér­tábornagy arcvonala: Az Arrasi harcmező egyes szakaszain a tüzérségi tevékenység ismét megélénkült. A Sommeiól kétoldalt levő vonalaink előterében őrseink naponta csatároznak az ellenség élő- csapataival. A tűz St. Quentinnél, amelynek székesegyházat több találat érte, időközönkint fokozódott. A német trónörökös arcvonala : Az Aisne menti csatatéren tegnap dél­előtt szünetelt a harc. A franciák az előző nap kudarca után szenvedett vesztesé­gek hatása alatt kimerült hadosztály aik- kal nem folytatták áttörési kísérletüket, csak az esti órákban kezdődtek meg az el­lenség részleges támadásai a beauni hegyhá­ton, a craonnei magaslatokon és a la, Vilié au Bois erdőtől északnyugatra Rohamhul­lámaik tüzűnkben összeomlottak, vagy pedig közelharcban vetettük őket vissza. Az Aisne—marnei csatorna mentén Les Godat és Cotrcy mellett szintén vissza­vertük az ellenség támadásait. A Champsgneban a franciáknak korán reggel megkezdett támadásai a már napok éta fokozottt legerősebbb tüzhatás után mint­egy 20 kilométer szélességben törtek előre. Az ellenség által itt is elérni szándékolt ; áttörést záróállásainkban felfogtuk. Az ott harcoló színes francia haderőktől Moronvillers és Anberive mellett az itt mér elért erdőrészeket ellentámadással ismét elragadtuk, 500 foglyot ejtettünk és több géppuskái zsákmányoltunk. Az április 16 i harcokban az ellenség által sok helyen használatba vett páncélos gépkocsik közül tüzelésünkkel 26-ot elpusz­títottunk. ■gyanazon a napon légiharcban és védőágyuinkkal 18 ellenséges repülőgépet lőttünk le. A repü'ők több helyen bombatámadá- | sokkal és géppuskatüzzel beavatkoztak a | gyalogsági harcba. A foglyok száma több mint három­ezerre emelkedett. Albrecht würtembergi herceg hadseregénél: A Mosol balpartján és Mühihausentől délnyugatra átmenetileg élénk tüzelési tevé­kenység. A Vogesekbsn Münstertől északra rohamcsepataink a francia árkokból 1# fog­lyot szállítottuk be. Keleti harctér. A helyzet változatlan. Macedóniai arcvonal : Monastirlól nyugatra csapataink erőtel- ! jes támadása kivetette a franciákat a Cer- í vena Stenán levő állásaikból, amelyek a ; márciusi harcok alkalmával egy kilomé'er szélességben az ellenség kezén maradtak. Az ellentámadásokat visszavertük, több mint 200 foglyot ejtettünk és több géppuskát és akna- j vetőt zsákmányoltunk. Ludendorf, első főszáilásmoster. : A Városi földbirtok kezelés reformja. Irta: Gönczy Miklós dr. (Folytatás és vége.) Megjegyzem, bár ez természetes, j hogy a kerti művelésre alkalmas földek, ki- ! sebb 5—6 holdas bérletekké is alakíthatók, mert e művelési ág produktívabb voltánál fogva, i y kis területű bériét is elég egy csa­lád eltartására. A bérleti időtartamot illetőleg, lénye­ges, hogy az lehetőleg hosszabb időben al- lapittassek meg. Erre tudvalevőn azért van j szükség, inert a bérlőnek az intenzivebb j gazdálkodáshoz: a gyümölcsös létesítéséhez, ! kisebb építkezésekhez stb. időt és módot kell adni, a bérbeadó város saját érdekében is. A bérösszeg megállapításánál sem szabad a városoknak a szociális szempontokat szem elől téveszteni, vagyis a béreket túl magasan megállapítani. A városi birtokokból eleinte kevesebbet, később a város mezőgazdasági népességének szaporodásához és a kereslet növekedéséhez képest fokozatosan nagyobb területet lehet j bérbeadni. Szeged 1870-ben csak 18.654 holdat adott bérbe, 1676 bérlőnek 279.983 K 72 f. ért, mig 1914. évben 41.814 holdon 5523 bérlő gazdálkodott, a bérösszeg pedig 1,257.337 K-ra emelkedett. A bérletek közül csak 7 volt 100 holdan felüli bérlet. Termé szetesen az apró bérleteknek ez a nagy száma, Szeged speciális mezőgazdáéi vi­szonyaiban : a zsellér és törpebirtokos elem túl nagy számában találja magyarázatát. Szeged a városi bérletek felaprózásában tulságba is ment, mert erre a legelők egy részét is fölhasználta, ami az álattenyésztés kárára volt. Visszatérve a városi bérleti rendszer reformjára, ki kell emelnem, hogy azokban a városokban, amelyeknek földje csak rész­ben vagy egyáltalán nincs tagositva, szintén előnyös az érdekelt kis gazda elemre és pénzügyileg a városra is, az apró, — bár egyelőre rövid lejáratú bérletek — mielőbbi létesítése, mert a városi földek kis bérletek­ben való kiadásuk esetén, magasabb bérjö­vedelmet adnak és a bérletet keresők, köz­vetlenül a háború után, egyelőre igy is el­helyezhetők lesznek. Természetesen a tagosítás után, a fen­tiek alapján, az ily városoknak is át keli alakitaniok rövid lejáratú bérleteiket, hosz- szu időtartamú bérletekké, amikor is a köny- nyebben és gazdaságosabban kezelhető föl­dek bérletéből származó jövedelmük lénye­gesen nagyobb lesz, különösen ha figyelembe vesszük a földbérleteknek a háború után várhati emelkedő irányzatát is. Fontos kérdés még a bérleti reform életbeléptetésénél, hogy az, amennyire a 1 jelenleg érvényben levő bérleti szerződések engedik, a békés viszonyok bekövetkeztével mielőbb megvalósíttassák. Fontos állami és társadalmi érdek ugyanis, hogy a háborúból rendezetlen anyagi, esetleg családi körülmények közé visszatérő földmi velő nép, gazdaságilag mi­előbb regenerálhassa magát, hogy az elége­detlenségre lehetőleg kevés komoly oka le­gyen. Végül a jelenlegi bérleti rendszer re­formját — és ezt talán fölösleges is hang­súlyoznom —, a helyi viszonyokkal számot- velő, úgy a városok, mint az érdekelt gaz­dálkodó nép érdekeit a lehetőség szerint i összeegyeztető, gyakorlati szakemberek ké­szítette terv alapján volna célszerű keresz­tülvinni és ahol teljesen kivételes szempon­tok nem indokolják, az apró bérleti rendszer tervét, a magán közvetítés kizárásával meg­valósítani. Elmenlak a szaf ígéri harcsat — A .Szamos* eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 18 Szól a harang a templomba’, Siró hangja kongja-bongja: „Hős magyar nép jöjj, imádkozz, Istenedhez, jó Atyádhoz!* S mig az ének árja zug az égig, Elnému'nak a harangok . . . — De ismerős régi hangjok, Hőseinket harcmezőn is védik! Bömböl ezer ágyú torka, Szikiát tör, zúz darabokra Izzó gránát, bomba robban. Vad ellenség összeroppan. Vedőagyuink torkán zug az ének: Isten lelke, Isten karja Diadalról diadalra Vidd előre bösi magyar néped ! Majd ha nem lesz ágyudörgés, Vad livalgás, haíálhörgés, Majd ha csókol szép szivárvány Honszerelmünk vére árán: Harci tűzben volt harangok zugnak. — Zúgják szerte mindhalálig Kárpátoktól Adriáig Győzedelmiink himnuszát az Urnák. Stuhay Benedek sajókápolnai lelkész. * A katonai parancsnokság kikü'döttje az elmúlt héten szedette le városunkban a hadi célra igénybe vett harangokat. Némelyiket egészben bocsátották le, ahol pedig ez tech­nikailag nem vált lehetséges, ott a harango­kat a toronyban törték össze és úgy szállí­tották le darabokban. Összesen 21 harangot szereltek le a város belterületén, amelyeket a vasúti állo­másnál lemérlegeltek és a hadügyi kincstár kilogrammonként négy korona megtérítési összeget fog kiutalni érettük. A leszedett harangok súlya a következő: R. kath. székesegyház 1040 kg. „ „ temetési kápolna 60 „ „ , , , 32 „ 1132 kg. Jezsuiták 2 tornyu temploma 1373 kg. 408 , 156 , 1937 , Fereucrendiek zárdája 785 kg. 37 . 822 „ Szatmári reform, templom 810 kg. 527 . 1337 „ Németi reform, templem 460 kg. 266 J- 726 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom