Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-07 / 85. szám

(1917. április 7., 85. sz&m.) SZAMOS t 3. oldal. Arának uj megállapításáról akkor lehet csak majd ezó, ha egyáltalában beszélni lehet a terméskilátásokról, a gazdák érdekképvise­letei egyrészt elvi megállapítást kértek olyan e, ' rabén, hogy már most mondassák ki, _..^urint az uj termésárak a mai áraknál magasabbak lesznek, egy másik frakciója a gazdáknak pedig azt kérte, hogy már most állapítsák meg pontosan az aj árakat és pedig legalábbis 50 százalékkal magasabban a mai áraknál. Az Országos Közélelmezési Tanács e tekintetben nem foglalt állást, ha­nem mind a három véleményt leszögezv, tette meg tudósítását a kormánynak. Alkalmam volt e kérdésben beszélge­tést folytatni dr. Bernáth Istvánnal, a Gaz­daszövetség igazgatójával, aki hozzá intézett kérdéseimre a kővetkező feleletet adta: — Ami azt a kérdést illeti, hogy mi, kisbirtokosok, helyeseljük e a termésnek a cséplés alkalmával való rekvirálását, erre vonatkozó'?? kijelenthetem, hogy szívesen hozzuk meg » L„za érdekében ezt az áldo­zatot. Ugyanakkor azonban ki kell jelente­nem azt is, hogy követeljük, miszerint nem­csak a gazdától vegyék el a cséplőgépnél a bnzát, hanem ugyanilyen eréllyel rekvirálják az ipari termékeket is. Ha a gazda meg tadja hozni ezt a legnagyobb á’dozatot. ak­kor elvárhatjuk, hogy hasonló áldozatot hoz­zon minden ipari vállalat. — A gazdák érdekében természetesen elvárjuk, hogy a visszatartható házi és gaz­dasági szükségletek nagyságát igazságosan állapítsák meg, azonban hangsúlyozni kívá­nom, hogy egyáltalában nem ütközött volna akadályba már most megállapítani a gabona árát is. A termelési községekkel már tisztá­ban lehetünk, hiszen a felemelt termelési költségek benn vannak már a földben, leg­feljebb arról lehetett volna szó, hogy elvben kimondják, miszerint ha jobb lesz a termés, akkor a most megállapítandó árak csökkenni fognak, viszont ha termésünk kedvezőtlen lesz, akkor ezek az árak valamivel emelked­nek majd. Az én véleményem szerint a mai termelési költségek figyelembevételével arány­ban állana egy ötven százalékos áremelke­dés, amely igazán nem sújtana senkit sem érzékenyen ebben az országban. — Mert voltaképen mit is jelent egy 50 százalékos áremelkedés ? — Jelenti azt, hogy a búza métermázsája a mostani 40 K helyett 60 K ba kerül és mivel ma egy sze­mélynek egy métermázsánál több búza alig jár egy esztendőre, minden fogyasztót csak húsz korona többkiadással terhelne meg a felemelt maximális ár, vagyis egy napra alig jutna több 5 fillér tulkiadásnál. Ezzel szem­ben azonban a külföldre eladott gabonák után a jelenleginél lényegesen nagyobb ösz- szeg érkeznék az országba, ami maga után vonná valutánk lényeges megjc-'fását. ügy tudom egyébként, hogy körülbelül Megállapodás is van már az illetékes ténye­zők között a jeleni ű gabonaárak re iziója tekintetében. Ez a haj'gatób./os megái'apu t :gy szól, hogy az esr i, ba közepes t T'Twse lesz az orsónak, r j ’erleg ér­vényben gabonaárak L’- izalékksl fognak eme/'* Jni. Ez az e)i'>,',<o o'm giti ''tyr. _ gazdakör V‘, • <ju< azonbu. m ' ;iál heves el wtre . s. ér­inti] u-yi jutok.' *ra sem. A >- ai gabonaára­dat fenntartói végső eredmé™'1 _n m*'** - i j (,'u, racit (z etítfc(T félő, brgy t da­közönség földjének nagy részét a jövőben olyan terményekkel fogja bevetni, amelyek­nek hozadéka lényegesen nagyobb a szemes termények hozadékánál. Mindenesetre ezt akarja elkerülni & kormány akkor, amikor keresve a középutat, egy mérsékelt áreme­lésre határozná el magát. Paál Jób. ' Arany János ünnepély a színházban. Shakespeare: János királyának előadása. Szatmár, április 6. Verjük a mellünket és szánjuk a bű­nünket : mi reklamáltuk a szatmári színház - tói mint kultúrintézménytől Arany János szü­letésének száz éves fordulója alkalmából az ünnepség rendezését. Annak idején, amikor ezzel foglalkozó cikkünk a Szamosban mi gjelent, jól esett hallanunk azt a több oldalról felhangzó he lyeslést, amely annak nyomán megnyilvánult. Úgy látszik, hogy a színigazgatóra is hatottak a buzdítások és belément a kultur- mÍ8szióba: felkérte Arany méltatására Szat- márnak a felolvasó asztalnál egyik legszíve­sebben látott emberét: dr. Hhotz Jenő ref. főgimnáziumi tanárt, előadásra pedig kivá­lasztatta a legszebb A raDy fordítást, Shakes­peare János királyát. Amikor aztán a színház igy felkészült & kultúrára, a közönség elfeledkezett arról, hogy a kultúra papjai is reflektálnak arra, hogy a kenyérjegy mellé kenyeret is tudja­nak venni, mert a kultúra egymagában nem elegendő táplálék — mert ha az lenne, már régen rekvirálták volna — és az Arany­ünnepély alkalmából cserben hBgyta a szín­házat. nem nagyon igyekezett kiváltani a kultur jegyeit. Körül-belül félig telt meg a színház az Arany-emlékünnepély és Shakespeare tiszte­letére És ba híven akarunk referálni, azt is meg kell említenünk, hogy ez a fél ház már a függöny felgördülte után és akkora zajjal, kopogással, csoszogással, diskurálással és ta pintatlansággal gyűlt össze, hogy ha az em­berek ölték volna egymást a jegyekért és helyekért, akkor se csinálhattak volna na­gyobb zajt. Az ünnepélyt — mint már említettük — dr. Haatz Jenő ref. főgironáziumi tanár felolvasása vezette be. Rendkívül élvezetes, élénk összeállítású és értékes tanulmányt hallottunk Arany János életéről ős jellemzé­séről. Dr. Hantz Jenő felolvasása nélkülözte a tudományos felolvasások sablonos száraz­ságát, szemléltető, eleven volt az előadása és Arany méltatásához pompásan illő ma gyáros a nye’vezete. A közönség élvezettel hallgatta végig a tanulmányt és zajosan meg­tapsolta a fc'"1 vasáét. Ezután /•ó’’«a Jenő szavalta el árany Jánost a u Te .nte bi*ás cimü ba ndáját nagy batá:="*J. Mu d kezdőiét vett"' ? János ' irály elő­adása. A tr 'erepet s i kn>á ' ;T,.aespeare előadások kui iválója . jJózsu «nő játszotta. Dicséretei: érdemel énnél « fiatat szí­nésznek már az - vállalkozása hi y zt a hatrlui* . icr «.elmü szerepet •-* ráadásra a darabol -«lagv yo-'Lxl nj.,-eudt->i. . 1. i uirá'w .V ..do^.zta, hata.^ drám»- .«■- J-f-wtra is nagy müv" Mid . »n uiinden Sha­kespta’. < imát > ben vo't és csak iH:nh - ‘ ' _:aini, h . a ízir.észhii uy . «*“ r-rémségé,s. 'n illő, másra szabott, lírai szerspek eljátszására késztetik. A közönség feszült érdeklődéssel él­vezte Dózsa játékát ős sürü tapsokkal hono­rálta a szezon egyik legsikerültebb drámai alakítását. Mellette kisebb szerepeikben dicséretet érdemelnek még P. Tordai Etel és Pongrácz Matild. (a) A színházi iroda közleményei. „A családfő“. — Bemutató előadás. — Waltar Hollónak, a berliniek népszerű Ope­rette komponistájának több mint 300 elő­adást ért mulatságos meséjü és dallamos operetteje ma, szombaton este kerül nálunk először színre, gondos és jól előkészített elő­adásban, Jakabffy Dezső) rendező vezetése mellett, aki egyben az Operette főszereplője is. Halmos Mici, Juhász Margit. Bene Emma, P. Torday Btel, Pongrácz Matild, Dózsa Jenő, Dezső Vilmos, Szántó Jenővel a többi rend­kívül hatásos főszerepekben Háromszor egy­másutánra tűzte ki az igazgatóság az ope­rettet, mely az ország összes nagy színpa­dain egyidőben kerül bemutatóra. jr—j r n HIREkcI Halálozás. Kassáról jelentik: héthalmi Chorlé Miklós, a kassai katonai parancsnok­sághoz beosztott százados, az ottani helyőr­ségi kórházban elhunyt. A tordai robbanás epilógusa. Tor- dáról jelentik: A földgázrobbanás ügyéből kifolyólag a földgázvezeték szerelését végező Törzs és Ormai cég két szerelője, valamint!a cég ellen is megindult az eljárás emberölés és gondatlanságból okozott emberölés vádja alapjan. A Tisztviselők Fogyasztási Köre boltja az ünnepek alatt zárva lesz, ezért az egy heti lisztjárandóság kiadása kedden reg­gel kezdődik s a hétfőre beosztottak is ked­den vásárolhatnak. Szibéria. Bemutató ma szombaton és holnap husvét első napján. Valami, ami a lelkünk mélyébe kap és legszentebb érzéseink búrjait pendíti meg, valami, ami mesteri virtuozitással játszik a szivünk bilentjüin, valami, ami az emberi fájdalom legszomorubb és szomo*óságában legfönségeseLo skáláit üti meg: ez SZIBÉ­RIA. Mintha a logjobb orosz iró legszebb munkájának lapjait lapozgatnánk, olyan ez a film. EÍgy eddig nem sejtett érzés hangjai csendülnek meg bennünk, mikor ennek a képnek a bánatos jeleneteit nézzük. Szivünk­ből a részvétet, szemeinkből a könnyet csal­ja ki a .Szibé'ia“, amelynek szereplői mö­gött ott áll az ernbrri élet szomorúsága és némán nézi az ő csendes tragédiájuk"* Ezt a filmet nem fogjuk elfelejteni sohasi , ez örökre belevési m /at a lelkünk legmélyébe. Az orosz terror, ; 7 ' , nyuralom páriái, a földalatti katakomi ., ahol lángbar s vér­ben forr r '~~r dalon«, a torral-nárok és nihili.si!o& : -»iád <• i élnek a filmer és Í6 é -fc kiáltják a loluúzmus vérfagyasztó ■ És mindez egy olyor> mese keretében,- uh y újszerűségévé' a r<. ;)je? .néhen frupi; ■ i-i za a t. Mikoi _.g s.jbé­iu. i.-f. zök bau i *s szépségéi i.-, ak élik k és pillan'•’■•'i f*’ tatra változó ué- pek'i- ">«y félein. s •<. inak szolgálna:

Next

/
Oldalképek
Tartalom