Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)
1917-04-01 / 80. szám
ríni »gyen, de es*k bármt? tswic* et#tt tar- t*»<il6Sr mag, r szatmári tSnényistk pedig fttö.« tanács előtt tárgyalta Hehnaen takta? A törvényszék tabat aj fótargynlást fog («xiRtii kT. ügyben ugyancsak & gyorsított eljárás seorlne, is hármas tanácsban. Felhívás! SteUmár-Németí szab. kir. város közönségéhez! Őfelsége Zita, királyné legmagasabb védnöksége alatt álló ..Pro Transsylvania* országos segítő bizottság megkeresése folytán felhívja városi tanács Szatmir Németi város hazafias és áldozatkész közönségét, \ hogy a rámán betörés következtében elpusztított erdély részi hely- , ségek helyreáll tása érdekében megindított országos mozgalmat mindenki tőle telhetőleg támogassa, hogy a hitszegő szövetséges orvtá- madása által rombadéntött magyar végvárak mielőbb újra felépíthetők legyenek. Ismerve a nemes város közönségének áldozatkészségéi, habár tudjuk azt, hogy a három év óta tartó háborúban a közönség anyagi ereje számos háborús jótékonysági akcióval vétetett igénybe, mégis i bizalommal lordulunk Szatmár-Né■ ! meti város minden polgárához és minden testületéhez es kérjük, hogy a fent jelzett célra szánt adományát a városi közpénztárha juttatni szíveskedjék. Szatmár-Németi szab. kir. város tanácsának 1917. március hó 39-án tartott üléséből. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester. Tenger- I 8 nők utAnsatat ajánlanak mostanában Kané séa- I I ko-sxesa helyett egyes üxletekben a vásárló kötónse.gnclc, melyek hangzatos «Ineveztoek alatt és sakszor » megtévesztésig hasonló külső *so- magolásban kerülnek forgalomba A gyalogjárók, ha elmennek egy-egy kirakat előtt, mégis Bünden jobb üzletben ott láthatják a valódi Diana- zásbomeest, melyről mindenki © \ ő r 0 I India, hogy belső tartalmánál fogra a lagmeg- huhaUbb és leghatásosabb háziszer, fájdalam- tsillapító, hasitó, enyhítő és egészségápoló. ttgy háztartásból sem szabad tehát hiányoznia, kis üveg Diana-sóaborszes* ára — R 1.30 nagy - K 3 SO iegnagyobb „ „ — R 7.— R DIANA kereskedelmi r.-t. Budapest, V.. Nádűr-utcs 6. Fegásamfi műtermemet Dedktér Ö sz alá (Szatmári bank épületébe Gind cokrázd mellé) helyeztem át és a régi olcsó árai mellett késeitek raunten tét* fogpótlásokat és Íogtöuíésahet rBtrésaiese» tartós anyagokból Sxatoiár város szegényeinek és & harckéror elesettek családtagjainak díjtalan«!. Állandó ingyenes lift hnsználat. ‘ Garay Pál. Nem engedélyeznek kukoricát a baromfiak részére. I Kürthy báró nyilatkozat» a Szamos részére. Budapesti munkatársunktól — Budapest, márc. 30. A Szamos szerkesztőségének meg- 1 bízásából feikerostbm hivatalában fíürthy Lajos báró valóságos belső titkos tané- ! esőst, akihez kérdést intéztem a barorn- fihizlalás lehetővé tételét illetőleg. A kegyelmes ur szives volt hosszabb ideig tartó audeucián fogadni és így módot nyújtott ahhoz, hogy részletesen előadjam nála a szat már megyei gazdaközönség által annyira sérelmesnek talált állapotokat. Hangsúlyoztam a báró ur előtt. I hogy Szatmái vármegyében a gazdaközönség exisztencialis érdekeit támadta i meg az a rendelkezés, mely kimondotta, j hogy baromfiak részére egyáltalában nem hagyható fenn eleség. Információim ! alapján azt is megemlítettem, hogy a j gazdaközönség annyira sérelmezi a baromfitenyésztés megakadályozását, hogy inkább kevesebb földet vet be es a vetőmagot eteti meg a baromfival. Ezek után kérdést intéztem a báró j nrhoz abban az irányban, vájjon nem lehetne-e könnyíteni a helyzeten és nem lenne-e mód arra, hoary a szatmárié j gyei gazdák speciális érdekeit figyelembe véve, a részükre baromfitenyésztés céljaira megfelelő tengerit kiutaljanak. Kérdésemre a kegyelmes ur ezt a választ adta : tengerit engedélyezett volna egy liba hizlalásra, kikötve azonban azt. hogy egy család legfeljebb négy libái hizlalhat tel. Ea ilyen intézkedést nem hoztam és igazán nem tudom, hogy ezt a hírt honnan vették az emberek. Ha már valamilyen szempontot tekintetbe veszek, akkor kétségkívül tekintetbe fogom venni a gazda közönség érdekeit is. Eddig tartott a kegyelmes ur nyilatkozata, amelyhez mint a saját információimat hozzáfűzhetem még azt is, hogy a jelen körülmények között tényleg céltalan lenne a régi állapot visszaállítása miatt akciót indítani. Nincs azonban kizárva, hogy hamarosan megváltoznak a viszonyok és meglesz a lehetősége annak, hogy a szatmármegyei gazdaközönség kívánságait illetékes helyen Figyelembe vehetik. Ha ennek az ideje elérkezik, módját fogom ejteni annak. hogy erről a Szamos olvasóközönségét idejében értesíthessem. P. J. — A tengerire az emberi táplálkozás céljaira annyira szükség van, hogy a rendelkezésem megváltoztatásával nem biztatha iom a gazdaközönséget. Igen hosszantartó tanácskozások előzték meg epnek a rendeletnek a kibocsátását, azonban a tanácskozásokon is az a megállapodás szűrődött le, hogy országos érdekből figyelmen kívül kellett hagyni egyes vidékek egészen különleges gazdasági érdekeit. E pillanatban nem tehetek kijelentést olyan ér elemben, hogy a endelkezéseket megváltoztatjuk, ha azonban a szc 1 már megyei érdekesség egy konkrét ('»öterjesztést hete az Országos Közélelmezési Hivatalhoz, tikkor azt mindenesetre figyelembe vesszük es ennek alapján ismét mérlegelés tárgyává, tesszük az egész kérdést. — Ezzel kapcsolat < > kérem, hogy írja meg a Szamos olvasói számára, hogy tr n telel meg a valóságnak ru főváros' lapnak az a hire, melyet a vidéki sajtó is jóhis- üer átvett, hogy tudniillik az sz&,. os Köz- élelmezési Hivató zsidu rallásu polgárok részére 4 személyre egy libát számit V*. 1 ő kilogramm CÖecjolclcttam a cíolján^érckst, amely már oly régen égeti velem együtt a nikotin szenvedélyes kedvelőinek szivét, égeti anélkül, hogy fQs tél ne. Hála Istennek szerencsésen oldottam meg, én már nem szorulok senki szívességére, hogy nekem szivart adjon, én nem érzem már a do ■ hányinseget. Eddig is a legnagyobb raftiné- riával tudtam ctak dohány dolgában fenntartani maga inat, különösen amióta a cukor nem szabad kereakedelem tárgya többé és azon túl, amit a cukorjegyre adnak, senki sem juthat egyenes utón többhöz, az őt megillető mennyiségnél. Volt ugyanis egy jó ősmerőaőm, aki idejében ellátta magát szivarral, egy azivarmilliocnos volt az illető, egy dohánymágnás. 'Ennek az (ismerősömnek volt ugyan sok szivarja, de nem volt semmi cukra a háznál. A cukor abban az időben szabad kereskedelem tárgya volt ugyan még, de azért a kereskedők nem mérték egészen szabadjára. Az ősmerős egyszer hozzám fordult, hogy nem tudnék e neki cukrot szerezni. — Hogyne tudnék, mondtam, tudok ón Van nekem egy másik öame- sősőm, a Cukorbáró, unnék cukorból van a palotaja, ad az nekem annyi cukrot, ernenn?i belém fér, — ha szivart adok neki. A Sztvargréf átnyújtott száz darab nikotin- rudat a logillntosehbol cs é* siet fim vele egyenest a Cukor boréhoz.
