Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)
1917-03-11 / 62. szám
4. «Mal. SZAKIS (19t?. ■from« II, (&. tzim.) árai oly alacsonyan állapíttassanak sseg, hogy m lágyén gazdaságos a tejnek tejtermékek készítésére való elvonása. Apponyi Albert grói javaslatára kifejezést adnak a városok azon kívánságának is, hogy helyes lenne a tejet országosan rekviráloi, megállapítani azt a mennyiséget, amelyet a termelő a.maga részére visszatarthat, ezzel kapcsolatban azonban szükségesnek mutatkoznék országosan és egységesen megállapítani a személyenkénti tejkvótái is. * Várhidy Lajos érdekes nyilatkozata eddig tartott. Láthatjuk ebből, hogy a magyar városoknak meglévő szervezete mindent elkövet a városi polgárság ellátásának javítása érdekében. Értesüléseink szerint a szervezet a felterjesztésben részletesen foglalkozni kíván az elsőrendű ipari cikkek árának maximálásával. Mindenesetre kívánatos lenne, ha a kormány komoly megfontolás tárgyává tenné a városi polgárság kívánságait és alkalmat nyújtana arra is, hogy a városi polgárság bajainak legjobb ismerői állandóan meghallgattassanak ott, ahol a városi polgárság sorsáról történnek intézkedések. Paál Jób. A ííBfüjSi gazdegági Szakbizottság ülése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 10. A gazdasági szakbizottság pénteken tartotta Vajay Károly dr. kir. tan. polgármester elnöklésé?el rendes ülését. A bizottság elé kevés ügy került, ame lyek közül a Jéger-féle építkezési és parcellázási ügy keltett nagyobb érdeklődést. A régen húzódó, bonyolult ügyet Pirk- ler Ernő dr. tanácsnok ismertette. Az ügy ujabbi tárgyalására okot az szolgáltatott, hogy Jéger Kálmán dr. a városi tanács határozatát — amellyel az utcaterület dijtalan átadására köteleztetett — fokozatosan mogfelebbezte és igy miniszteri döntést provokált. A miniszteri határozatot, amely az alsóbbfoku határozatokat feloldotta, a közgyűlés azzal adta ki a szakbizottságnak, hogy annak végrehajtására vonatkozólag tegyen javaslatot. % A tárgy felett alapos, célszerű vita indult meg, amelynek eredmőnyeképen a bizottság, az előadói javaslat lényegének elfogadásával, azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a telkekhez vezető ut, az Attila-utca és a kertség felől elzárassék, szóval az eredeti állapot állíttassák vissza, az utcát padík csak az esetben nyissa meg, ha az érdekelt telektulajdonosok egymással megegyeznek és nz utcaterületet a városnak díjtalanul átadják. Miután a bizottság véleménye szerint a miniszteri leirat több tekintetben tévedésen alapul, azt is javasolja a közgyűlésnek, hogy a miniszteri leirat végrehajtására vonatkozó határozatát a tényállást résztetesen kifejtő, felvilágosító jelentés kíséretében terjessze fel a miniszterhez. A másik nevezetesebb ügy a villamos- mü igazgatójának előterjesztése volt. Az igazgató a polgármesterhez intézett jelentésében újból felhívta a figyelmet a szénárak és egyéb nyers anyagok árának állandó emelkedésére és a szénbeszerzósónek nagy nehézségeire. A polgármester az idő rövidsége miatt a gazdasági szakbizottságban tárgyalás alá bo csátotta a sürgős kérdést és annak vélemé nye alapján felhívta az igazgatót, hogy a nehézségek dacára is tartsa fenn az üzemet, a háborús viszonyok miatt felemelkedett rezsi fedezetének viselése kérdésében pedig a villamvilágitási bizottság utjánt adjon sürgősen javaslatot. Az Izraelita Népkonyha segélykérvényét & bizottság elfogadásra javasolja. Az ülés ezután véget ért. Egy vasúti állomás bonbázása. Sajtóssáilás. (A cs. és kir. főhadiszállás engedélyével) Az őszi nap barátságosan mosolyogja Kárpátok havas hegycsúcsaira. Dél van. Itt, a hegyekben az orosz árkok kikajitásnyira vannak a mienktől. Az állások mögött a tompa megszokás hétköznapi élete folyik, nincs semmi, ami változatosságot hozna az egyhangúságba. Egy puskalövósnyire mögöttünk már interland van. Az oroszok egy hegycsúcson fészkelték be magukat, amely valóságos obszervatóriumul szolgál nekik. Megfigyelőjük a legapróbb részletekig meglát mindent, ami a mi állásaink mögött történik, ellát legutolsó vasúti állomásunkig, ahol kór házaink és trőnünk van, ahol .mindennapos kenyerünket* raktározzák el. A szép őszi nap, — olyan messzire és olyan tisztán lehetett látni — tettre csábította az oroszokat. Egy óra körül csaptak le az első srapnellek a pályaudvar közelében, de nagyrészt még túlmagasan robbantak. Senki- sem vetett ügyet iájuk. Ilyen kis eszmecsere nem szokatlan dolog ezen a tájon. De a tü zelés megélénkült. Már 12-es gránátok jöttek és megrongáltak két szegényes kis kunyhót és a templomot. A lövedékek most már egyre közelebb és közelebb jöttek az állomáshoz, a tűz hevessége p8rcről-percre fokozódott. Semmi kétség immár : a tüzérség a pályaudvart keresi. Már két órája lőnek. A félszerektt és raktárakat már sok találat éri. A vasuttest szakadatlanul tűz alatt áll. A vasúti személyzet nyugodtan dolgozik tovább. Csikorogva fékez egy mozdony, egy-két lépéssel előtte gránáttölcsér. A sínek több helyen megsérültek. A vasutasok a sok wagont, amelyeknek nagyobb része meg van rakva, minden izgalom nélkül biztonságba helyezik. Az egész rendelkezésre álló legénység segít megmenteni a veszélyben forgó készleteket. A katonai fegyelem csudákat művel. A legkülönbözőbb csapattestekhez tartozó, mindenféle anyanyelvű katonákat, minden nemzetiség fiai egy vezérkari százados egy szervezetté egyesíti, amelynek munkája minden nagyvárosi tüzoltótestületé vei vetekszik. Hosszu-hosszu kocsisorokat dirigálnak az állomáshoz, pár perc alatt meg vannak rakva, elindulnak, uj kocsiknak adnak helyet. És mindezt valóságos iövegzáporban, folytonos robbanások közepette. S most egy minden eddiginél hatalmasabb robbanás hallatszik. Mindenki tudja, mi ez: a municióraktár^ telitalálat érte. Az ellenséges tűz rögtön meglassul. Abban a vöigy- teknőben azonban, ahol, pár száz lépésnyire a pályaudvartól, a lőszerraktár van elhelyezve, mintha a pokol elevenedett volna meg. Szakadatlan fülsiketítő ropogás, amibe belesüvöltenek a felrobbanó kézigránátok és mann- lieherpatronok, számtalan rakéta világítja be a vidéket sokszínű fénnyel. Egy rakás fagyapot nagy lánggel lobog. Egy percre mindenki visszafojtja a lélekzetét. Ekkor átharsog a téren a vezérkari százados hangja. Gyertek ide mindnyájan, a nehéz tüzérségi muníciót ki kell hordani az állomás épületéből ! Egy pillanat: már dolgozik mindenki. Számtalan nagy ládát kell elhordaói, a legnagyobb kaliberek lövedéke, ekraait van bennük, a bejáratot sűrű füatfolhök takarják, mellette az égő fagyapet. Izzadva és lihegve hordják ki az emberek egyik ládát a másik után a veszélyeztetett zónából, senki eem ügyei már á minden irányban süvítve, fütyülve robbanó munícióra. Ugyanakkor egy pár tueat balta működik a tető égő zsindelyei közt, az égő fagyapot leguritják á lejtőn. A közvetlen veszély elmúlt. Kocsisor kocsisor után gördül elő és megrakodik & nehéz munícióval. Egész éjjel folyik a munka. Reggelre kiüriltek a raktárak. Elpusztult wagonok, felrobbantott sínek, gránáttölesérek mesélnek róla, hogy mi volt itt az éjjel. Csak egynéhány emberünk sebesült meg könnyen, pedig a tüzelés heves volt és sajá1 muníciónk is felrobbant. A lövedékek száma tudniillik egyáltalában nem döntő. Célozni és lőni kell tudni. EltflDí és megkerült negyedmillió komija. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 10. Szenzációnak mondható eset játszódott le ma Szatmáron egy horribilis pénzösszeg eltűnése és megkerülése körül. Az érdekes eset részletei a következők : A délelőtti órákban dr. Steiner József szatmári fogorvos telefonon bejelentette a rendőrkapitányságnak, hogy egy páciense, aki rendelőjében tartózkodik, az Attila utcának az Árpád utcába való beiorkolásánál, a kocsi úttesten egy papircsomagot talált, amelyről kiderült, hogy 249 darab ezer- koronás bankjegyet tartalmaz. Az összeget az orvos őrizete alá vette. A rendőrség részéről Makay Sándor tb. alkapitány és 7ereh Bálint rendőrfogalmazó nyomban kiszállóitok dr. Steiner József lakasárB, ahol a talált pénzt átvették és megállapították, hogy Kató Irma apai hajadon találta meg a Rajzinger féle gyógyszertár előtt a nagy vagyont rejtő egyszerű papirc 30 magot Kató Irma előadta, hogy a csomag egy, a vasúti állomás irányából robogó kocsiból esett ki. Amikor észrevette, hogy pénz van a csomagban, felvitte dr. Steinor orvoshoz. Mialatt a rendőrség kiküldöttei jegyzőkönyvet vettek föl az esetről, és a talált pénzt a városi pénztárban helyezték el letét gyanánt, még a déli órákban megjelent dr. Stein8r József lakásán Glück Ernő aklii földbirtokas neje szül. Bányász Anna és kijelentette, hogy a talált összeget ő vesztette el. Ugyanis azt alig egy tél órával azelőtt a cs. és kir. vágómarhaközpont szatmári kirendeltségétől vette át. A hivatal az Udvarii utón van. Itt kocsira ült és a Teleki utcán keresztül az Attila utcára, majd az Árpád utcára1 hajtatott. A fordulónál a pénzt elvesztette, amit csak később vett észre. A rendőrkapitányság, amelynek Glück Ernöné nyomban jelentést tett pénzének eltűnéséről, a délután folyamán vizsgálatot indított annak megállapitása végett, hogy Glücb Ernőnó tényleg felvetts-e a talált pénzek egyező összeget a katonai kirendeltségtől. A katonai irodában igazolták, hogy Glück Er- nőné 3 csomagban 250 ezer koronát vett át és miután egy 1000 koronás bankjegyet az egyik csomagból levett és felváltott, tényleg 249,000 koronát vitt magával. A tényállás tisztázása után a rendőr- kapitányság a talált pénzösszeget Glück Er- nőné igazolt tulajdonosnak kiutalta, miután
