Szamos, 1917. február (49. évfolyam, 27-51. szám)
1917-02-06 / 31. szám
19£F. február 6 SÍ. szám) SZA Mo» 2. ott# tani Amerikával a kereskedelmi forgalmat és a buvárhadjáratnak sikerrel ellenállhatnak. Berlin, febr. 4. A Frankfurtfr Zzitung jelenti Newyerkból: A német kormány jegyzéke Braziliában ériási feltűnést keltett. Az elnök kijelentette, hogy blokád törhetetlen. Brazília energikusan és azonnal közbelép, ha a brazíliai le bogóa sérelem esik. Madrid, febr. 5. I A Havas ügynökség jelenti: Az Egyesült Államok svájci követe tanácskozott a miniszterelnökkel. Délelőtt fcá- j rom órás minisztertanács volt. A miniszter- j elnök kijelentette, ba a német jegyzéket és j várható következményeit minden szempont- ; ból mt gvizsgálták. A miniszterelnök jelentéit í tett a királynak a kormány tervbevett intéz- j kedéseiről. Végleges határozatot nem hoztak, i í Paris, febr. 5. A Havas ügynökség jelenti Madridból : j A spanyol kormány Németországtól a spanyol hajóknak a blokádzónától való visz- | szatórésére határidejének meghosszabbítását j kérte. A királv visszaérkezett Madridba és j hosszasan tanácskozott a miniszterelnökkel. ; A köztársasági párt Németországhoz erélyes tiltakozás intézését és olyan válását követel, | mely a spanyol nemzethez méltó legyen. A | király fogadta a dán és orosz követőket. A ; külügyminiszter az amerikai követtel tanács- j kozott. Lloyd Georg© a buvárhajóharcről. Rotterdam, fahr. 5. Lloyd George Garnavonban a liberálispárt gyűlésén beszédet mosdott. Kijelentette, hogy a nemzetközi béke csak nemzetközi jogon alapulhat és azon tanulságon, hogy a törökök képtelenek egy más faj kormányzására, sőt saját fajukkal szemben sem tudnak feladataiknak megfelelni. Ezután rátért a huvárhajóharcra. Az angol kormány minden előkészületet megtett arra, hogy Németországnak a tengersn való kalózkodásával végezzen. Sohasem volt kétsége a végső győzelem felől és azzal is tisztában van, hogy a győzelemig még széles viharzó folyamon kell átkelniük. Angiia ereje a tengere» még megtöretlen. Németország legújabb lépése az előrehaladás a teljes barbarizmus utján, a civilizáció utolsó leplének levetése, amikor a vadember saját kegyetlenségébe merül. A veszedelem nagy, de energiával és elszántsággal úrrá lehetünk felette. Ha a kormányt pénzzel, munkával és minden lehetséges áldozattal támogatjuk, akkor ezen desperado ellen folytatott élet halálharcbaa kitarthatunk. Az ellenség közel van a kétségbeeséshez, azért tette meg ezen lépést. Á győzelem nélkül való béke, nem lenne igazi béke, csupán fegyverszünet. Ha egyszer véget vetünk a poresz militárizmus bálványa iránt érzett tiszteletnek, soha többé aem támad tel újra. 1917. a béke óve lesz, ha az ellenség észre veszi, hogy 1918-ban rosszabb lesz a sorsa. A németek nem győiedelmesksdhetuok, nem fognak győzedelmeskedni. Kijelentett«, hogy nőm lehet raegállani azon az utón, hogy csak a 18—41 évesek soreztassauak be, a többiekre pedig ne kerüljön sor. Beszéde végén példátlan kihívó durvaságnak minősiti a németeknek Amerikához intézett ajánlatát, hogy hetenként egyszer megengedi, hogy amerikai hajó Angliába jöhessen. Bz pillanatnyi sikert elérhet, de gondunk lesz rá, hogy megfékezzük. LEGÚJABB. Berlin, febr. 5. Az amerikai nagykövetségre éjiéikor megérkezett a hivatalos hír Gerard nagykövet visszarendeléséről. A távirat instrukciót tartalmaz a nagykövetség személyzete számára, de az elutazás időpontjának megállapítását a nagykövet belátására bízza. A nagykövet ma délig még nem kérte ki útlevelét, i de bizonyos, hogy a délután folyamán ez megtörténik. Géni, febr. 5. A Newyork Herold szerint Lansing azt javasolja Wilsonnak, hogy az in ernált német gőzösöket foglalja le kárpótlásul azért, ha az amerikai állampolgárok a ten- i geralattjáró harcban életüket vesztik. Géni, febr. 5 A Petit Párisién szerint Wil- ! son az Egyesült Államokat semmi \ esetre sem dönti háborúba, amíg a j békés megoldás valamennyi módját j nem kísérelte meg. Berlin, febr. 5. )- * í Ideérkezett hírek szerint az Egyesült Államok kormánya a már említett kereska- deírrii kajókon kívül azon segódcirkálókat is lefoglalta, amelyek az amerikai kikötőkben vesztegeltek. A cirkálók legénységét internálták. Róma, febr. 5. A Stefani ügynökség jelenti Madridból: Alfonz király és Romanonez miniszter- I ; elnök éjfélkor és tegnap reggel hosszasan j ! tanácskoztak. Valószínűleg Spanyolországnak j Németország jegyzékére adandó válaszáról volt szó. Rotterdam, febr. 5. Reuter washingtoni jelentések szerint ! a Houssatanie amerikai gőzöst elsülyesztőse • előtt a német tengeralattjáró figyelmeztette | és alkalmat adóit a legénység megmentésére. A Houssaíanic kapitányát és logónysé- : gét partra tették. Béoe, fe.br. 6. A diplomáciai viszony megszakítása a < mai tőzsdére észrevehető nyomást gyakorolt, i mindazonáltal izgalom nőm mutatkozott. A < forgalom tartósan csekély volt. A l{fptfis«ISház állístfojlaU i a bu^ritajfbarc mellett. I— A képvlselőhá* ülése. — — A .Szamos* fővárosi tudósitójától. — Budapest, fahr. 5. A képviselőházban délelőtt nagyszámban | egybegvült képviselők felyosói fötémája Ame- ,j rika diplomáciai szakítása volt Németország- j gal. Az ellenzéken az a vélemény alakult ki, ; hogy a kormányt zárt ülésan szólítják fel, ! hogy adjon felvilágosítást. Haromncgy tizenegy órakor Apponyi ! Albort bement Ssász Károly «{elnökhöz és : az ellenzék nevében zárt ülést kért, amit I az elnök eugídélyszstt. Az ülés megnyitása után, a zárt ülés ; elrendelése előtt Juriga Nándor beszélt a : hősök emlékének megörökítéséről szóló ja- i vaslatról. Ezután az elaök jelemti, hogy ötvenöt képviselő aláírásával ellátott zart ülést kérő ivet nyújtottak át. Felolvasta az aláírók neveit. Miután valamennyien jelsn voltak, »z elnök elrendelte a zárt ülést, mire a karzatokat kiürítették. A zárt ülést kérők nevében Apponyi indokolja meg a zárt ülés kérését. A zárt ülést délután kettőkor félbeszakították, majd négy órakor folytatták. A zárt ülés után 6 órakor gróf Tisza István miniszterelnök szólalt fel : — Kapcsolatban a mai zárt ülésben lefolyt eszmecserével — ugymoud — nyilatkozni óbajt a buvárhajóhareról. — Uj fegyverrel állunk szemben, mely főképpen a blokád, vagy tengerzár eseteiben válik aktuálissá. A buvárhajók alkalmazásával nam lehet ugyanazon jogszabályokat sz»m előtt tartani, mint a tengorzárt alkalmazó más hajóknál. Hiszen ellenségeink is fölfegyvereztek kereskedelmi hajókat és buzdították őket, hogy igyekezzenek a búvárba- jókat legázolni és megsemmisíteni. Ellenfelénk is olyan zárlati fegyvert alkalmaznak cgéez tengerészeken, melyek a semlegesekre legalább is olyan veszedelmet okoznak, mint a buvárhajó. Ériem az úgynevezett aknamezőket. Minden semleges hajó magára veszi & kockázatot, ha erőn területen jár és föliob- bsu Ez ellen nem foglaltak állást a semlegesek. Miért no volna, szabsd a tengert hu- varbajékkai zárlat alá venni ? Nem is kifogásolta más, csak az Egyesült Á'lamok. — Abban a tudatban fordulunk «x eszközhöz, hogy teljes sikerünk minden előfeltétele mevflu, [éljenzés jobbról] hogy ezen eszköz sikeres alkalmazásának időpontja elérkezett. Sommi okunk einen eddig a föltevésre, hogy elhatározásunk a neutrális államok legnagyobb részénél kellő megortésro ne táláijon. Csak az Egyesült Államok szakították mag Németországgal a diplomáciai viszonyt, de nes* zárkózik el az elől, hogy megfontolja, mielőtt olyan lé- póht tenne, mely ép ennyire sérelmes az emberiség és a béke, mint az Egyesült Ál- kasok érdekeire. Mindaddig, mig ellenfeleink egyenese» létünkre törnek, az embartsleu gonosz merényletnek visszaút« sitásárá élni fogunk minden jogos eszközzel, mely a siker Biztosítósára alkalmas. [Általános helyeslés.] Kijelentésemet a külügyminisztériummal teljes egyetértésben tettem. Méltóztas- sék tudomásul venni. Apponyi Albert : Mikor a központi hatalmak békeajánlata megtörtént, ellenségeink részéről gúnyos visszautasításban részesültünk. Felállítottak egy programmot, mely nemcsak Németország,, hanem Törökország, Ausztria-Magyererszág, de különösen Magyar- ország ellen irányult. Tartós békéről azonban addig, mig magyar ember él a világon, • nem lehet szó, ha a béke Magyarország fel- darabolása alapján jött létre. ]Tap*.] Nekünk nem marad egyéb hátra, mint a legeuorgi- ] kusabb eszköszköz folyamodunk. Bízik benne, hogy Amerika is meggondolja magát. Mt g- nyugvásaal látja, hogy mindé» téuyező egyetért az uj hadjásati módra. Reméli, hogy J gyorsítjuk vela a béke létrejövetelét. Apponyi után Aaárássy szólalt fel. Mintán az összes felelős tényezők azt hiszik, i hogy a buvárhajóharc meghozza a kellő eredményt, bizalommal van eltelve irántuk. Tudomásul veszi a miniszterelnök jelentését. [Élénk helyeslés.] Károlyi Mihály szólalt fel ezután. Nincs r oly megnyugvással és bizalommal, mint Apponyi és Ándrássy, miután egészen speciális szempontból nem óhajtaná, hogy há- ; borúra kerüljön a dolog az Egyesült Államok és Ausstria-Magyarország között és pedig azért, mert Amerikában két milliónál | több magyar el, kiknek helyzete a háború | esetén tarthatatlanná válnék Ó3 rendkívüli szenvedéseket viselnének. Ezé» szempontok I vezetik őt, amidőn ama reményének ad kifejezést, hegy dacára a megszakadt viszonynak, nem fog háborúra vezetni a dolog. Rakovszky István nem osztja Károlyi felfogását. Teljes mértékben helyesli a központiak lépését, melyaak nem mi vagyunk az okai. Az elDök ezután a vitát berekeszti. A miniszterelnök jelentését tudomásul veszik. Ezután áttértek a uépirendre, a hősök emlékére Ábrahám Dezső dicsőíti a magyar ! csapatok királyhüséget és lángoló hazasze- ; retetét. Határozati javalatot nyu I kantak és özvegyek ellátásáról.
