Szamos, 1917. február (49. évfolyam, 27-51. szám)

1917-02-04 / 30. szám

1917. február 4 30. szánt) SZÁM® 8 %. mau Lugans, febr. 8. A Stefim ügynökség iija: Olaszországban csupán rövid kivonat­ban ismertetik a szigorított buvárhajóharc- ról szóló osztrák-magyar német jegyzéket, ; hogy elterelje a figyelmet annak Olaszor- j azágra való kihatásáról. Kopenhága, febr. 3. ! Skagen és norvég partvidék között ak- i namezőt észleltek, amely állítólag angol ere- j detü. Kopenhága, febr. 3. Félhivatalosan közük: A postsgözösjáratok teljes beszüntetése j folytán a dáa bankek mind elutasítják az an* j gol-francia és olasz amerikai csekkek bevál- | tását. Berlin, febr. 3. ! A Wolff-ügynökség jelenti: A neueni szikratávíró állomást a semle- ] gesek rendelkezésére bocsájtották, hogy az i útban levő hajóikat utasításokkal láthassák j el. A német hatóságok minden eszközzel rajta vannak, hogy támogassák a semlegese­ket hajóiknak Anglia körüli zárlatizonátói való távoltartásában. Rotterdam, febr. 3. A Daily Telegraph jelenti Newyorkból : Tarnovszky gróf orsztrák-magyar nagy- j követ, aki csak a napokban érkezett ide, rend- j kívül meglepte a tengeralattjáró harcban be- í állott fordulat. Állítólag kijelentette, hogy az i egész akcióról semmit sem hallott, még el i utazásról sem. Szerinte Németország haj- j landó volt. a háborút megszüntetni, nem j tudja minő feltételekkel, de beavomása sze- j rint Németország kész volt az emberiség j számára áldásos feltételeket elfogadni. London, fabr. 3. j Hivatalosan jelentik: ! A németek részéről bejelentett kímélet- j len tengeralattjáróharc, valamint az ántáat ’ részéröl már Rómában elhatározott közös tengeri offenziva rftszlatainok megbeszélésért* I Londonban az admirális palotájában donié j konferencia volt, mely minden elvi és takti- \ kai kérdésben az összes akciókban a legtel- ■ jesebb egyöntetűség mellett többirányban ; határozatokat hoztak és a megállapodásokat ; valamennyi résztvevő aláírta. Oroszország I szintén mindenben hozzájárult a határoz- raányokoak, azonban aktiv szerepe a tengeri otfenzivában nem lesz. Hága, febr. 3. A németbarát Newyark Herald Írja: A Németországgal v&ló háború Ameri- ; kára nézve a legnagyobb szerencsétlenséget j©- ' lentenó: semmitől sem félünk, úgy mintáitól, j Milánó, febr. 3. A Corriere washingtoni jelentése szerint j az amerikai kormány elhatározta, hogy ame- rikai polgároknak nem ad ki Európába szóló útlevelet. á hiv&talos jelentése^. | Budapest, febr. 3. Hivatalos jelentés : ! Keleti harctér: Magyarország keleti határán, Békásnál biztositó csapataink visszaverték az orosz ®*z- ; tagok előretörését. Egyébként nincs jelenteni való. Olasz harctér: Egy olasz repülőgép bombákat dobott Nabresinára anélkül, hogy emlitésremélló kárt okozott volna. Délkeleti harctér: Változatlan. Hőfer, altábornagy. i Berlin, febr. S. A »agy föhadiazáiíáa htatóalocaa jelenti: Egyik harctérről lines különös jelentő­ségű eseményről jelenteni való LudsmAorf, első fűszállásmasó&r. A török főhadiszállás jelentése. Konstantinápoly, febr 3. A főhadiszállás j »lenti: Február elaejen nagyjelentőségű harcok voltak. Az ellenség erős tüzalőkésziíés után több gyalogos osztaggal megtámadta ogyik zászlóaljunkat s arra kényszeritettak ben­nünket, hogy az első vonalból a második vonalba visszavonuljunk Ezután nyomban túlnyomó erővel második vonalunk ellen in­dítottak támadást, amelyet nyomosa vissza­vertünk. Más frontrészeken sikerült az el­lenségnek kezdetben az első vonalunkba be- nyomuiniok, de szuronyharcban visszavetet­tük őket és ismét elfoglaltuk állasainkat. Egyetlen gyalogezredünk fronts*akasz* előtt ezernél több ellenséges holttest fekszik. Az ellenség csupán a halottak­ban kettőezer halottat vesztett. A foglyok száma csekély, mart azon angol katonák, akik meg akarták adni magukat, elpusztultak saját tüzérségüs tűsében. Ezen hadművele­tekkel kapcsolatosan az ellenség jobbszár- nyunkat b j akarta keríteni, de meghiúsítottuk. Kaukázusi front: I í ! í ! í Január 31-én a Vöröstengeren egy el­lenséges hajó hatalmas robbanás külső jelei- j vei süiysdőben volt és szemünk láttára el- j süiyedt. A nagy offenzívak küszöbén. Berlin, febr. 4. j Schreibershofei*. őrnagy írja az egyik berlini lapban: Az összes frontokon megélénkülő helyi j tevékenység arra vallanak, hogy az ellenség offenzivajának pillanata mindjobban közele- 1 dik. A feszültség mindkét old&oa növeke- j dSban és kirobbanása küszöbön van. Az án- tánthatalmak lázas munkát fejtenek ki, hogy a szükséges ágyutömeget, muuieiót és tech- ! nikai segédeszközöket előteremtsék. A köz- - ponti hatalmak megfelelő eilanrendszabáiyo- ' kát tesznek. Újabb rendelet a felmeijíí^ l elintézéséről. j — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, febr. 3, Báró Haaay Samu honvédelmi miniszter rendeieíst küldött ax öax- ssses hatóságokhoz, melyben f«lhoi- talmanza az elsőfokú közigazgatási hatóságokat, hogy a felmentésre ja­vaslatba hozott népfelkelőknek meg- j engedhessék, hogy felmentésük elin- . tézisét polgári foglalkozásukban be­várhassák, ha a közérdek indokolja, j Az engedély 6—10 hktré Szólhat. A rendelet pénteken fér késiéit mag dr. Vajay Károly kir. tan. poigafmesterhez és j főbb részleteiben a következő: A hadügyminiszter úrral egyetértő- ’ leg felhatalraozom az első fokú közigazga- ■ tisi hatóságokat, hogy a bsmutatösz amién alkalmasnak talált és íö mentésre javaslatba • hozott népföikaiőknok abban az esetben, ha bevonulásuk a közérdek, közgazdaság vagy mezőgazdaság nagyfokú hátrányára ; lenne, megengedhessék, hogy felmentésük elintézését polgári foglalkozásukban bevár­hassák, Et az engedély azonban leg­feljebb 6 hétre szólhat. Ma esen idő alatt m főimen­tési javdsl&t el nem inteetetnék, a bevárást engedély egy Írben leg­feljebb 4 hétre meghosszabbítható. Az illetők beválási engedélyijei lá­tandók el. Ugyanez az engedély megadható a meghatározott időre felmentett és további felmentésre javaslatba kozott aépfőlkelők- nek is, do nem adható mag oly egyének­nek, kik már katonai szolgálatban állanak és akár közgazdasági, akár naosőgazdi sági szempontból néhány hétre fölmentve illetőleg szabadságolva voltak. A mező és erdőgazdasági ér­dekekből meghatározott időre &ny* délgezstt és március 31-én lejáró főimentések szükséges tnughose^ab bilása iránt legközelebb hivatalból fog intézkedés tétetni. Az első fokú közigazgatási hatósá­gok még feihatalcnazt&tnak, hogy ily®» be­várás! engedéllyel as okvetlen szükséges mérvben v. közigazgatási szolgálatban álló ée meghatározott időre eddig már fölmen­tett közös hadseregbeli és honvéd tarta­lékosokat és póttartalékosokat is ellát­hassák. A fői pán ezenkívül felhataloaaztatik arra, hogy a f. évi jaau&r hó 29 én saar be­vonult népfelkelőket olyan esetekben, mi­dőn a legszigorúbb elbírálás mailett az illetők polgári foglalkozásukban tényleg nélkülözhetetlenek, a felmentési javaslat- *ak aa illetékes minisztériumhoz való to­vábbítása mellett & kiegészítő parancsnok Ságnál hat heti azocnali ideiglenes fel­mentésre javaslatba hozzák. ÍQangoH Séla Kolos — van-e, aki ezt a nevet nem ősmeri ? — a férfidivatnak ssinea szavú pa­csirtája, aki hajdanában olyan érté­kes publicisztikai cikkeket írogatott a fővárosi sajtóban arról, hogy zöld ké­zelőhöz páaszol-e a rózsaszínű haris­nya és görbe orrú ember egyenes cipő­sarkot viseljen, — Mangold Bála Kolos oly régen nem hallatja szavát. Pedig, ha valaha, úgy most fö­löttébb rá lennénk szorulva a taná­csaira a férfidivat csodarabbijának. Mert könnyű volt Kolos urnák akkor, amikor negyven pengőért mértek ru­hánként a divatot, azt is a jobb jövő reményében, mert a szabók a ha nem folyt kinntlevőségeikböi tartották fenn magukat, — de most adjon tanácsét, amikor se pénz, se posztó ahhoz, hogy az ember egy tisztességes polgári ru­hát ölthesäeu magéra. Mobí mondja meg a posztó- aestheiikus: vaj’ áttört talpú cipőhöz íllik-e a lukas nadrág és üres berzli- hez viselhető-e rojtos gallér ? Nagy szükségem lenne most jeles rongyoiógus javallataira, mert hegy például megkérdezném tőié, hegy voli egy zöld ruhám, olyan szép zöld volt, mint a tavaszi fű a különösen kegyetlen illet a színe cikkeimhez. Azután, hogy elkezdett kopni, de mig Mangold Béla Kolos kis kátéja szerint is comma il íaut maradt, ismét csak vágott gondolataimhoz, de külö­nösen vicceimhez: ruhám is fényes volt a használattól, bofesttetiem feke­tére. Haj, de semmi sem tart őrökké, az én ruhám megunta a szomorú, fe­leste szint, elkezdet kopni és kopott, kopott, kopogatott, mig ismét kizől- dűlt, mint tavasszal a mező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom