Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-25 / 21. szám
it IT. )aa«Ar 15. fl. számi 8£A M 0 S 1. oUUI. vállalkozásúak közbsa összeütköztek könnyű 1 angel hadai őkkel. Egy ellenséges rombolét harcban megsemmisítettünk, egy másik as fitköxet után repülőink sülyedé állapotban ügyelték meg. Torpedónassádjaiak közfii az egyik sérülés folytán bajba jutott és Yraul- i den holland kikötőbe futott b). A többi na* j szádunk teljes számában csekély vesztesé- < gekksl vissztért. A tengerészeti vezérkar főnöke. Francia készülődés a svájci határon. Zürich, jan. 84. j Á svájci hitáron Francba Comtaba j*- j lentékeny francia csapatok érkeztek, melyek i a határon erődítések«» építenek a be tártól délre Bezanquanon túl. Igea sok csapat j gyűlt össze a valdaheni síkon, ahol ugyan- i (■gak erődítményeket késziieuck. Az egész franeia-ívájci határon lövészárkokat ásásuk és ; drótsövényokst készítenek, azonkívül villamos kábelokét fektetnek le, hogy a dróisövényba i erőáramot vezessenek Angol koholmányok az Unió ellen. Boriin, jan. 24. ! Á Wolff-ügynökség jelenti Newyorkbó!: j A washingtoni angol követ két héttel j szelőit jegyzéket nyújtóit át ez amerikai kormánynak, amelyben Anglia feltűnést beit» vádakat emel az Usio ellen. Szándékos ha ; nyagsággal vádolja meg Amerikát, mert meg- j eagedte az amerikai földön a német össze- 1 esküvés előkészítését. A jegyzék szerint i Anglia a háború után óriási kártérítési igéay- nyel lép fel Amerika tllan, mert az utóbbi megsértette a eömfegességst. A jelentés azzal végződik, hogy Aaglia sakkhuzása aseg akarta g'őzsú Amerikának Angliával szsmbeni óriási kártérítési igényét, amely az amerikai kereskedelemba való beavatkozás folyománya és amely igények osaknom háromnegyed milliárd jc tosznak ki. Wilson bitpKctója. Az Unió szenátusa Wilson mellett. Washington, jan. 24 A szenátus helyaslőley vette tudomásul Wilson üzenetét. Érdekea, hogy a demokrata és radikális többségen kívül a kisebbség helytelenítette a* üzenetet, ante-. Igét németbarátnak minősítettek. Rotterdam, jan 24. Az angol sajtó meglehetős bűvöse» fogadta Wilson üzenetéi. A lapok szsrint Wilson terve bár names és, fenséges, mégis tiszta utópia, melyet Miegvalóaitauí lehetetlen. Elsősorban helytelenítik azt a gondolatot, mely győzelem nélküli békét kíván. A győzelem szeriníök nélkülözhetetlen azért, hogy az igazság diadalával tartós bókét biz- tosítsuek. A Times szerint a pei ősz militáriz- must nem lehet másképpen megtörni, csak ha teljesen leverjük őket. Ezért az ántánt nem hallgathat olyan, békeszózatra, amely nem a, győzelmen alapszik. Hága, jan. 24, Frank Kuné, az amerikai Harward egyetem rektora a Newyork Iodspeudent-ben a bék« lehetőségéről irt. Szerinte az általános emberi álláspontban károm kérdés tisztázandó: a b kan kérdés, a lengyel ké.dés és a tizes szövetség viszoaya a négyesszö- vetségh z. Oroszországgal, mint nem civilizáló halálommal szemben a befolyás Ausz tria-Magyarországnak eagedéndő át. A füg geties Lengyelország megalakítása a lengyeleknek nagy politikai hasznot fog hozni. Németország adja vissza Oroszországnak a Balti tartományokat és nvujtsoa segítséget Belgium és Érakfrasciaorazág visszaállítására. Ennek ellenébe» Franciaország lemond. Eizász-Lotharingiáról, saig Anglia a tulajdonjognak sérthetetlenségét a tengerin kell hogy alá írja. Bulgária viszonválasza a békejegyzék tárgyában. Szófia, jan. 24. A bolgár kormány most küldötte el válaszát a semleges államokhoz az ántáatansk a központiak békajegyzékére adott válaszára. á bolgár kormány kijelenti, hogy az ántánt válaszának alakja és tartalma iahe- tktíoBaé tsszi, hogy arra válaszeljuak. Bulgária, melyet provokálásaal és szomszédai bosszantásai bafekényszeritettek a háborúba, a történelem elő t a felelősséget az ellen - ségre hárítja. Tiltakozik száadéksinak oiyau magyaráíása alias, mint amelyet békejavaslatunknak tulajdonítanak. Az ántánt csupán 8 központiak által java-ot osziieessrs utján tadha’ta voloa m<->g békeajáa'a unk igazi 33- lentőségét. A központ ab loyáíis lépést tettek a béke utjának egyezetésére. Egyadui ellenségeinktől függött, hogy rálépjenek a bék-a aljára Ellenségeink azonban visssiutasíütt ták békeajánlatunkat. Az újabb vérontásért a felelősség reájuk háramlik. Jogaikban való bizalommá1, népeikkel telj as egyetértési) m kénytelenek a szov®Ssög<?3ste folytatói a háborút, amíg el nam érik a népük szabad fejlődését biztosító bókét. minisztcninőls Wilson I) A közbenjáró képviselők névsora a képviselőház előtt. — A képviselőházit ülése. — Budapest, jan. 24, A képviselőház ülését Szász Károly alei&ök tizenegy órakor nyitotta meg, folytatták a vii ui had adó vitáját Ho?jíí szólották a javaslathoz Hítnmarsberg László, Szt«ré*yi Józs.f és Bródy Ernő képviselők, akik után felszólalt Teleszky pénzüfyminisz- t®r is. A felzóiaíók szódat» nem számoltak a báboruvd. A javaslatban olyan időleges forrás felhasználásáról vsa ?zó, amely a közgazdaság különösebb kára nélkül megengedhető. Ausztria éppúgy, mint M"gy.ror»zág, féltéksnyen őrködött azoa, hogy a tarifa dolgában a szabad rendelkezést fenntartsa magának. Arra né re, hogy fe»af»rog s és meddig Ausztriában a dijtetsmelás, aincs«- nek a lormáeynak biztosítékai. Hosszasan foglalkozik 4 telszóblisokkát és yídeimeba veszi a vicinálisokat. Teleszky miniszter ezak- nem délután két óráig beszélt, hz állam- vasúti beruházásokról szólva utal a költség vitásra, hogy mennyire több at költenek ma a Mávrs, iránt rópnte. A refakeiák kérdése boaye ült gazdasági kérdés, lehetetlen kívánság, hegy a refakciákról jelentést tegyenek. Azok ausugfis publikálva vannak. Mezőssy régente nem álló t azon az álláspentea a refakeák tekintetében, mint tegnap. Ajánlja a javaslatot elfogadásra. A Ház általánosságban, majd többek felszólalása után részleteiben is elfogadta a js,vadaiét. Délután aiégy órakor megkezdették % kivételes hatstioia kiegészítéséről szóló javas lat tárgyalásit, *ely*t G.alz Guííí. v előadó í ismertetett. Öt órakor a vitát megszakítanák és j felolvasták Kelemen Béla indítványát az ál- ; lami és vármegyei tisztviselők természetbeni segítéséről. Ezután áttértek az interpellációkra. Apponyi Alnert a kiegyezés kérdésé « ben, vnlamint a Svájccal és Netneter^zággal kötött o-íődésak fel mondásáról inti. pilláit. Kérdi miniszterelnököt, megtörtént a 1S16. dgc mbtr 31-éa a szerződések felmondása, mert ka NémstországgAÍ faun is akarják tartani a szerződést, azért felmou- dásunkkal dokumentálnunk kell, hejy joguak van a szerződés f-slmondisára, hogy az egy- időben járbassen le az Ausztriával való kiegyezéssel. A kiegyezésről neki Ő3 pártjának az a véleménye, hogy csak provizóriummal lehat kiegyezést megkőtui. Eziránybau is felvilágosítást kér a mhmztaralnöktől. Tisza István gróf miuiszterslnök kijs- lenti, hogy a kiegyazés kérdéséban «tár any- nyit nyilatkozott, hogy fölösleges ismétíésekba bocsájtkeznit. Ami a kültölddal való szer ződést illeti, az osztrák mtgvar kormányok fenntartották magukaak a felmsndái jogát, úgy, hogyha a végleges kiegyezés nem jö- het«e létre, még mindég volna idő a provi- zsriuoa alatt 1917. végűig & szerződéseset felmoudani. Apponyi azt válaszolja, hogy Tisza almosak a kiegyezés, hnaee* az idegen szerződésekre sem adott konkréí választ. Neki kötilesréga a kérdést előhozni. Tisza újra fejtegeti, hagy a felmoadáíii időra nézve Appoayi téredésb >n vaa. Ha az Apponyi által jelzett utat kövsinők, veszélyeztetnénk a nsirazet órdi.keit. Apponyi másodszor in válasz«', majd Tisza a?, osztrák kormánnyal való telja* egyetértésről saól. (Pozsyay közbeszól: „De nagy bizalom,m 1 vannak egymáshoz ! ‘ Tisír ; Ssmmi okunk nincs a bizalmatlanságra, te jes S'.oméiyi biz»1® a van közöttünk. Áppenyi harmadszor is szólni akar, de az elnök ráeseaget ás fgyaimaztati a házszabályokra. A b»lo'da!o» nagy zaj tört ki, végra a többség eng dé:yé?sí Apponyi válaszolhat Tiszának, akt közvttlsaül Apponyi beszéd 3 után feláll. Az cHenzék zajjsl fe gadja, viszont a muekapártró! azt Kiáltják, hogy a miniszterelnöknek bármikor joga va s beszélni Tisza újra bizonyltja, hegy Appon i fejtegistésoi helytelenek. A többség % vá ászt tudemásuí veszi, Lovász? Márton ietsrpsliáU ezután Wilson jegyzékéről. Kérdi, hajlandó é azt a kormány a kéketárgyaiá ok alapjául elfogadni ? Tiasa Is v ín Rokonszsnvvel ü i- rözől minden oszmeöserét, maty a bókét szolgálj , de a dolgot a szivetségesek- ke) kell megbeszélni. Esnek nem szándékozik elébe vágni. Rimatat a szövet séges k békehajlarsdéeágár#, amiről szemben ellenfelünk feltételei egy ér: el miiek megaemmisiiésüakksl. Ez mink0; a legvégső ellenállásra kényszerít. Wíl son j 'gyzikébél megállapítja, hogy amíg ellenfeleink cam változtatják meg teltételeiket, eddig ellentéteink és Wi son fő tételei közéit áthidalhatatlan ellentét van. Wilsen nemzetiségi elveit aekolsem Váiósiio’ték meg annyira, mint mom»r- chiáokhaa, ahol ogyoníé jogban és fisz tele bsn részesüllek. Végül hangsúlyozza, hegy tradici nkhez mérten minden bé- kekisérletút szí 'esen íogadaak. Ezután Zii'íszky interpellált a hadse- regszálhíásokróí. Zboray Miklés védelmébe veszi a vé- dőfigvvédűket, akiknek h atciak a rokoo- szeuve*, hanem taixden ügyben teljesitaiök kell kötelességüket. Haller József gróf terjesztette elő ezután ieíerpeiiációját a hadseregszállitások kijárása dolgában. Kéri a minitztarelnökőt, hogy az ös*z«férht't#ti.en képviselők nevét hozza & Ház elé. Tisza István misiszt#r®lnök a következőket válaszolta: Felmentve érzi magát elvi álláspontjának kifejtése aló!, mm az isme- retes. Na* helyesli az iakompatibilitáai törvény számos r^ndelkazásét, msrt. mig pél áául a mezőgazdának lehsfővs kell tenni saját ügyében minds» kedvezményt, még ha aa állasamat összeköttetésben van is, addig a lagdrákéibh szigorral kelleuo lehetetteané t«M*i miaden alkalmi kijárást. Három eset volt, melyek!)an tanácsot adtam az illető bs- rátsimnak, hogy mondjanak le, (Z?j a baloldalon.) A háború óta az inkompatibilis dolgokban való felfogásomat csak fokozottal) méílékee* valíettapn annyira, hogy mi kar néhány ügyvádképvisssiő barátom megkérdezett, hogy ilyen kijárási ügyekben a védelmist elvállalják-e, azt tauácsoltam, a@ vállalják. Elmondja azután, hogy felkérte a hadügyminisztert, hogy semmi féle képviselő kijárását ne fogadja el. Roszaer minisztert
