Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-04 / 3. szám

.f 1917. január 4. $. mása) »za a a s Gróf Andrássy Gyufa kihallgatáson. Bécsből jelentik : Andrássy Gyula grófot teg­nap délelőtt. & király hosszas kihallgatáson fogadta. Andrássy a hírlapírók «lőtt kijslen- tatte, hogy kihallgatásának folyamán meg­köszönte a királynak kitüntetését, egyébként azonban nem nyüatkozhatik a töriénatekrőí. A kihallgatás után Andrássy meglátogatta Gzernyu grófot a külűgyssioiszteriuníban. Lovag Auffenberg Móric reaktivá- lása. Budapestről jeieuti tudósítónk: A Poli­tikai Híradó értesítése szerint Auffsnberg Móric lovag f i hadügyminisztert a iegközo lebb újból alkalmazni fogják akti? szolgálat- j ban. N>ki és Httrdolff vtizérörn-gynak, Pe- I rate Ferdinánd katonai kabinetirodája volt. I főnökének a jövőben fontos szerepe lasz. Krobatin nem mond le. A Budapesti j Tudósító megcáfolja a Krobatin lemondásá- j ról szóló álhireket. ? Szerbia uj kormányzója. Buds pest- j rő; jelentik: A „1 ór*i u/ság* arról érte- j sül, hogy nagyzorlnnci Hunzár Károly műn- j bapárti képviselő ven kiszeinaive Szerbia I polgári kormányzói állására Huszár Károly j már íégebb idő óta működik Bsigrad polgári kormányzóságán. ! Rasputiní meggyilkolták. A Cerriero 1 jelenti Párisból: Rasputin pópát, az oro.-z | eár bizalmasát Jusspov Félix herceg, a car j hadsegédének fia meggyilkolta. R sputin meg- j öletés« titokzatos körülmények között történt, j Túlzottan takarékoskodnak a vilá- j gitássa'. Mindenki ösmer. azt az uj minisz- j téri rendeletet, amely nffelől rendelkezik, 1 hogy a fűtési anyagokkal való takarékodé- ! dás céljából korlátozni keli a közvilágítást j is. Szatmárra nézve ugyan már későn reo- > delkezett a miniszter, mert nálunk a világi- ! tás korlátozása már a rendelet előtt jóval j megtörtént. Nem tudjuk azonban, hogy váj­jon az olyan esetek, mint aminő például kedden este történt, már ennek a későn kelt rendeletnek a tulszigoru értelmezése követ­keztében történnek e avagy mulasztás okozza őket. Kedden este — mint bizonyára min­denki emlékszik reá és amint arról minden j bizonnyal a villamos műnek is volt tud» \ mása — már korán délután zuhogott az eső. Az ég fekete sötét lett a feltegektől és a szo­kottnál is hamarabb beesteiadett. A mellékutcák villanylámpái azonban még este hét érakor sem égt»k. Az emberek teljes sötétségban botorkáltak az utcákon és talán közbizten- sági szolgálatunk kitűnő volta mentette meg a botorkálókat attól, bogy olyan valakivel nem találkoztak, akivel ,nem jó egy sötét utcában szembejönni * Legkritikusabb volt a helyzet, amit a teljes sötétség okozott, a Verbőezy utcának a Csokonay, Bercsényi, a Bocskay és a Kinizsy utcákkal való keresz­tezésénél, ahol a legcsekélyebb eső úgy megdagaszija a csatornákat, ha ügyi» sza­bad az ottani árkokat ezzel a névvel illetni, hogy azok elöntik az átjárókat és az úttes­tet úgy, hogy magasszáru csizma legyen az, amelyik az átkelésnél meg nem merül. A későn járók és azok, akik vagy tájékozatlan­ságból vagy elszántságból kimerészkedtek az ut­cára, azt mendják, hogy később kigyultak a lám­pák. De abban az időben, amikor a legtöbb em­ber és különösen a hivatalnokok haza szoktak menni, teljes és tökéletes volt a sötétség úgy, hogy a vaksötétbe» nem lehetett kike­rülni sem a fennt említett átkelési Jpentekat s nem egy olyan esetet panaszoltak ha ná­lunk, amikor az átkelőaek nemcsak a cipője merült meg vízzel, de átkelés közben szín­tiszta józanul bele is esett a vizbe. A köz­nek nincs és nem is lehet kifogása a világi fásnak jogos és indokolt korlátozása ellea. Az ellen sem szólunk. Ma hold világos iiö- bea a villamosául a holdra bízza az áram szolgáltatását, de vaksötét, fekete éjszaká­ba», zuhogó nők-a teljes sötétségben hagyni a város utcáit és még csak arról sem érte­síteni a közönséget, hogy lámpást vigyen magával, —• ez túlságosa» szűkkeblű és sé­relme« érteimezése a miniszteri rendeletnek. Ü iNagy lopás a vasúti teherpályaud­varon. E hó 3-áa reggel a szatmári vasúti teherpályaudvar egyik alkalmazottja észro vette, hogy a raktárak közelében álLó vasúti kocsik közűi hárem fel va* törve és azoknak tartalma ugyancsak uiegdézsmáivu. A raktár­főnök közbenjöttével azounal megindították a vizsgálatot, majd pedig értesítették az esetről a csoadőrséget. A megtartott helyszini szemle után konstatálták, begy a lezárt, vasúti ke csíkból két nagyabb esomsg teljesen hiány­zik, a harmadik kocsinak tartalma pedig mujdaem ki vaa fosztva Az ellopott tárgyak értéke több ezer karosára rúg. A csendőr­ség az ügyben széleskörű nyomozást indított. Vigyünk kenyeret a vendéglőbe! A szatmári vendéglősök és kávésok több ízben felkérték nur áltálunk is a vendéglőbe és kávé-házba járó közönséget, hogy étkezéshez vigyenek kenyeret magukkal, mert a kenyér­jegyek kezelése és elszámolása körül olyan nehézségekkel küzdenek, hogy kénytelenek a kenyér kiszolgálásáról lemondani. Mivel ezek a nehézségek nem szűnnek meg, a vendéglősök Ó3 kávésok ismételten arra ké­rik s közönséget, hogy lehetileg vigyenek magukkal kenyeret! A Tisztviselők Fogyasztási Kőre uj tagjai még csak ma válthatják ki 1917. évi tagsági jegyüket a református leányiu- ternáius alatti irodában, amit ha elmulasz­tanak, helyükre más vétetik fel. A várcsi közélelmezési hivataltól kivett uj lisztjegyek a hét folyamán ugyancsak az üzlet bélyeg­zőjével, a Kör irodájában felülbélyegzendők. A lisztkiosztá* hitfőn a református lcányin- teroátas sarkán levő nagyobb üzletien az uj !el*ap*s beosztás szarint megkezdődik. Az intézőbizottság pénteken d. u. 6 órakor a tsgeévsor végleges lezárása végett, az iroda helyiségbe» gyűlést tart. Béltoky La­jos elnök. Helyreigazítás. A Szamos tegnapi szá­mában ,A Népkonyha beszámolója* c, alatt közölt hírünkbe számítási hiba csúszott be. Ugyanis a Népkonyha vezetősége két hó­nap leforgása alatt nem 1600, hanem 16,C00 adagnál több meleg étéit és kenyeret osztatott ki az éhezők között. Álhir a bolgár cárról és Timaffy Józsefről. Budapesti tudósítónk jelenti: Fer- dinánd bolgár király pénteken este Buda­pestre érkezett. Az éjszakát szalonkocsijában töltötte és reggel személyzetével együtt Ez terházy Miklós herceg palotájába hajtatott, akinek a koronázó ünnep idején vendége volt. Az Esterbázy-palotából nézte végig a koronázó menet elvonulását. Ferdinánd ki­rály tegnap reggel a Mátyás-templom oldal­bejárójához ment. Ezredesi formaruha volt rajta óa nyugodtan befelé indult az ajtón. Egyszerre eléjs ugrik egy rendőr. Kitárja karját: — Nem lehet, kérem . . . — De talán mégis . . . A rendőr nsgyot sodorint bajszán és hatalmasat dörög, hogy így meg úgy, úgy meg igy, nem lehet ... A király mosolyog. A közelben áll Timafty József, a szatmári küldöttség szép szál, diszrubás hajdúja és odasugta a rendőrnek: — Az Istenért, hallgasson ! Tudja ki ez ? A bolgár király ! A rendőr elsápadt, feszesen tiszteleg. Bocsánatot akar kérni, de már nincsen ideje. A király bemegy, a rendőr pedig sápadozik. A közönség mosolyog és szájról-szájra terjed a jelenet kiró És a históriához hezzátarto- zik az is, hogy a rendőrnek nem lett baja. ▲ király maga is mulatott az eseten . . . | Ä híradás atán megkérdeztük Timaffy Józse­fet : hogy történt hát a nevezetes eset ? Ti­maffy derék és őszinte becsületességgel til- takezik a megtisztelő insziauáczió ellen. — Mikor a templom elé érkeztünk — mondja Timaffy — én átadtam a város zász­laját a nagyságos polgármester urnák, aki bevitte azt a templomba. Engem és még öt másik társamat odaállítottak a templom be­járata elé a baldachin mellé, amely alatt a Felséges Ur és Felséges asszony bevonultak a templomba. Nekünk az volt a kötelessé­günk, hogy amikor a felséges királyi pár be- ; vonult a templomba, a baldachiat átvegyük azoktól az uraktól, akik addig tartották. A templom előtt állva hallottam, hogy egy bu­dapesti rendőr talán megszólította volna a bolgár cár őfelségét, de én távolabb állottam az eset színhelyétől és nem tudok róla kö- j zelebbit. Nem én figyelmeztettem a pesti \ rendőrt és igy a világért sem vállalom a j híradás állal nekem tulajdonított dicsőséget. A szatmárnémeti első vadásztársa- ; Ság tagjaihoz. Társas vadászat 1917. jan. I hó T-én Találkozás a cserháti erdő sürüjé- i nél reggel 8 órakor. Vadászüdvvel Jákó i gazda. Ementháli sajt a szatmári üzletek- I ben. A Városi Közélelmezési Hivatal ezúton j hozza közludomásra, bogy a kővetkező szat- j mári kereskedőket: Szűcs József, Szontpé- ; tery Géza, Lő winger József és Koós Kálmánt I szintén ellátta ernentháli sajttal, hogy ezt a I közönség számára kilogrammonként 8 K 60 | fillér árban árusíthassák. Ezt az árt egyik kereskedő sem lépheti túl. ELŐ VÉTELEZNI LEHET a Jó- kai előadásra jegyeket d. u. 3—S-ig • as Urániában, a pénztárnál. Árverés a vasútnál. A kézbesítheted le» küldemények a szatmári vasúti állomás tsheráru raktárában e hó 18 án reggel 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett eiadítnak. Róma nagysága és hanyatlása. Fer­rerúnak e nagyszabású munkájából a Világ­könyvtár cimü ismert és kedvelt gyűjtemény­ben még a háború kitörés* »lőtt három kö­tet jslsnt meg, mig a befejező három kötet — háború okozta sok nehézség miatt — csak most láthatott napvilágot. Napj aink nagy világfordulása szinte megdöbbentően aktuali­tássá és érdekfeszitővé teszi a történetírásnak ezt a művészi alkotását ama meglepő analó­giáknál fogva, melyek a hatalmas Rómának sorsdöntő eseményei és napjaink nagy törté­nései között fennforognak. Különösen az áruló olasz politika tradíciói azok, amelyek­nek kutforrásait tárja fel Ferreró művészi tellal, akinek olasz voltát elfelejtjük és meg­bocsátjuk, — hiszen munkája az emberi szellem nagyszerű alkotása, amely nem egy nemzeté, hanem az egész emberiségé. A most megjelent három kötet az egész mü IV., V. és VI. kötete. A IV. kötet cime: Antónius és Cleopatra, melyben Ferreró egészen uj vo­násokkal rajzolja meg a szép római triumvir ős a forróvérű egyptomi királynő sseralmét. A könjiprtelen szemű történetíró a viharzó szenvedély mögött meglátja a római és egyp­tomi politika hideg számításait. A* actiumi tengeri csata érdekes ellenképe a modern flottaharcokuak. Az V. kötett: Augustus köz­társasága. Ferreró pompásan világítja meg a keleti erkölcsök bomlasztó hatását a kemény militarisztikus Rómára. A társadalmi tör­vények meglazulása főképp a szerelem kér­déseiben, Ovidius lágy, erkölcstelen költésze­tének, a buja görög ázsiai müveltségaek ana­lízise, a gazdasági válságok képe Ferreró tollán át páratlanul érdekes és tanulságos elmélyedésre késztott. A VI. kötet: A római világbirodalom. A Pax Angusta, az elvénhedt Augustus békés uralma alatt elpuhalt Rómá­________________________________I. rtdal»

Next

/
Oldalképek
Tartalom